BH 1967.4.5254 Kártérítés az építésügyi szabályok által előírt távolságnál kisebb távolságra történt építkezés folytán előállt árnyékolással a szomszédnak okozott kárért. -Az ilyen károsodást befolyásoló és csökkentő szempontok [Ptk. 339., 358. §, 5/1961. (III. 19.) ÉM sz. r. - OÉSZ.].

A felperesnek Gy. városában négyszobás személyi tulajdonban álló családi háza van, amelynek végén kert terül el. Az 1963 év folyamán a kert mögötti területen az alperes többszintes, többlakásos bérházak építésébe kezdett. Ennek során az egyik négyemeletes lakóházat az Országos Építésügyi Szabályzatban foglalt előírásokban meghatározott távolságnál közelebb építették a felperes családi házának a kertjéhez, és ezáltal ez a 17,5 méter magas épület a felperes szerint károsan árnyékolja az ő kertjét és lakóházának egy részét, így annak az értékét is csökkenti.

A felperes és más érdekelt ingatlantulajdonosok annak idején megfellebbezték az építésügyi hatóságnak az alperes részére kiadott építési engedélyét. A bemutatott egyszerű másolat szerint fellebbezésüket a megyei tanács vb. építési, közlekedési és vízügyi osztálya mint másodfokú államigazgatási hatóság felülbírálta, és bár másodfokú határozatában a fellebbezést elutasította és az építési engedélyt kiadó államigazgatási határozatot helybenhagyta, mégis határozatának indokolásában kiemelte, hogy az építési engedély kiadásánál és magánál az építkezésnél az Országos Építésügyi Szabályzat előírásait és rendelkezéseit nem tartották be, mert az új épületeknek a régi családi házaktól való távolsága kisebb az előírt távolságnál.

A továbbiak során azonban hangsúlyozta az indokolás, hogy az építési terv kivitelezéséhez fontos közérdek fűződött, mert az előírt területen a terv szerinti lakásszámot biztosítani kellett, és más épületelhelyezési lehetőség nem volt.

Végül a másodfokú államigazgatási határozat utalt arra is, hogy a fellebbezők "kárukat érvényesíthetik."

A felperes keresetében árnyékolásból eredő értékcsökkenésben jelentkező kárának a megtérítését követelte az alperestől.

A járásbíróság a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy kártérítésként fizessen a felperesnek 15 000 Ft-ot.

A bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes az építkezéseknél megsértette az Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezéseit azáltal, hogy az előírt távolságot nem tartotta be. A kár összegét a bíróság a meghallgatott szakértő véleményére alapította.

Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.

A Legfelsőbb Bíróság előrebocsátja, hogy helyes az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy az 5/1961. (III. 19.) ÉM sz. rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat minden építkezőre kötelező előírásainak a megszegésével történt építkezés - ha és amennyiben az kimutatható károsodást eredményezett - kártérítés alapja lehet. Ez jelen esetben annál nyilvánvalóbb, mert a csatolt határozat szerint a szabályellenességnek még az építésügyi hatóság is tudatában volt, és így kétségtelen az építkező eljárásának a tudatossága is.

Az adott esetben azonban az ügyben eljárt járásbíróság a tényállást hiányosan állapította meg, és a helyes tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülmény felderítését elmulasztotta.

A járásbíróság azt a döntő körülményt, hogy az adott esetben az alperes a felperes által sérelmezett építkezés folytán az Országos Építésügyi Szabályzat kötelezően előírt rendelkezéseit megszegte, mindössze a másodfokú államigazgatási hatóság határozatának nem hiteles másolatára alapítva állapította meg. Ennek a fontos ténynek a megnyugtató megállapítására azonban ez az egyszerű másolat még akkor sem elegendő, ha az alperes a másolat hű voltát nem kifogásolta. Csak a vonatkozó államigazgatási iratoknak a beszerzése és a szükséghez képest az illetékes államigazgatási hatóság kijelölt tagjának tanúkénti kihallgatása vagy esetleg építésügyi szakértő meghallgatása nyújthat kellő ténybeli alapot annak a megállapítására, hogy az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak megszegése valóban megtörtént-e és milyen mértékben.