A Fővárosi Törvényszék G.40047/2006/73. számú határozata biztosítási összeg tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 298. §, 300. §, 313. §, 536. §, 537. §, 551. §, 553. §, 555. §, 556. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 4. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Bleier Judit
Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma
1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.
1535 Budapest, Pf.: 887.
ügyszám: 16.G.40.047/2006/73.
A Magyar Köztársaság nevében!
A Fővárosi Bíróság
a dr. Tóth István ügyvéd (cím) által képviselt
felperes neve (felperes címe) felperesnek
a dr. Karczub Péter ügyvéd (cím) által képviselt
alperes neve (alperes címe) alperes ellen
biztosítási összeg iránt indított perében meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.526.354 (azaz kettőmillió-ötszázhuszonhatezer-háromszázötvennégy) forintot, ezen összeg után 2005. március 12-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege mértékű kamatot, valamint 133.840 (azaz százharmincháromezer-nyolcszáznegyven) forint perköltséget.
A bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasítja.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet 3 példányban, írásban benyújtani.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.
Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.
A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.
Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.
Indokolás:
A bíróság a peres felek előadása, az általuk csatolt okiratok, T.I., M.A. tanúk vallomása, a É.-i Rendőrkapitányság ... számú iratanyaga, valamint F.T. igazságügyi szakértő és a P. Kft. igazságügyi szakértői cég szakvéleményei alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A felek között 2004. május 01-jei kockázatvállalási kezdettel határozatlan időtartamra szóló szerződés jött létre, amelyben a felperes díj fizetésére, az alperes pedig - egyebek között - a felperes (felperes címe) szám alatti telephelyén bekövetkező betöréses lopás és rablás esetén a felperest ért vagyoni kárnak a szerződésben meghatározott összeghatárig történő megfizetésére vállalt kötelezettséget. Az alperes kockázatviselésének felső határa betöréses lopás és rablás setén 34.700.000 Ft összegben került kikötésre. A szerződés értelmében betöréses lopás - többek között - akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva dolog elleni erőszakkal behatol.
A szerződésre a felek a vagyonbiztosítás általános szabályzatát és a vállalkozások vagyonbiztosítása, alap vagyonbiztosítási szabályzat rendelkezéseit tekintették irányadónak. Ez utóbbihoz kapcsolódtak a vállalkozások vagyonbiztosítása kiegészítő betöréses lopás és rablás biztosítás szabályzata, valamint a kiegészítő betöréses lopás és rablás biztosítás biztonságtechnikai feltételei.
A kiegészítő betöréses lopás és rablás biztosítás biztonságtechnikai feltételei szerint a telephelyek, épületek, helyiségek védelmi osztályba sorolása határozza meg a vállalható biztosítási összeg felső határát.
A szerződés megkötésének egyes feltételeit a felperes részéről a perben nem álló T.I., míg az alperes képviseletében a szerződés közvetítésével megbízott L.I. egyeztette. L.I. a helyszínen megállapította, hogy az ajtókon nincs biztonsági zár, ezért felhívta a felperes figyelmét arra, hogy a zárakat ki kell cserélni. A védelmi rendszer feltételeiről azt a felvilágosítást adta, hogy a védelmi szabályzat szerinti minimális feltételeknek kell eleget tenni, ami azt jelenti, hogy egy nyílászárón egy biztonsági zárat kell elhelyezni és gondoskodni kell a nyílászárók kiemelés elleni védettségéről.
A felperes a telephely raktárának védelméről a fentiek szerint gondoskodott, a raktárhelyiség belső ajtaja a minimális védelmi követelményeket kielégítette, amely azonban a szerződés szerinti részleges mechanikai védelem feltételeinek nem felelt meg.
Az alperes kockázatviselésének hatálya alá tartozó telephelyre 2005. január 29. és 2005. január 31. napja között ismeretlen elkövető behatolt. A harmadik barakk lemezajtaján álkulccsal bejutva, a hátsó ajtón lévő Elzett típusú hengerzárat feltörte és így jutott be a raktárakba, ahonnan különböző szerszámgépeket, parkettalapokat, szilikon tömítőanyagokat tulajdonított el.
A felperes a káreseményt az alperesnél bejelentette, az utolsó okirat beérkezésének dátuma 2005. február 24. volt, azonban az alperes a biztosítási összeg teljesítését a felperessel szemben megtagadta.
A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság biztosítási összeg jogcímén kötelezze az alperest 5.048.000 Ft, ezen összeg után 2005. február 01-től a kifizetésig terjedő időre járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összege mértékű késedelmi kamat megfizetésére, valamint a perköltség viselésére.
Az alperes a kockázatviselés fennállása és a biztosítási esemény bekövetkezését nem vitatta. Vagyonbiztosítási szerződés teljesítésétől azért zárkózott el és kérte a kereset elutasítását, mivel álláspontja szerint a biztosított objektum nyílászárói nem elégítették ki a szerződés részét képező, kiegészítő betöréses lopás és rablás biztosítási szabályzatban, illetőleg kiegészítő betöréses lopás és rablás biztosítás biztosítástechnikai feltételeiben meghatározott követelményeket. E hiányosság kellő alapul szolgált a biztosítónak a biztosítási összeg megfizetése alóli mentesüléshez.
A Fővárosi Bíróság 2.G.40.047/2006/44. sorszámú közbenső ítéletében megállapította, hogy a felperest megilleti a jogosultság arra, hogy a felek által ... kötvényszám alatt 2004. május 01-jei kockázatviselési kezdettel megkötött vagyonbiztosítási szerződés alapján a 2005. január 29. és 2005. január 31. között bekövetkezett betöréses lopás biztosítási esemény folytán az alperestől a pénzbeli szolgáltatás teljesítését követelje.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!