1149/2002. (IX. 5.) Korm. határozat
a Dunán és mellékfolyóin 2002. augusztusban kialakult árhullám okozta károk felméréséről és a kárenyhítés elveiről
A Kormány
1. felkéri
a) az érintett megyei közgyűlések elnökeit és Budapest főpolgármesterét, hogy haladéktalanul alakítsák meg az alábbi összetételű, a károsult települések és a lakosság részére nyújtandó támogatás, a kárfelmérés és a kárenyhítés megszervezését és irányítását ellátó Helyreállítási és Újjáépítési Bizottságokat (a továbbiakban: Bizottság):
Elnök: a megyei közgyűlés elnöke, Budapest főpolgármestere,
Tagok:
a megyei, fővárosi (a továbbiakban: megyei) mérnöki és építész kamara egy-egy képviselője,
a legnagyobb kárt szenvedett települések (fővárosi kerületek) polgármesterei,
a megyei közigazgatási hivatal vezetője,
az illetékes építésügyi hatóság vezetője,
az illetékes vízügyi igazgató,
a megyei közútkezelő társaság képviselője,
a megyei ÁNTSZ vezetője,
a megyei földművelésügyi hivatal vezetője,
a megyei munkaügyi központ vezetője,
a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója,
a MeH Roma Hivatal által kijelölt képviselő,
b) a települési önkormányzatok polgármestereit, hogy intézkedjenek a bejelentett károk 2002. szeptember 18-ig történő felméréséről, nyilvántartásba vételéről és ellenőrzéséről - a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről szóló - 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján kiadott űrlapok kitöltésével,
c) a Bizottságok elnökeit az érintett települések igényeinek összesítésére, ellenőrzésére, igazolására és felterjesztésére a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra, 2002. szeptember 20-ig;
2. felhatalmazza a belügyminisztert, hogy intézkedjen a megyei helyreállítási és újjáépítési feladatok koordinálására, ellenőrzésére;
Határidő: azonnal
3. elrendeli, hogy
a) a károk felmérése érdekében
- a magánszemélyek tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épületekben; az önkormányzati tulajdonban lévő, kötelező önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódó építményekben, illetve önkormányzati bérlakásokban keletkezett károk felmérésére a belügyminiszter,
- az állami és önkormányzati utak, hidak és kapcsolódó műtárgyak, valamint a vasúthálózat kárainak felmérésére a gazdasági és közlekedési miniszter,
- a vízkárelhárítás állami tulajdonban lévő elsőrendű árvízvédelmi műveiben keletkezett károk felmérésére a környezetvédelmi és vízügyi miniszter,
- az agráriumban keletkezett károk felmérésére a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,
- a hírközlési infrastruktúra kárainak felmérésére az informatikai és hírközlési miniszter
intézkedjen,
b) a kárbejelentés határideje 2002. szeptember 15., az ezt követően benyújtott kárigény e határozat alkalmazása során nem vehető figyelembe,
c) a kárenyhítésre vonatkozó kormányzati döntés előkészítése érdekében az a) alpontban említett miniszterek intézkedjenek a felmért károk és a kárenyhítési javaslat megküldésére - a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) Titkársága útján - a KKB elnöke részére,
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: azonnal, illetve 2002. szeptember 20.
d) a c) alpontban meghatározott javaslatok alapján a helyreállítás és újjáépítés, valamint a kárenyhítés támogatásáról, illetve finanszírozásának a mértékéről szóló előterjesztés benyújtását a Kormány 2002. szeptember 27-i ülésére;
Felelős: érintett miniszterek
4. egyetért a magánszemélyek tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épületekben keletkezett károk felmérésének és a lakhatás megoldásának alábbi elveivel:
a) a magánszemélyek részére nyújtott anyagi támogatás célja a károsultak lakhatásának megoldása, alapvetően a természeti csapást megelőző műszaki tartalomnak és komfortfokozatnak megfelelően;
b) a károsult helyi lakosok lakhatásának biztosítását a települési önkormányzatok szervezik,
c) a kárenyhítés a Dunán és mellékfolyóin 2002. augusztusban kialakult árhullám elleni védekezéssel érintett településeken azon ingatlanokra terjed ki, amelyekben a dunai árvíz vagy annak kísérőjelensége okozott kárt,
d) a kárenyhítés a magánszemélyek tulajdonában lévő, építési engedéllyel épült lakóépületekre terjed ki, amelyekben a felméréskori tulajdonos az árvíz idején életvitelszerűen lakott,
e) az önkormányzatok - az egyedi szociális helyzet és rászorultság ismeretében - saját hatáskörben döntenek az egyes károsultak támogatásáról, a Kormány által nyújtott településenkénti támogatási keretösszegen belül, a jelen határozatban foglalt elvek figyelembevételével,
f) árvíz vagy belvízvédelmi szempontból fokozottan veszélyeztetett helyen épült és megsemmisült, vagy életveszélyes épület újjáépítése a településrendezési terv alapján elfogadott vagy előzetesen kijelölt területen történjen,
g) életvitelszerű lakottság esetén, kivételesen méltányolható esetben a kárenyhítés az engedély nélkül épült, de fennmaradási engedéllyel rendelkező lakóingatlanra is kiterjedhet;
5. a károsultak lakhatásának állami támogatási rendjére meghatározza az alábbiakat:
a) az állami támogatás készpénzben történik, amely biztosított lakás esetén a biztosítótól kapott kártérítésnek a helyreállítási költség 100%-ra történő kiegészítésére szolgálhat, míg biztosítás hiányában a támogatás a helyreállítási összeg 70%-áig terjedhet,
b) a helyi önkormányzatok úgy szervezzék a kártalanítást, hogy mód legyen az állampolgárok önerejének a bevonására;
6. felkéri a pénzügyminisztert, a nem lakás céljára szolgáló épületekben keletkezett, biztosításból nem fedezett károk enyhítésére differenciált, kedvezményes hitelintézeti kölcsön konstrukció kidolgozására és előterjesztésére az alábbi elvek szerint:
a) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti kamattámogatást ki kell terjeszteni a természetes személyek, az egyéni vállalkozók, az egyesületek, az egyházak és a helyi önkormányzatok nem lakás céljára szolgáló épületei helyreállítására,
b) kedvezményes kölcsön vehető igénybe a természeti csapást megelőző műszaki tartalomnak megfelelő - az alapterület, komfortfokozat változását nem eredményező - helyreállítási munkákra. A kedvezményes kölcsön nem haladhatja meg a helyreállítási költség biztosítási megtérüléssel csökkentett összegét,
c) kedvezményes kölcsön vehető igénybe az alábbi nem lakás céljára szolgáló épületek helyreállítási munkáira:
- lakások rendeltetésszerű használatához szükséges helyiségek, melléképületek, melléképítmények,
- 10 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó üdülők,
- sportcélú létesítmények,
- telephelyként bejegyzett, keresőtevékenységet szolgáló épületek,
d) a kárenyhítési igények bejelentésének módja azonos a lakások esetén keletkezett károk kárenyhítésénél leírtakkal;
7. felkéri
a) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy az érintett térségekben az illetékes vízügyi igazgatóságok bevonásával közmunkaprogramot, valamint az illetékes munkaügyi központok bevonásával közhasznú foglalkoztatási programot indítson,
Határidő: 2002. szeptember 27.
b) a belügyminisztert, hogy a kárfelmérés helyzetéről és a kárenyhítés e határozatban foglalt elveiről a nyilvánosságot tájékoztassa.
Határidő: folyamatos
8. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök