48/1999. (XII. 15.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 52. §-ának a)-c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztérium szervezeti egységeire, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra, területi és helyi szerveire, a Rendőrségre, a Határőrségre, valamint a szakirányítás keretében a hivatásos önkormányzati, a létesítményi és az önkéntes tűzoltóságokra.

A katasztrófavédelem irányításának rendje

2. § (1) A katasztrófavédelem egységes szakmai irányítását országos szinten a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), megyei szinten a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapest területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság végzi.

(2) A BM OKF főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) közvetlenül irányítja a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi hivatásos szervek védekezési feladatait.

(3) A megyei katasztrófavédelmi, valamint a fővárosi polgári védelmi igazgatóság igazgatója (a továbbiakban együtt: igazgató) közvetlenül irányítja a polgári védelmi kirendeltségek védekezési feladatait.

3. § (1) Katasztrófahelyzet esetén a főigazgató követlenül utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek mentési feladat végrehajtására, a katasztrófavédelmi tevékenységre való felkészítésre, a jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére.

(2) A védekezés során a főigazgató közvetlenül meghatározza a megyei, fővárosi igazgatóságok, valamint a helyi polgári védelmi szervek részére a kijelölt állomány ideiglenes működési területét.

4. § Amennyiben olyan rendkívüli esemény következik be, amely a védekezést végző, erre hivatott szervezet vezetőjének értékelése, illetve javaslata szerint katasztrófának minősíthető, a védekezés vezetője erről tájékoztatja az érintett település polgármesterét. A védekezést első ütemben a helyi szervek kezdik meg a polgármester irányításával. A polgármester egyidejűleg javaslatot tesz a megyei (fővárosi) igazgatónak a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánítására.

5. § A megyei igazgató a polgármester javaslatára dönt az esemény katasztrófává minősítéséről. Egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja a főigazgatót.

6. § (1) A védekezés helyi lehetőségeit meghaladó körülmények kialakulása esetén az irányítást a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke veszi át és intézkedik a megyei erők és eszközök szükség szerinti igénybevételére. Egyidejűleg, ha az még nem történt meg, javaslatot tesz a főigazgatónak az esemény katasztrófává nyilvánítására.

(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke szükség esetén intézkedik a területi Operatív Törzs megalakítására, melynek vezetője a megyei, fővárosi igazgató.

(3) A kialakult helyzetről a megyei védelmi bizottság elnöke tájékoztatja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnökét. Az igazgató pedig tájékoztatja a főigazgatót, aki a helyzet értékelése alapján javaslatot tesz az illetékes védekezési munkabizottság aktivizálására.

7. § (1) A BM OKF a Kormányzati Koordinációs Bizottság működésének megkezdéséig végzi az információk gyűjtését, elemzését, javaslatot készít a KKB elnöke részére a tevékenységre.

(2) A főigazgató javaslatot tesz a KKB elnökének a BM Védelmi Munkabizottság, illetve az Operatív Törzs, valamint a Tudományos Tanács részleges vagy teljes összehívására és annak összetételére.

(3) A KKB működése esetén a BM OKF működteti a KKB ideiglenes szerveit, javaslatokat készít elő a KKB tevékenységéhez, végrehajtja és ellenőrzi a KKB által meghatározott intézkedéseket a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre.

A jelentések és adatszolgáltatások rendje

8. § (1) A Veszélyhelyzeti Központ ellátja a Katasztrófavédelmi Információs Rendszer országos szintű központjának feladatait.

(2) Az igazgatóságok Területi Információs Központot működtetnek.

(3) A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez érkezett, katasztrófa bekövetkezésére vagy annak veszélyére utaló bejelentést az adott szerv ügyeletese haladéktalanul jelenti az illetékes igazgatóság ügyeleti szolgálatának, országos szinten a BM OKF Veszélyhelyzeti Központ ügyeleti szolgálatának.

(4) A bekövetkezett katasztrófa esetén a védekezésben résztvevők tevékenységének összehangolásáért felelős vezető rendszeresen jelenti a kialakult helyzetet az (1) bekezdésben meghatározott ügyeletre, szükség esetén segítséget kér.

(5) A Veszélyhelyzeti Központ a beérkezett jelentéseket összegzi, elemzi, és 3 óránként, szükség esetén haladéktalanul, tájékoztatja a BM OKF főigazgatóját, valamint a KKB Titkárságának és az Operatív Törzsnek a vezetőjét.

9. § A főigazgató, illetőleg a megyei igazgatók gyakorolják a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Tüt.), illetőleg az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekben a tűzoltással és a műszaki mentéssel kapcsolatos jogosultságokat, valamint a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Pvt.), illetőleg az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekben meghatározott feladat- és jogköröket, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatóját csak polgári védelmi hatáskörök illetik meg.

A főigazgató feladat- és hatásköre

10. § (1) A védekezésre való felkészülés és megelőzés során a főigazgató:

a) közreműködik az ágazati szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos szakmai megelőzési, tervezési, szervezési feladataiban,

b) meghatározza a tanintézeti képzés és a továbbképzés, valamint az ezen területekhez kapcsolódó tudományos kutató tevékenység tartalmát és a végrehajtás kereteit; egyetértési jogot gyakorol a tanintézeti képzés tantervei és tematikái tekintetében,

c) kidolgozza a Magyar Köztársaság katasztrófaveszélyeztetettségére, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégiát, valamint a megelőzés és felkészülés éves nemzeti tervét és annak költségvetését,

d) előkészíti az ország egészét érintő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok terveit,

e) kidolgozza és a KKB részére felterjeszti a katasztrófavédelmi kommunikációs és információs rendszerének kialakítására, működtetésére és fejlesztésére vonatkozó tervet, figyelembe véve a kormányzati, minisztériumi, valamint a jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtásának infrastrukturális szükségleteit; biztosítja a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartás kommunikációs feltételeit,

f) kidolgozza és a KKB részére felterjeszti a katasztrófák megelőzésére és felszámolására, a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtásra, a nemzetközi segítségnyújtásban történő magyar részvételre vonatkozó együttműködés rendjét,

g) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a polgári védelemmel kapcsolatos, illetve a polgári védelem tevékenységére vonatkozó szakmai szabályozásokra,

h) felügyeli, ellenőrzi a hivatásos önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzvédelmi, műszaki mentési és ezekkel kapcsolatos munkavédelmi tevékenységét,

i) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) tudományos céljaival összhangban koordinálja a katasztrófavédelemmel, a tűzvédelemmel, a műszaki mentéssel és a tűzoltósággal kapcsolatos tudományos kutató munkát,

j) kapcsolatot tart a szakterület szerinti érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel, valamint a szakmai társadalmi szervezetekkel és azok szövetségeivel,

k) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos szakmai szabályozásokra,

l)[1]

m)[2]

n)[3] ellenőrzi a tűzoltó készülék forgalmazók, javítók, karbantartók tevékenységét, illetve javító műhelyeik működését,

o) véleményét ki kell kérni a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok kinevezésénél és felmentésénél.

(2) A védekezés irányítása során a főigazgató

a) a megyei, védelmi bizottság elnökének értékelése és tájékoztatása alapján dönt a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánításáról, ha az a Kat. végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esemény. Az e körbe nem tartozó eseményről, illetve javaslatáról haladéktalanul tájékoztatja a KKB elnökét, illetve az illetékes minisztert,

b) több megyét érintő katasztrófa esetén a KKB részére, ha az még nem történt meg, javaslatot tesz a kialakult helyzet vagy az esemény katasztrófává nyilvánítására, előkészíti a védekezésben részt vevő területi szervezetek feladataira és az anyagi eszközök átcsoportosítására, a központi eszközök és tartalékok igénybevételére vonatkozó döntéseket,

c) figyelemmel kíséri a védekezéssel összefüggő tevékenységet, javaslatot tesz a felmerült költségek biztosítására, elosztására, az állami tartalékok igénybevételére,

d) szervezi és végzi a nemzetközi segítségnyújtás és humanitárius segélyek fogadását és elosztását,

e) koordinálja a nem Magyar Köztársaság területén bekövetkezett katasztrófa esetén, a magyar mentésben részt vevő erők kijelölését, felkészítését és külföldön történő alkalmazását.

(3) A következmények felszámolása és a helyreállítás során a főigazgató:

a) irányítja a helyreállítással kapcsolatos operatív feladatokat és a károk felmérését,

b) ellenőrzi a központi költségvetés által e feladatra biztosított pénzeszközök felhasználását.

(4) Felelős a Pvt.-ből eredő - fegyveres összeütközések körülményeire vonatkoztatott - feladatok végrehajtásáért, gondoskodik a polgári védelmi tervekben a Magyar Honvédség parancsnoka által meghatározott hadműveleti követelmények érvényesítéséről.

A megyei és fővárosi igazgató feladat- és hatásköre

11. § (1) Az igazgató feladat- és hatáskörében:

a) irányítja és ellenőrzi az alárendeltségébe tartozó kirendeltségeket,

b) irányítja a megyei védelmi bizottságok Operatív Törzsét,

c) szervezi a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a társadalmi és karitatív, valamint polgári védelmi szervezetek együttműködését,

d) szervezi az együttműködést a kölcsönös segítségnyújtás érdekében a szomszédos megyék, valamint - a nemzetközi szerződések alapján - a határmenti területek polgári védelmi katasztrófaelhárítási szerveivel,

e) koordinálja a polgári védelmi erők alkalmazása esetén a védekezési tevékenységet,

f) szakmai felügyelete során a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság tekintetében a megye területén gyakorolja - a rendkívüli készenléti szolgálat elrendelésének kivételével - a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultságokat,

g) működteti a területi katasztrófaelhárítási információs központot,

h) irányítja a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság mentési tevékenységét,

i) ellátja az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok tevékenységének szakmai felügyeletét, segíti a tűzoltó egyesületek szakmai munkáját,

j) véleményét ki kell kérni az illetékességi területén a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokának, illetve az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság parancsnokának kinevezésénél, illetve felmentésénél,

k)[4]

l)[5]

(2) Felelős a Pvt.-ből eredő - fegyveres összeütközések körülményeire vonatkoztatott - feladatok megyei, fővárosi szintű végrehajtásáért.

A Határőrség katasztrófavédelmi feladatai

12. § (1) A Határőrség országos parancsnoka felelős a katasztrófavédelemben részt vevő erők és a Határőrség közötti együttműködésre vonatkozó elvek, a védekezésre vonatkozó belső szabályzók kidolgozásáért.

(2) A Határőrség országos parancsnoka kijelöli a Határőrség részéről az együttműködést irányító személyeket, törzset, erről tájékoztatja a BM OKF-et, továbbá kijelöli a védekezésben részt vevő erőket és eszközöket, gondoskodik felkészítésükről.

13. § (1) A védekezés során a Határőrség közreműködik:

a) a határterületi lakosság és a határforgalomban résztvevők tájékoztatásában,

b) a határátkelőhelyeken végrehajtandó személyi és anyag, jármű vegyi-sugármentesítési feladatok, az egészségügyi és a járványügyi rendszabályok betartatásában,

c) a határátkelőhely területén bekövetkezett veszélyes szállítmányok kiömlése, szivárgása esetén a riasztási és biztosítási feladatokban, a sugárzó anyagok felfedezése esetén meghatározott eljárásban,

d) a szomszédos országok területéről átsodródó mérgező vagy sugárszennyezett felhők esetén a riasztásban, a szükséges, a védettséget növelő intézkedések megtételében,

e) a kihirdetett veszélyhelyzet megyei, illetve a települési önkormányzatok rendeleti úton meghatározott feladatai végrehajtásában, a minősített időszaki együttműködési feladatok előkészítésében és végrehajtásában,

f) a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal együttműködve a menekültek fogadásában, továbbirányításában, a tömeges migráció kezelésében,

g) a lakosság életét és anyagi javait veszélyeztető terror cselekmények következményeinek felszámolásában.

(2) A Határőrség részt vesz:

a) az árvíz, belvíz elleni védekezésben, technikai eszközök biztosításával és kijelölt erőivel, valamint lehetőségei függvényében a kitelepített lakosság elhelyezésében és ellátásában.

b) a lakosság életét és anyagi javait tömeges méretekben veszélyeztető természeti csapások, ipari balesetek következményei felszámolásában,

c) a veszélyeztetett határterületi lakosság kimenekítésében, kitelepítésében,

d) meghatározott körzetek lezárásában, kijelölt objektumok őrzés-védelmében,

e) a határmenti lakosság védelme, anyagi javainak biztonsága érdekében együttműködik a megyei és települési önkormányzati, valamint a rendvédelmi szervek feladatainak végrehajtásában.

(3) A Határőrség végzi:

a) a mentő- és megsegítő erők államhatáron történő átkelésének biztosítását, felvezetését, határátléptetését,

b) a nemzetközi polgári védelmi, illetőleg a katasztrófavédelemben részt vevő erők, eszközök határterületen történő mozgásának, illetve az egyszerűsített átléptetésének biztosítását a határátkelőhelyek körzetében,

c) az államhatár veszélyeztetett szakaszainak lezárását, rendészeti célú határbiztosítási feladatok végrehajtását.

A Rendőrség katasztrófavédelmi feladatai

14. § Az országos rendőrfőkapitány kijelöli a lakosság életének és anyagi javai védelmének biztosításába bevont rendőri erőket, az együttműködésben részt vevő törzseket, összekötőket, gondoskodik felkészítésükről, erről tájékoztatja a BM OKF-t.

15. § (1) A Rendőrség a kijelölt erőivel részt vesz:

a) az árvíz, belvíz elleni védekezésben,

b) a járványügyi,

c) a környezetvédelmi rendszabályok bevezetésének érvényesítésében,

d) a nemzetközi és hazai polgári védelmi gyakorlatokon, valamint a veszélyhelyzetek felszámolásában részt vevő polgári védelmi szervezetek tevékenységének segítésében,

e) meghatározott objektumok őrzés-védelmében, a kulturális javak védelmében,

f) a lakosság életvédelmi létesítményei veszélyhelyzeti és minősített időszaki előkészítésének, készenlétbe-helyezésének biztosításában,

g) az áldozatok felkutatásában,

h) a kitelepített, illetve a befogadott lakosság regisztrációjával kapcsolatos feladatokban,

i) az állampolgárok tájékoztatásában.

(2) A Rendőrség kijelölt erői ellenőrzik a lakosság tartózkodásának korlátozására bevezetett intézkedések betartását.

(3) A Rendőrség végzi:

a) természeti és civilizációs katasztrófák veszélye és bekövetkezése és a minősített időszak kihirdetése esetén szükséges, jogszabályban előírt rendőrségi intézkedéseket,

b) a kárterületek lezárását, a forgalomirányítást, a kimenekítés, a kitelepítés és a befogadás rendőri biztosítását,

c) katasztrófa vagy más veszélyhelyzet felszámolásában részt vevő erők gyors közúti felvonulását elősegítő intézkedések végrehajtását,

d) a hazai és nemzetközi segélyszállítmányok és segélycsapatok mozgási útvonalainak biztosítását,

e) katasztrófák, illetve minősített időszak kihirdetése esetén történő kitelepítés során, valamint a kitelepített lakosság befogadási helyein a rend fenntartását,

f) a kárhelyszínen visszahagyott tulajdon őrzését,

g) a kitelepített területre történő be- és kijárás közbiztonsági ellenőrzését,

h) a bejárási útvonalak meghatározását,

i) az élő áldozatok felkutatását, azonosítását és az ismeretlen holttestek beazonosítását, nemzetközi körözés elrendelését és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat,

j) a rendőri feladatokkal kapcsolatos tájékoztatást, és biztosítja, hogy az áldozatok és hozzátartozóik tájékozódhassanak,

k) halaszhatatlan esetben a kitelepítést, továbbá a kimenekítés azonnali, helyszínen történő elrendelését,

l) a helyszín biztosítását, lezárását.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság katasztrófavédelmi feladatai

16. § (1) Az egység parancsnoka kijelöli, illetve felkészíti a mentés irányítására létrehozott operatív csoportban tevékenykedő hivatásos önkormányzati tűzoltókat.

(2) A kár helyszínén a tűzoltást vezető parancsnok a tűzoltási és műszaki mentési feladatok befejezéséig irányítja a végrehajtásban közreműködő katasztrófavédelmi szervezetek tevékenységét.

17. § (1) A felkészülés időszakában a tűzoltóparancsnok:

a) gondoskodik alárendeltjeinek katasztrófavédelmi feladatokra történő felkészítéséről, továbbképzéséről,

b) működteti a hírrendszerét, állandó rádiókapcsolatot tart a szomszédos tűzoltóságok és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeleteivel,

c) tervezi, szervezi a katasztrófavédelemben közreműködő erő, eszköz állományának igénybevételét,

d) gondoskodik a rendelkezésre álló és a katasztrófavédelmi feladatok ellátására alkalmas műszaki-technikai eszközök (járművek, berendezések, védőruhák, védőeszközök, műszerek stb.) készenlétben tartásáról, üzemképességének biztosításáról,

e) jelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesít a katasztrófák elleni védekezést befolyásoló személyi, műszaki-technikai feltételek változásáról,

f) biztosítja a rendkívüli készenléti szolgálat elrendelésének tervezési és szervezési feltételeit.

(2) A védekezés időszakában a tűzoltóparancsnok:

a) jelzés vagy riasztás esetén a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben (a továbbiakban: RST), az RST tervadatlapokban és a Tűzoltási Tervekben foglaltaknak megfelelően, illetve a működési területen kívüli igénybevétel szabályai alapján kivonul a tűz- vagy káreset helyszínére,

b) a jelzés, bejelentés alapján, illetőleg a helyszíni felderítés során katasztrófaveszély vagy katasztrófahelyzet észlelése esetén haladéktalanul jelentést tesz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletére,

c) a rendelkezésre álló eszközökkel megkezdi a beavatkozást, végzi az elsődleges beavatkozási, mentési feladatokat,

d) a megyei védelmi bizottság vezetőjének döntése alapján irányítja a katasztrófaelhárításban közreműködők tevékenységét, vagy átadja az esemény felszámolásának irányítását a védelmi bizottság vezetője által meghatározott személynek és végzi a tűzoltóság számára meghatározott feladatokat.

(3) A helyreállítás időszakában a tűzoltóparancsnok:

a) a tűzoltás és műszaki mentési alapfeladatok veszélyeztetése nélkül - eszközei és felszerelései igénybevételével - felkérésre közreműködik a helyreállításban,

b) értékeli a katasztrófaelhárításban való közreműködésének tapasztalatait, ennek eredményétől függően javaslatot tesz a felkészülés és a védekezés rendjének módosítására.

18. § Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.

Dr Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter