A Fővárosi Törvényszék K.33830/2010/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi LXXIX. törvény (Közokt. tv.) 118. §, 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 17/A. §] Bíró: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet

Fővárosi Bíróság

8.K.33.830/2010/3.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a Dr. Imrédy Szabolcs ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) , a Dr. Nagyistók Bence kormánytisztviselő által képviselt Nemzeti Erőforrás Miniszter (cím hivatkozási szám: 12500-2/2010.) alperes ellen, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt 20.000.- (húszezer) forint kereseti illetéket a felperes teljes személyes illetékmentességére tekintettel az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

indokolás:

A Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a 2010. március 4. napján kelt 15397/13/2010. számú határozatával a felperes részére 157.155.023.- forint többlettámogatást állapított meg a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (2007. évi Kvtv.), illetve a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény (2008. évi Kvtv.) alapján a 2007. évben igényelt normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének jogosságáról és felszámolásáról való elszámolása ügyében a Fővárosi Bíróság 8.K.30.149/2009/9. számú jogerős bírósági ítéletének megfelelően.

Az első fokú határozattal szemben a felperes fellebbezett, melyben előadta, hogy az igazgatóság első fokú határozata a kiutalt támogatás tekintetében számszaki hibát tartalmaz, sérelmezte, hogy a határozat nem rendelkezik a 2008. évi szakmai és informatikai támogatás összegéről, továbbá nem rendelkezik a kamatfizetési kötelezettségről sem a visszamenőleg megállapított többlettámogatás tekintetében.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2010. május 25. napján kelt 12500-2/2010. számú határozatával a felperes fellebbezését elutasítva az első fokú döntést, annak helyes indokaira utalással helyben hagyta. A határozat indokolása szerint az Igazgatóság számításai a valóságnak megfelelnek, a határozat számszaki hibát nem tartalmaz, melynek alátámasztására levezette az érintett tételeket. Az Igazgatóság a fenntartó szakmai és informatikai fejlesztési feladatok 2008. évi támogatásáról szóló igényét a 2008. szeptember 30. napján kelt 1825/147/2008. számú végzésével elutasította, mellyel szemben a fenntartó fellebbezéssel élt. A volt Oktatási és Kulturális Miniszter a 28572-1/2008. számú végzésével a fellebbezést elutasítva az első fokú döntést helyben hagyta, miután a fenntartó a támogatás igénylési feltételének nem felelt meg. A Fővárosi Bíróság már hivatkozott számú ítélet nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy az Igazgatóság jogerős végzésében foglaltakkal ellentétben a Kvtv. 5. számú mellékletében szereplő központosított előirányzat a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatásához jogcímen a fenntartó a 2008. évi támogatásra jogosult. A Fővárosi Bíróság 8.K.30.149/2009/9. számú ítéletében foglaltaknak az első fokú hatóság késedelem nélkül eleget tett, az új eljárást lefolytatta, és az új eljárás során hozott határozata alapján a fenntartónak járó többlettámogatást határidőben kiutalta, késedelmes teljesítés nem történt, ugyanakkor a Fővárosi Bíróság ítélete nem tartalmaz arra vonatkozó utalást, hogy az új eljárás során megállapított többlettámogatás tekintetében a fenntartó visszamenőlegesen kamatra lenne jogosult, emellett nincs olyan jogszabályhely sem, amely alapján a kamat jogszerűen megilletné.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes jogerős másodfokú határozatával szemben, melyben a határozat keresettel támadott részében történő hatályon kívül helyezését és az első fokú hatóság új határozat meghozatalára történő kötelezését kérte. Előadta, hogy a Ptk. 301. § (1) bekezdése értelmében a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően kamat fizetésére köteles. Hivatkozott még a Ptk. 232. § (2) bekezdésére, illetve a 301. § (2) bekezdésére, mely jogszabályhelyek értelmében álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy az alperest kamatfizetési kötelezettség terheli. Arra tekintettel, hogy az általa idézett jogszabályhelyek ellenére az alperes határozata kamatfizetési kötelezésről nem rendelkezik, ezért az alperes megsértette a Ket. 3. § (2) bekezdés b) pontját, mely értelmében a közigazgatási hatóságnak a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, jelen ügy szempontjából a kamatfizetési kötelezettség jelentős körülménynek minősül, ezért arról a határozatnak rendelkeznie kellett volna, ennek hiányában a határozat jogszabálysértő.

Az alperes nyilatkozata a kereset elutasítására irányult arra hivatkozással, hogy határozata megalapozott és jogszerű.

A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos.

A bíróság az alperes határozatát a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 324. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. § (1) bekezdésében foglaltak alapján vizsgálta felül, a tényállást a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt közigazgatási iratok alapján állapította meg.

A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. 31. számú állásfoglalása szerint az ügyfél anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésre, illetve a közigazgatási szerv téves jogértelmezésére hivatkozással kérheti a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát. Az eljárási szabálysértés csak akkor eredményezheti a határozat hatályon kívül helyezését (megváltoztatását), ha az ügy érdemére is kiható olyan súlyos eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban sem orvosolható.