2006. évi CXXVII. törvény

a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2007. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § (1) Az Országgyűlés a központi költségvetés 2007. évi

a) bevételi főösszegét 6 669 545,1 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 8 326 030,7 millió forintban,

c) hiányát 1 656 485,6 millió forintban állapítja meg.

(2) A Kormány az Áht. 52. § (1) bekezdése szerinti határidőkre olyan éves költségvetési törvényjavaslatokat köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, amely összhangban van azzal a feltételezéssel, hogy a (3) bekezdés szerinti maastrichti elsődleges egyenlegmutató a bruttó hazai termék arányában eléri az alábbi értékeket:

a) 2008-ban 0,0%,

b)[2]

c)[3]

(3) E törvény alkalmazásában maastrichti elsődleges egyenlegmutató az Áht. 116. §-a (2) bekezdésének 2. pontja szerinti mutató.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés 2007. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.

Második Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton

a) a központi költségvetési szerveknél - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek,

b) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők számára külön kormányrendeletben meghatározott kiadások,

c) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának,

d) a főtisztviselők, a központi tisztek illetményének, valamint

e) a Prémium Évek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések,

f) a száz százalékban állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonú - 2006. december 31-én - közhasznú- vagy gazdasági társasági formában működő aktív fekvőbeteg szakellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók feladatellátása racionálisabb megszervezése érdekében történő létszámcsökkentések 2007. évben esedékessé váló személyi kifizetéseinek

részbeni, illetőleg teljes fedezetére. A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az a)-d), f) pontok tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, az e) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók. Az f) pont alatti személyi kör esetében a személyi kifizetésekhez adott költségvetési hozzájárulás nem haladhatja meg azt a mértéket, amely a szervezetet az elbocsátásra tekintettel akkor terhelné, ha arra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alkalmazásával kerülne sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére a Kormány engedélyével támogathatók a 2006-2007. évben elrendelt szervezeti és egyéb intézkedésekkel összefüggő személyi kifizetések a költségvetési szerv tervezettől eltérő fizetési kötelezettsége esetén.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében megjelölt kifizetésekre igényt nyújthatnak be azon központi költségvetési szervek is, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közszolgálati média részvénytársaságok létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések, melynek feltételeit a Kormány rendeletben* állapítja meg.[4]

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti céltartalék előirányzatból átcsoportosítson a IX. A helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2. Központosított előirányzatok cím 5. számú mellékletben szereplő 9. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre, amennyiben e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.

(6)[5] Az (1)-(4) bekezdés szerinti támogatási igények jogosságát elbíráló és annak szabályszerű felhasználását ellenőrző állami szerv a létszámcsökkentéssel érintett személyek foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével, illetve az egészségügyi struktúraváltásból fakadó önkormányzati kötelezettségek támogatásának elszámolását ellenőrző szerv az érintett személyek foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos alábbi személyes adatait teljes körűen megismerheti és kezelheti:

a) név, anyja neve, születési név,

b) születési hely, születési idő,

c) a munkaviszony megszűnés/megszüntetés jogcíme,

d) szolgálati és közszolgálati idő,

e) besorolás és munkakör megnevezése,

f) a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,

g) a munkavégzés alóli felmentés kezdő és záró időpontja,

h) a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó adatok (felmentés és végkielégítés összege),

i) a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos egyéb adatok (pl. a felmentés indokául szolgáló adatok, egyéb a munkaviszonnyal kapcsolatos kódok).

(7) A (6) bekezdés szerinti személyes adatokat az igényeket elbíráló és ellenőrző szervezet a támogatási döntést követő öt év elteltével köteles oly módon megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.

(8)[6] Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére kell biztosítani a 2007. év után járó tizenharmadik havi illetmény egy részének külön törvény szerint július-december hónapokban, hat havi részletben történő kifizetését. A többlettámogatás feltételeinek megállapítására és az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

5. § A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkateljesítményeinek elismerésére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 2. Központi teljesítményösztönzési és -értékelési keret jogcím-csoporton. A keret felhasználásának teljesítményelv-érvényesítésen alapuló szempontjait, a támogatásban részesíthető költségvetési szervek körét, az igénylés feltételeit a Kormány állapítja meg.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: ÁPV Zrt.) 2007. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 15. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget fordíthatja az ÁPV Zrt. a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Zrt. záró pénzkészletét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, a záró pénzkészlet összege legfeljebb 25 000 millió forint lehet.

(2) A 2007. évben az ÁPV Zrt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.

(3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;

b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;

c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések;

d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;

e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;

f) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;

g) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);

h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;

i) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;

j) a "reverzális levelek" alapján történő kifizetések;

k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;

l) az a)-k) pontban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.

(4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 10 000 millió forintnál.

(5) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 15. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1000 millió forinttal túlléphető.

(6) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával az ÁPV Zrt. a 15. számú melléklet egyes előirányzatai között átcsoportosítást hajthat végre a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül.

(7) A 15. számú melléklet I/1/c) és II/1. pontjai szerinti előirányzatok esetében az ÁPV Zrt. egyedi, 1000 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(8) A 15. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata terhére számolandó el az ÁPV Zrt. által kibocsátott kötvény kamatának fedezete.

(9) Az ÁPV Zrt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeivel megegyező összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(10) A Priv. tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2007. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(11) Az ÁPV Zrt. pénzbeli térítés nélkül átadja a MAFILM Zrt. részvényeit, valamint a Magyar Filmlaboratórium Kft. üzletrészét a Magyar Mozgókép Közalapítvány részére. A vagyonátadás részletes feltételeit a Kormány határozza meg.

7. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Zrt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.

8. § (1) 2007. év során a Nemzeti Autópálya Zrt. és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. az Áht. 100. §-ának (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi műveletek végzésére 5000,0 millió forint összeghatárig a pénzügyminiszter és a gazdasági és közlekedési miniszter együttes jóváhagyásával jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságok 2007. január 1-je után keletkező adósságállománya a Kormányjóváhagyásával haladhatja meg az 5000,0 millió forintot.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti korlátozások mindaddig vonatkoznak e gazdasági társaságokra amíg többségi állami tulajdonban vannak.

9. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának(1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.

(2) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint.

(3) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 20,0 millió forint.

(4)[7] Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 35. § (2) bekezdésének i) pontjában megjelölt egyedi bruttó forgalmi érték 5, 0 millió forint.

(5)[8] A Vtv. 36. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti ingyenes átruházásról 2007-ben valamennyi érintett vagyontárgy esetében a Kormány dönt.

(6)[9] A Vtv. 36. §-ának (4) bekezdésében megjelölt keretösszeg 10 000 millió forint.

10. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) és a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből, továbbá a KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon hasznosításából származó bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevétel összegéből a KVI legalább 7220,5 millió forintot a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 9. cím, 2. Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás alcím kiadásainak fedezetére fordíthat, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek és ütemezés szerint.

(3) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele - elsődlegesen - az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható.

A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések

11. § (1) A központi költségvetési szervek - a (3) és (5) bekezdésekben megjelölt szervek kivételével - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel. A fennmaradó 5% -kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve a felsőoktatási intézményeket, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézetet, az Országos Mentőszolgálatot, az Országos Vérellátó Szolgálatot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, valamint a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézeteket, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételeit, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak foglalkoztatásával előállított áru és készletértékesítés bevételeit;

b) szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázott, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak foglalkoztatásával végzett szolgáltatás ellenértékeit;

c) bérleti és lízingdíj bevételek, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérleti díj bevételeit, valamint a KVI-nek a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással összefüggésben keletkezett bevételeit.

(3) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1665,3 millió forintot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 264,1 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 7364,1 millió forintot, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 135,5 millió forintot, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 490,0 millió forintot köteles 2007. évben befizetni a bevételeiből a pénzügyminiszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint a központi költségvetés részére, melyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(4) A Nemzeti Hírközlési Hatóság 5616,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, beleértve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeket is február 20-tól június 20-ig 300,0 millió forint havi egyenlő részletekben, továbbá július 20-tól december 10-ig, valamint december 20-ig 588,0 millió forint egyenlő részletekben.

(5) A Magyar Energia Hivatal 598,9 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal 502,9 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a földhivatalok 1707,9 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(8) Ha a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alá tartozó, a (3) bekezdésben említett költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2007. december 20-ig rendezni kell. A fejezeti egyensúlyi tartalék terhére a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörében a befizetési kötelezettség nem rendezhető.

12. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 129. §-ának (3) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 116 500 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 092 600 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 335 000 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport és kulturális tevékenység normatívája 11 650 Ft/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 284 350 Ft/fő/év.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 416 500 forint.

(4) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.

(5) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 113 200 forint.

(6) Az Ftv. 123. § (2) bekezdése szerinti, a felsőoktatási intézmények által igénybe vehető hitelkeret 2007. évben 1000 millió Ft.

13. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú melléklet 15., 16.1-16.10., 17. pontjában, az 5. számú melléklet 6., 15., 16., 18., 20., 23. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 15., 16.1-16.8., és 16.10. pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben meghatározott %-os mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell megállapítani.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.

(6) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik.

14. § (1) Az 1. számú mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok a központi költségvetés központosított bevételeit képezik.

(2) A központosított bevételi előirányzatok beszedéséért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(3) A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet,12. cím. 26-29. alcímhez tartozó jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket.

(4) Az Ftv. 53. §-ának (1) bekezdésében meghatározott képzési hozzájárulás a felsőoktatási intézmények mindenkori éves költségvetésének bevételét képezi.

Harmadik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

15. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint.

(3) A pénzügyminiszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a normatív hozzájárulásokat és támogatásokat - az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével - a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az Áht. 64. §-a (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdeti ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.

16. § (1) Az Országgyűlés - a 15. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül - további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra;

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;

c) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, ez utóbbinál a 2007. évi új induló beruházások támogatási előirányzatának

ca) 15%-a a régió lakónépességének arányában,

cb) 85%-a a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű, a területfejlesztés kedvezményezett településeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott kistérségek lakónépessége alapján

kerül régiónként elosztásra e törvény 16. számú melléklete szerint;

d) a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira.

Az előirányzat a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg, melyből

da) a vis maior feladataik ellátásához 800 millió forint

daa) 70%-a egyenlő arányban,

dab) 30%-a a 2004. és a 2005. években ár-, belvíz, rendkívüli időjárás, illetve pince-, partfalomlás okozta károk enyhítéséhez jóváhagyott támogatás összege arányában kerül elosztásra,

db) az előirányzat da) pont szerinti összeggel csökkentett összege

dba) 50%-ának 30%-a az egy főre jutó bruttó hazai termék régiónkénti mértéke, 70%-a a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége alapján, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint,

dbb) 50%-ának 60%-a a régió 2006. január 1-jei lakosságszáma, további 40%-a a helyi önkormányzatok 2006. október 1-jei száma alapján

kerül elosztásra. A támogatás régiónkénti összegét e törvény 16. számú melléklete tartalmazza;

e) vis maior tartalékra;

f) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására. Az előirányzat a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV.15.) Korm. rendeletben meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg. A regionális fejlesztési tanácsok a támogatást a régióhoz tartozó leghátrányosabb kistérségekből érkező pályázatok között, az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztják el. A támogatás régiónkénti összegét e törvény 16. számú melléklete tartalmazza;

g) a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építési feladatokra.

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 8. Vis maior tartalék cím, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 31. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 13. §-a, illetve 31. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 13. §-a vagy 31. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

17. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő települési önkormányzatok.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 23. § szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

18. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 3., 6., 8. és 11-17. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

19. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2005. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az illetékek és más bevételek szabályozása

20. § (1) Az állami adóhatóság által 2007. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a - csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel -pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az állami adóhatóság által beszedett illetékből az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel.

(3) Az állami adóhatóság által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,

b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhu-szad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2006. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a (4) bekezdés szerinti költséggel csökkentve.

(4) Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

21. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a - függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésre nem köteles.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

23. §[10] A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, a 64/A-64/C. §-ában, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

24. § (1) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 6., 9., 15., 16., 17. és 19. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A 31. § (2)-(3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást

a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó egyházak,

b) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok

a helyi önkormányzatok útján az 1. számú melléklet XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról - vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

25. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.

26. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 4. Gyermekgondozási díj alcím, továbbá a 21. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím

a) 1. Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

aa) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével,

ab) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó 10. napjáig,

ac) december hónapban az aa) és az ab) pont szerinti befizetések összegének és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján,

b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

ba) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével,

bb) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig,

bc) december hónapban a ba) és a bb) pontban teljesített összegeket figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(3)[11] A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, a X. Miniszterelnökség fejezet, a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet és a XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-ának (3) bekezdése alapján - fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás jogcímen - havonta átutalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 10. napjáig.

(4)[12] A Kincstár az E. Alap utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátásának, illetve kiadásának kifizetése után az e törvény 4. § (1) bekezdés a) és f) pontja, (8) bekezdése, valamint az 5. sz. mellékletének 9. pontja alapján az egészségügyi intézmények részére történt központi költségvetési kifizetések összegével, de legfeljebb az E. Alap összes kiadását meghaladó pénzforgalmi bevételi többlete mértékéig utalást teljesít a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 8. E. Alap céltartalék cím terhére a központi költségvetés javára a tárgyév utolsó kincstári napján.

(5)[13] A (4) bekezdésben említett egészségügyi intézmények részére történt központi költségvetési kifizetések nagyságáról a Pénzügyminisztérium a tárgyév utolsó előtti kincstári napjáig tájékoztatja a Kincstárt.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

27. § Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok)- a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényeik teljesítéséhez igénybe vehetik az előző évi maradványukat, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

D) Az Európai Uniótól érkező agrár- és vidékfejlesztési támogatások és az Európai Unió részére fizetendő cukorilleték megelőlegezése

28. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci támogatások, az - Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó - intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások - ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot - felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai tervekben (a továbbiakban: vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt támogatások Európai Unió által finanszírozott része (a továbbiakban: agrártámogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió - még 2007. évben - utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós közvetlen támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2007. évben kifizetésre kerülő, EMGA által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére - kormányrendeletben szabályozottak szerint - 2007. év vonatkozásában 2007. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a rendelkezésre álló információk alapján minden hónap 15-ig aktualizálni kell. Amennyiben a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, KESZ-ről történő finanszírozást tesz szükségessé, a pénzügyminiszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.

(5) Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is jogosult, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásból az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatból megállapított támogatásból levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.

(7) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.

(8) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell elszámolni

a) az Európai Bizottság EMGA éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével - a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,

b) az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik.

29. § (1) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból folyósított kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi költségvetés részére átutalni, amelyet a központi költségvetés kamatbevételeként kell elszámolni.

(2) Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján - nem térít meg, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követelés-kezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára történik.

30. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott illeték összegét.

(2) A cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a cukorilleték megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét, amelyet az MVH nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell rendezni.

Negyedik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása

31. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény 3. számú melléklet 15-17. pontjában, az 5. számú melléklet 6., 15., 16., 18., 20., 23. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel.

A 3. számú melléklet 16.11.1. pontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 16.11.2. pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai, és/vagy általános iskola feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A 16.11.3. pont szerinti normatív hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha az intézmény székhelye olyan településen van, amelynek lakosságszáma 1500 fő vagy alatti, illetve 1501-3000 fő közötti. Az igénylésnél a 3. számú melléklet 16.11.1-16.11.3. pontjában foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni.

b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, valamint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.

c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 13. § (1) bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg.

d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 13. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.

e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart.

f) Az egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 139. §-ának (5)-(6) és (9) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg.

g) A nem állami, nem egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 137. § (3) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg.

h) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel az i) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. b)-l) és 12-14. pontjaiban, továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.

i) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.

j) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

k)[14] Az oktatási és kulturális miniszter egyedi megállapodást köthet a pénzügyminiszter egyetértésével állami támogatásra érvényes megállapodással nem rendelkező közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, közhasznú társaságokkal, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási feladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek - a pénzügyminiszterrel egyetértésben történő - megállapítására, továbbá a folyósításra és a felhasználás ellenőrzésére az oktatási és kulturális miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcím-csoport, 1. Humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzata használható fel.

(2)[15] A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A (3) bekezdés alapján kiszámított támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától -190 000 forint/év minden valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a 3. számú melléklet 15. 1. és 16. 4. 1. pontjaiban 2007. augusztus 31-éig, a 15. 2. pontjában 2007. szeptember 1-jétől figyelembe vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi) létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.

(3)[16] A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10) (12) bekezdése szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 190 000 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a 3. számú melléklet 15. 1. és 16. 4. 1. pontjaiban 2007. augusztus 31-éig, a 15. 2. pontjában 2007. szeptember 1-jétől figyelembe vehető törtévi (8/12 és 4/12 havi) létszáma alapján.

(4)[17] A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 11. b)-l) és 12-14. pontjaiban megállapított normatíva 51,2%-a.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) és h)-i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás elszámolása - a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás egyházi fenntartója 2007-ben az (1) bekezdés h) pontjában felsorolt normatív állami hozzájárulásokra - a 3. számú mellékletben, valamint a Kiegészítő szabályok 5/A. pontjában megfogalmazott feltételeken túl - akkor jogosult, ha a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 30. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségének eleget tett. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény, szolgáltatás egyházi fenntartója új belépőnek minősül a 3. számú melléklet 5/B. kiegészítő szabálya alapján.

(7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás (6) bekezdésben nem említett nem állami fenntartója 2007-ben az (1) bekezdés h) pontjában felsorolt normatív állami hozzájárulásokra - a 3. számú mellékletben, valamint a Kiegészítő szabályok 5/A. pontjában megfogalmazott feltételeken túl - akkor jogosult, ha a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 30. § (7) bekezdésében foglaltaknak eleget tett. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény, szolgáltatás (6) bekezdésben nem említett nem állami fenntartója új belépőnek minősül

a) ha támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, vagy utcai szociális munka esetében a szolgáltatás után 2006. december hónapban normatív hozzájárulásban nem részesült,

b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál azon ellátottak esetében, akikre tekintettel 2006. december hónapban normatív hozzájárulásban nem részesült,

c) lakóotthoni ellátásnál, valamint a Szoctv. 117/B. §-a szerinti emelt színvonalú bentlakásos ellátásnál azon ellátotti szám esetében, amely a normatív állami hozzájárulás igénybevételére jogosító, 2006. december hónapban betöltött férőhelyek számát meghaladja,

d) a bentlakásos intézményben elhelyezett demens betegnél azon ellátottak esetében, akikre tekintettel e jogcímen 2006. december hónapban normatív hozzájárulásban nem részesült.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás egyházi fenntartója esetében a 2008. évi normatív hozzájárulás igénylésének feltétele, hogy a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2007. július 31-éig bejelentse a Kincstár - fenntartó székhelye szerinti illetékes - területi, regionális igazgatóságának

a) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ) és

b) az igénybevétel 2008. évi várható időtartamát.

A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

(9) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató - (8) bekezdésben nem említett - nem állami fenntartója esetén a 2008. évi normatív hozzájárulás igénylésének feltétele, hogy

a) a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2007. július 31-éig bejelentse a Kincstár - fenntartó székhelye szerinti illetékes - területi, regionális igazgatóságának

aa) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ), és

ab) az igénybevétel 2008. évi várható időtartamát, valamint

b) a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó az általa fenntartott, az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámra, férőhelyszámra, szolgáltatóra, illetve központra 2007. december 31-én külön jogszabály szerint jogerős működési engedéllyel rendelkezzen, és

c) új, belépő szolgáltatások, illetve férőhelybővítés esetén az általa fenntartott, és az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámot, férőhelyszámot, szolgáltatót, központot a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter az irányított területi kiegyenlítési rendszerbe - külön jogszabály szerint, a biztosított szolgáltatás szakmai, minőségi jellemzői és működésének szakmai-gazdasági hatékonysága alapján, a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe véve - befogadja.

Az a) pont szerinti határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

(10) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.

(11) Az (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás, valamint a (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás feltételei megállapításának, folyósításának és felhasználásának ellenőrzésére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 16. cím. 48. alcím, 3. Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése jogcím-csoport előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.

(12) Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás a 2006/2007. évi nevelési, illetve tanévtől kezdődően kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel.

(13) Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeit a nem állami intézmény fenntartója viseli.

(14) A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés alapján biztosított kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), szolgáltatása(i) támogatására fordítani.

(15) A nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott intézmény köztartozásaiért, a köztartozások összege a fenntartónak járó normatív támogatásból - az intézmény tevékenységének fenntarthatóságára tekintettel - közvetlenül érvényesíthető.

(16) A Szoctv. 92/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontjában megjelölt fenntartók a Kincstárnál vezetett elkülönített számlán teljesítik.

(17) A Szoctv. 92/C. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0 millió forint.

(18) A Kincstár ellenőrzi:

a) az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont bevonásával a közoktatási célú,

b) a Kormány rendeletében meghatározott szakintézmény bevonásával a szociális célú,

az (1)-(4) bekezdésben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás igénylésének, felhasználásának jogszabályi feltételeit, az elszámolás szabályszerűségét.

A Kincstár - az Áht. 64/D. § szerinti eljárás mellett - a 2007. január 1-jét követően megállapított normatív hozzájárulás fenntartónak való átutalását követő 6 hónapon belül szabályszerűségi felülvizsgálat keretében - szükség szerint helyszíni vizsgálattal - ellenőrzi az igénybejelentésben feltüntetett feladatmutató és a normatív támogatás törvényi feltételeinek meglétét. E felülvizsgálatra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni. Szabálytalanság esetén a jogtalanul igénybe vett összeg elvonásra kerül.

(19) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a köztestületi önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 22. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:

a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a Tüo.tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján köztestületként működő önkéntes tűzoltóság működési területéről az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2006. december 31-ig döntött;

b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű 9,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság - 2006. január 1-jei - száma arányában kerül felosztásra.

(20) A Tüo.tv. alapján a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 20. alcím, 7. Magyar Tűzoltó Szövetség támogatása jogcím-csoport előirányzatából 15,0 millió forintot azon önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására kell fordítani, melyek vállalják a köztestületi tűzoltósággá történő fejlesztést.

32. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2007. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a társadalmi bűnmegelőzés, a parlagfű-mentesítés feladatai, az erdőterület közjóléti célú védelmének és bővítésének feladatai, az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatai, az egészségjavítást célzó sporttevékenység és a Szülőföld Alap támogatása. Felhasználása a 2008. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

33. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím) .

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

Ötödik Fejezet

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

34. § (1) A Kormány által 2007. évben újonnan vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák együttes összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 150 000 millió forintot.

(2) A 2007. évben elvállalt és még 2007. évben lejáró kezesség- és garanciavállalások a lejárat napját követően nem terhelik tovább az (1) bekezdésben meghatározott keretet.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

35. § A kiállítási garanciáknak és kiállítási viszontga-ranciáknak az Áht. 33/C. §-a szerinti együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya a 2007. év egyetlen napján sem haladhatja meg a 200 000 millió forintot.

36. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 34-35. §-ban foglaltakon felül, a központi költségvetés terhére, a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy egyéb, szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon. Ezen nemzetközi fejlesztési intézmények a következők: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) .

37. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés céljából felvett éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2007. év folyamán legfeljebb 1 200 000,0 millió forint lehet.

(2) A Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2007. év folyamán legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.

(3) Az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett - euróban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam fedezeti megállapodás által fedezett források forintban számított együttes állománya 2007. év folyamán legfeljebb 1 200 000,0 millió forint lehet.

(4)[18] Az MFB Rt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, 2007. év folyamán legfeljebb 100 000 millió forint lehet.

(5)[19] Az (1)-(4) bekezdésekben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

38. § Az Áht. 33. §-ának (13) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettségük keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

39. § (1) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2007. december 31-én legfeljebb 172 000,0 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2007. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem piacképes biztosítások állománya 2007. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

40. § (1) A Hitelgarancia Zrt. által a (3) bekezdés szerint vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés visszavonhatatlan viszontgaranciát vállal.

(2)[20]

(3) A Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján - létrejövő szervezetek (e §-ban a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(4) A Hitelgarancia Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2007. december 31-én nem haladhatja meg a 400 000,0 millió forintot.

(5) A Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott összeget.

(6) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaran-cia kiterjed a Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(7) A Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaraciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(8) Ha az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával vállalt készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Zrt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

(9) A Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

(10)[21] A Hitelgarancia Zrt. költségvetési viszontgaran-cia nélkül, saját kockázatára is vállalhat készfizető kezességet.

41. § (1) Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban e §-ban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés visszavonhatatlan viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2007. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.

(5) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával vállalt kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott összeget.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

42. § Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

43. § (1) Az e törvény 34. §-a, 36. §-a és 37. § (2) bekezdése alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség tőkeösszegének legfeljebb 2,0%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

44. § Amennyiben az államnak a Priv. tv. 23. §-ának (4) bekezdése alapján, valamint szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel e törvény 1. számú mellékletében, azt a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

Hatodik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

45. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),

b) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

c) a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),

d) az egyházak támogatása (XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 39. alcím, 1-8. jogcím-csoport),

e) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 16. és 17. cím) .

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet 11. cím, 39. alcím, 9. Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások jogcím-csoport előirányzatai csökkentésére, kivéve az Áht. 46. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

46. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül az e törvény 14. számú mellékletben megállapított esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) Amennyiben egy fejezeten belül több, a 14. számú melléklet 3. és 4. pontjában meghatározott előirányzat van, az ott meghatározott százalékos mértékek - az ott meghatározott bontás szerint súlyozva - ezen előirányzatok eredeti támogatási előirányzatainak együttes összegére vonatkoznak.

47. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 13 800 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 4414 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, a 3. cím, 1. Személyijövedelemadó alcím előirányzata, 3. cím, 4. Lakossági illetékek alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék jogcím-csoport előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.

Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév december 28-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az APEH rendelkezésére bocsátani.

A jutalom összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

(4) A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 5. Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést engedélyezhet.

48. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám-és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 5220 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 1670 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó alcím, 2. cím, 3. Regisztrációs adó alcím és a 7. cím, 2. Vámbeszedési költség megtérítése alcím előirányzatai együttesen legalább 101 %-ban teljesülnek.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.

Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben tárgyév december 28-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani.

A jutalom összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

(4) A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. Vám- és Pénzügyőrség cím 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést engedélyezhet.

49. § (1) A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 333,33 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 106,67 millió forinttal túlléphető, a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a 47. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi előirányzatokra vonatkozó feltétel teljesül.

(2) A szociális és munkaügyi miniszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek, és a 47. § (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév december 28-ig a 47. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi előirányzatok teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség rendelkezésére bocsátani.

(4) A szociális és munkaügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 5%-ának mértékéig a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést engedélyezhet.

50. § (1) A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 96,0 millió forinttal túlléphető a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén a pénzügyminiszterrel egyetértésben, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. Termékdíjak alcím 1-9. jogcím-csoport és 12. cím, 5. alcím Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.

(2) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel történő egyetértéssel negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév november 25-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzatok legalább 89 %-ban teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a területi szervek rendelkezésére bocsátani.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

51. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 30. alcím, 4. MÁV Zrt. tőkeemelése jogcím-csoport előirányzat átutalásának ütemezéséről döntsön.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a teljesítményértékelési, és -ösztönzési elvű juttatási rendszer forrásának biztosítására a Miniszterelnöki Hivatal igazgatás és a minisztériumok igazgatása címeken jóváhagyott személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatain fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre.

(3)[22] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre.

(4)[23] A 4. § (1) bekezdése és 5. §-a szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(5)[24] A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcím-csoport előirányzat terhére.

(6)[25][26] Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) 5. számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között a 9. jogcím kivételével, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím) 6. számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. és 3. cím, valamint a 8. cím között az 5. számú mellékletben szereplő 9. jogcím kivételével - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Az 5. számú mellékletben szereplő 9. jogcím terhére átcsoportosítás csak az egészségügyi struktúraváltásból fakadó önkormányzati kötelezettségek támogatása céljából hajtható végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. címről a 3. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi címre a 6. számú melléklet 1., 3., 2. támogatási jogcím sorrendjében történik.

(7)[27] A önkormányzati és területfejlesztési miniszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) 5. számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között a 9. jogcím kivételével, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím) 6. számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. és 3. cím, valamint a 8. cím között az 5. számú mellékletben szereplő 9. jogcím kivételével - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. címről a 3. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi címre a 6. számú melléklet 1., 3., 2. támogatási jogcím sorrendjében történik.

(8)[28] Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet

a) 1-8. címek és alcímeik kiemelt előirányzatai között,

b) a 10. cím, 2. Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. alcím, 1. Központosított bevételből működő támogatások jogcím-csoport, a 10. cím, 5. alcím, 2. Költségvetésből működő támogatások jogcím-csoport, a 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem térített kiadások alcím, valamint a 10. cím, 13. EU tagságból eredő feladatok alcím között és az alcímeken belül, átcsoportosítást hajtson végre.

(9)[29] Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekből eredő feladatok, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(10)[30] Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az oktatási és kulturális miniszter értesítése alapján a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11.cím, 15. alcím, 8. Kulturális közhasznú társaságok támogatása jogcím-csoport előirányzatból, valamint a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 4. Művészeti intézmények cím előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok), költségvetési szerv(ek) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke) t a megállapodás szerint megillető összeget a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. A helyi önkormányzatok színházi támogatása címre átrendezze.

(11)[31] Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy 2007. évben a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 5. Lakbértámogatás jogcím 2007. évi előirányzatának 30%-ával növelt mértékéig kötelezettséget vállaljon a 2008. és a 2009. évre.

(12)[32] Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy

a) a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. alcím, 3. Decentralizált szakmai fejlesztési programok jogcím-csoport előirányzatát - a regionális fejlesztési tanácsokkal egyeztetve - a 16. számú mellékletben foglalt, régiók számára meghatározott összeg megváltoztatása nélkül az 12. cím, 3. alcím, 4. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím-csoport javára átcsoportosítsa,

b) a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. alcím, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím-csoport régiónkénti keretei között - a regionális fejlesztési tanácsokkal egyeztetve - átcsoportosítást hajtson végre.

(13)[33] Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 27. alcím, 1. Állami és önkormányzati - Sport XXI. Létesítmény-fejlesztési Program - sportlétesítmények fejlesztése jogcím-csoport, valamint a 12. cím, 27. alcím, 10. Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése jogcím-csoport előirányzatok között átcsoportosítást hajtson végre.

(14)[34] Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.

(15)[35] Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Felsőoktatási fejlesztési program jogcím-csoport jogcímei közötti előirányzatok átcsoportosítására, figyelembe véve a beruházások megvalósulását.

(16)[36] Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai közötti, a 3. számú melléklet "16.2. Alapfokú művészetoktatás" cím alatti hozzájárulások előirányzatából 2007. szeptember 1-jétől felszabaduló előirányzat terhére megemelje az 5. számú melléklet 23. pontja alatti "Az alapfokú művészetoktatás támogatása" jogcímű központosított előirányzat összegét.

(17)[37] A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 29. Útpénztár alcím 2008. évi kötelezettségvállalási kerete 53 000,0 millió forint.

(18)[38] Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 28. cím, 3. Energiaár-kompenzációs befizetés alcímenjóváhagyott bevételi előirányzat túlteljesítése esetén a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 92. Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez alcím előirányzatát a szociális és munkaügyi miniszter kezdeményezésére a szükséges mértékig felemelje.

(19)[39] Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes engedélyével - a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 26. alcím, 8. Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása jogcím-csoport, valamint a 12. cím, 26. alcím, 1. Utánpótlás-nevelési feladatok jogcím-csoport és a 3. Olimpiai felkészülés támogatása jogcím-csoport előirányzatok között átcsoportosítást hajtson végre.

52. § (1) A fejezetek költségvetésében jóváhagyott fejezeti egyensúlyi tartalék

a) az I-VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek saját hatáskörében használható fel a bevételeik teljesítése, a maradványképzési kötelezettségük tartása esetén, továbbá ha a működőképesség fenntartása, a megkezdett beruházások, felújítások készültségi foka azt indokolja,

b) az a) pontba nem tartozó fejezetek esetében a Kormány engedélyével, az általa meghatározott célra használható fel a kiadások alakulására és a bevételek várható teljesítésére figyelemmel.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a fejezeti egyensúlyi tartalék fejezeten belüli, fejezetek, illetve az államháztartás alrendszerei közötti átcsoportosítására.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a költségvetési és gazdasági folyamatok függvényében döntsön a központi egyensúlyi tartalék felhasználásáról.

(4) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a 2007. évben a központi költségvetési szerveknél - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2006. évivel azonos összegű előirányzat-maradvány képződését kell elérni. A maradvány megállapításának módjára, összegének mérséklésére, fejezetenkénti meghatározására a Kormány kap felhatalmazást.

53. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül a gazdasági és közlekedési miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 7. Nemzeti Hírközlési Hatóság cím, 12. Magyar Energia Hivatal cím, 13. Magyar Szabadalmi Hivatal cím, illetőleg a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezet 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 7. Nemzeti Hírközlési Hatóság cím esetében a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke, a 12. Magyar Energia Hivatal esetében a Hivatal elnöke, a 13. Magyar Szabadalmi Hivatal cím esetében a Hivatal elnöke, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke látja el.

(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(4) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet esetében az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a XIX. EU Integráció fejezet esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet esetében a pénzügyminiszter gyakorolja az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket.

(5) A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. Építésügyi célelőirányzatok jogcím terhére a bevételek mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

(6) A fejezetek költségvetésében EU integráció fejezeti kezelésű előirányzat címen, illetve alcímen jóváhagyott előirányzatokra a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki. E jogokat és kötelezettségeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke gyakorolja.

(7)[40] A XIX. EU Integráció fejezet és a fejezetek költségvetésében EU integráció fejezeti kezelésű előirányzat címen, illetve alcímen jóváhagyott előirányzatok tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének szabályozási jogait és kötelezettségeit a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gyakorolja.

54. § (1) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 54. § (1)-(4) bekezdései, 55. § (1)-(2) bekezdései és 57. §-a alapján kötelezettségvállalással terhelhető, de 2004-2006. években kötelezettségvállalással nem terhelt kötelezettségvállalási keret-előirányzatok mértékéig vállalható 2007. évben - az ott megnevezett európai uniós programokra vonatkozó -tárgyévi és éven túli kötelezettség.

(2) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 54. § (7)-(8) bekezdései alapján kötelezettségvállalással terhelhető, de 2004-2006. években kötelezettségvállalással nem terhelt, továbbá a 2007. évre meghatározott 9221,3 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzatok mértékéig vállalható 2007. évben az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projektekre, illetve technikai segítségnyújtásra vonatkozó tárgyévi és éven túli kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadásra kerülő Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, illetve az operatív programok alapján 2007-ben az operatív programokban 2007. és 2008. évekre meghatározott európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési kötelezettségvállalási keretek együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.

(4) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadásra kerülő, részben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai terv alapján 2007-ben az ezen stratégiai tervben 2007-2010. évekre meghatározott európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési kötelezettségvállalási keretek együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.

(5) Az Európai Bizottság 1320/2006/EK Rendelete alapján, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Agrár-környezetgazdálkodás és Mezőgazdasági területek erdősítése című intézkedései esetében a Tanács 1257/1999/EK rendeletének 23. cikk (1) és 31. cikk (1) bekezdései által rögzített 5, illetve 20 éves támogatási periódus következtében keletkező, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 19. számú mellékletében meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzatokhoz viszonyított többlet-kötelezettségvállalás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalási keretét terheli.

(6) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadásra kerülő, részben az Európai Halászati Alapból finanszírozott halászati támogatások felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai terv alapján 2007-ben az ezen stratégiai tervben 2007. és 2008. évekre meghatározott európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési kötelezettségvállalási keretek együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.

(7) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében a pénzügyminiszter egyetértésével az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.

Hetedik Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

55. § (1) A Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2007. évben 18 490 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2007. évben 1,7%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 6,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

56. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2007. évben 36 800 forint.

57. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2007. évben 19 600 forint.

(2) Az Áht. 93/A. §-ában foglalt keret 2007. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a.

(3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (5) bekezdése szerinti hozzájárulás 2007. évi összege 10 000 forint/fő.

58. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2007. évben 339 000 forint.

(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2007. évben 339 000 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2007. évben 3000 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2007. évben 3000 forint.

59. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/F. §-ának (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2007. évben 13 000 forint/hó.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege a 2007. évben 112 000 forint/hó.

(3)[41] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A. § (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2007. évben gyermekenként 5000 forint.

(4)[42] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2007. évben gyermekenként 7500 forint.

(5)[43] A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2007. évben 425 forint.

(6)[44] A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek 2007. évben született.

60. § (1) A Közokt. tv. 118. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2007. évben 5250 forint/fő/hónap.

(2) A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2007. évben 14 000 forint/fő/év összeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a Kormány által meghatározott feltételek szerint.

61. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. § (1) bekezdése alapján a fogyatékkal élő felnőttek általános, nyelvi és szakmai képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2007. évben 780 forint/fő/óra.

62. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján az életjáradék összege 2007. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv., az 1997. évi X. törvény, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján a 2007. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

63. § (1) A Szoctv. 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege 2007. évben 12 000 forint.

(2) A Szoctv. 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2007. évben 6000 forint.

64. § (1) A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan - áfá-val növelt összegben - közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás összegének meghatározásánál csak az állandó stúdióra és a fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összegből az arányosítás alapján levonható áfá-nak megfelelő összeget nem lehet támogatási bevételként elszámolni, azt állammal szembeni visszatérítési kötelezettségként kell nyilvántartani.

(2) Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés számára megfizetni.

(3) Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettség 2006. december 31-i auditált állományának megfizetéséhez a pénzügyminiszter legfeljebb 2010. június 30-ig részletfizetést engedélyezhet.

65. § A Paksi Atomerőmű Zrt. 2007. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 22 827,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

66. § (1) Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti összegét a 16. számú melléklet szerint állapítja meg.

(2) A decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti összege a következők szerint alakul ki:

a) A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. alcím, 4. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím-csoport tekintetében a régió és területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeinek lakónépessége, az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke, a legelmaradottabb északkeleti országrész felzárkóztatásánakkövetelménye együttes figyelembevételével.

b) A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. alcím, 3. Decentralizált szakmai fejlesztési programok jogcím-csoport a kapcsolódó szakmai program megvalósításának helyszínei, a program céljához kötődő szükségletek területi felmérése, illetve szakmapolitikai követelmények alapján.

c) A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. alcím, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésére jogcím-csoport tekintetében a program céljához kötődő területi szakmai követelmények alapján.

d) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása tekintetében e törvény 5. számú melléklet 14. pontja szerint.

e) A IX. Helyi önkormányzatok támogatási fejezet, 6. Címzett és céltámogatások cím tekintetében a 16. § (1) bekezdés c) pontja szerint.

f) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím tekintetében a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerint.

g) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 10. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím tekintetében a 16. § (1) bekezdés f) pontja szerint.

h) A LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, 1. Hazai innováció támogatása cím tekintetében a decentralizált keret 50%-át a régiók népességszáma arányában, 50%-át a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 16. számú mellékletben foglalt decentralizált fejlesztési programok általános és program-specifikus támogatási feltételeit 2007. január 31-éig rendeletben szabályozza. Biztosítani kell, hogy a decentralizált területfejlesztési programok (XI. fejezet, 12. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport) új döntéseinél a leghátrányosabb helyzetű kistérségek régiónkénti egy főre jutó támogatása legalább 20%-kal haladja meg a régió többi kistérségének egy főre jutó támogatását.

(4) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből 2007. évben várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 2. Energiafelhasználási hatékonyság javítása jogcím-csoport és a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 9. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok jogcím-csoport előirányzatainak növelésére felhasználható.

67. § A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások előirányzat jogcím terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2007. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2007. évet terhelő kiadásait is.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

68. § (1) Az Országgyűlés a pénzalapok költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg. A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a mellékletben jóváhagyott összegnél.

(2) A Munkaerőpiaci Alap előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatait e törvény 14. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés szerint jóváhagyott egyenleget nem befolyásolhatja a 14. számú melléklet LXIII. Munkaerőpiaci Alap fejezetben megjelölt előirányzatok túlteljesülése.

(4) A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapnál a káresemény bekövetkezése után az ezzel összefüggő kártalanítás kifizetése esetén az egyenleg eltérhet az (1) bekezdés szerint jóváhagyottól.

(5) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe 113 309,5 millió forintot ad át részben a megváltozott munkaképességűek támogatásához, valamint a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési kiadásokhoz való hozzájárulásként.

(6) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásait 2007-ben legalább 40%-ban, 2008-ban legalább 50%-ban, 2009-ben legalább 60%-ban közvetlenül a gazdaság szereplői, a vállalkozások ebbéli tevékenységének támogatására kell fordítani.

(7) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 1. Hazai innováció támogatása címből 1000,0 millió forintot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (1) bekezdése figyelembevételével az alap stratégiai céljaival összhangban álló, a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága (a továbbiakban: OTKA Bizottság) elnökének egyetértésével kialakított kiírásra beérkező pályázatok előszűrését - megállapodás alapján - az OTKA Bizottság végzi.

(8) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Munkaerőpiaci Alap összesen 9725,6 millió forintot ad át, e törvény 9. számú melléklete szerinti bontásban.

(9) Az elkülönített állami pénzalapok 2007. évi összevont mérlegét e törvény 1 0. számú melléklete tartalmazza.

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE

69. § (1)[45] Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó 2007. évi

a) bevételi főösszegét 4 224 631,3 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 4 252 131,2 millió forintban,

c) hiányát 27 499,9 millió forintban állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2007. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 13. számú melléklete tartalmazza.

Második Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

70. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2007. évi

a) bevételi főösszegét 2 564 685,0 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 2 564 685,0 millió forintban,

c) egyenlegét nulla forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

Harmadik Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

71. § (1)[46] Az Országgyűlés az E. Alap 2007. évi

a) bevételi főösszegét 1 659 946,3 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 687 446,2 millió forintban,

c) hiányát 27 499,9 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.

Negyedik Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások

72. § A 70. és a 71. §-ban meghatározott kiadások előirányzatai közül az e törvény 14. számú mellékletében meghatározott előirányzatok teljesülése külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

A Kormány, az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter különleges jogosítványai

73. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között a Kormány átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1-18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1. és 2. jogcímei között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 18. Egészségbiztosítási informatikai rendszerek fejlesztése jogcím-csoport kiemelt előirányzatáról a feladatok végrehajtása érdekében az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím és 2. Igazgatási szervek alcím kiemelt előirányzataira átcsoportosítson.

(4) A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kapcsolatosan az Országgyűlés felhatalmazza

a) a szociális és munkaügyi minisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát,

b) az egészségügyi minisztert, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát az Áht. szerinti befizetési kötelezettség teljesítését követően a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a szociális és munkaügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése, és a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény szerinti emelés végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza

a) a szociális és munkaügyi minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a 81. § (1) bekezdésében,

b) az egészségügyi minisztert, hogy az E. Alap kezelőjénekjavaslatára a 81. § (2) bekezdésében a pénzbeni ellátásoknál

meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy engedélyezze a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai elszámolás alapján történő együttes túllépését

a) a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések (1. cím, 7. alcím, 2. jogcím-csoport) előirányzat túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-ával, legfeljebb 250,0 millió forinttal,

b) kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek (1. cím, 7. alcím, 3. jogcím-csoport) címen befolyt bevételek 5%-ával, legfeljebb 120,0 millió forinttal,

c) az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások biztosítására kötött szerződések teljesítésének ellenőrzése alapján az egészségügyi szolgáltatók visszafizetése (1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport) címen befolyt bevételek 2%-ával, legfeljebb 50,0 millió forinttal.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

74. § (1) Az E. Alap költségvetésében jóváhagyott 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 20. Céltartalék jogcím előirányzat kizárólag a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím, 3. Fogászati ellátás jogcím, 17. Laboratóriumi ellátás jogcím és 18. Összevont szakellátás jogcím 2007. évi kiadásaira fordítható.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 12. Vizitdíj, kórházi napidíj bevétel jogcím-csoport előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 20. Céltartalék jogcím előirányzatot az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átcsoportosítsa az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) elszámolása alapján.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport 20. Céltartalék jogcím előirányzatát megemelje az 1. cím, 7. alcím, 12. jogcím-csoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többlet összegével.

75. § (1) Az E. Alap költségvetésében jóváhagyott 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 4. Gyógyszertámogatás kiadásai tartalék jogcím előirányzat kizárólag a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím 2007. évi kiadásaira fordítható.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a gyógyszertámogatás kiadásai tartalék előirányzatának megemelésére, valamint az előirányzat (1) bekezdésben meghatározottak szerinti átcsoportosítására.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport 2. jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás kiadásai tartalékot az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átcsoportosítsa.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát évközben megemelje az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többlet összegével.

76. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében a pénzügyminiszter engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 78. §-ban és a 79. § (1) bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.

77. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2)[47] A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, 18. Összevont szakellátás jogcím kiadási előirányzatból 15 000, 0 millió forint az egészségügyi szakellátás struktúraátalakításával összefüggő működési többletkiadások kompenzálására, továbbá 7500, 0 millió forint az intézményi átalakítások és kapacitáscsökkentések támogatására (ezen belül felhalmozási kiadásokra is) fordítható külön jogszabályban meghatározottak alapján.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím, a 3. Fogászati ellátás jogcím, 17. Laboratóriumi ellátás jogcím, valamint a 18. Összevont szakellátás jogcím kiadási előirányzata tartalmazza a vizitdíj, illetve napidíj megfizetése alól külön törvény alapján történt mentesítésből származó bevétel kiesés kompenzálására szolgáló fedezetet.

(4)[48] A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 18. Összevont szakellátás jogcím kiadási előirányzatából

a) 10 000,0 millió forint a krónikus és az aktív fekvőbeteg szakellátást, valamint a járóbeteg szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók kiegészítő támogatására,

b) 3000,0 millió forint az ápolási napokkal arányos kiegészítő díj formájában az aktív, illetve krónikus fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál kezelt betegek komfortérzetének javítására, az étkeztetés és az intézményi higiéniás feltételek színvonalának emelésére - ezen belül 1000,0 millió forint eszközbeszerzésre, 2000,0 millió forint az étkezési normatíva finanszírozására - fordítható külön jogszabályban meghatározottak alapján.

78. § Az OEP az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére a tizenharmadik havi illetmény, illetve munkabér január havi kifizetéséhez kérelemre január hónapban előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

79. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása jogcím-csoport és 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport előirányzatai tartalmazzák a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

80. § (1) Az irányított betegellátási rendszerben az ellátás szervezésére 2007. évre az OEP az e törvény hatálybalépéséig az irányított betegellátási rendszerben részt vett ellátásszervezők közül az erre vállalkozókkal (a továbbiakban: ellátásszervező), legfeljebb 2,3 millió lakosra köthet szerződést. Az egy ellátásszervező által ellátott személyek száma 100 ezernél kevesebb és 450 ezernél több nem lehet.

(2) Az (1) bekezdés alapján az irányított betegellátási rendszerben résztvevő ellátásszervező külön jogszabály szerinti elvi számláján a külön jogszabályban foglaltak szerint keletkezett bevételi többlet

a) 10%-os mértékéig a bevételi többlet 30%-a,

b) 10 %-ot meghaladó mértéke esetén a 10 % mértékig a bevételi többlet 30%-a, továbbá a 10% fölötti rész 25%-a a külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül felosztásra az ellátásszervezők között, mely a szervezők érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasználásra.

(3) A (2) bekezdés szerint fennmaradó összeg az ellátásszervezők részére nem kerül kifizetésre.

(4) A (2) bekezdés szerint az ellátásszervezők részére megállapítható, a rendszer keretein belül, annak céljai érdekében felhasználandó összeg akkor fizethető ki, ha a korábban, az irányított betegellátási modellkísérlet, ill. rendszer keretein belül kifizetett összegek maradéktalanul, szabályszerűen felhasználásra kerültek.

(5) Az irányított betegellátási rendszerben 2006. december 31-én szerződéssel rendelkezett ellátásszervezőnek az irányított betegellátási rendszerben való további részvétele és az ez alapján végzett tevékenysége - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 2007. évben folyamatos.

81. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 150,0 millió forint használható fel.

(2)[49] A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 180, 0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 10, 0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 25, 0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 140, 0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300, 0 millió forint használható fel.

82. § A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 450,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 600,0 millió forintot tartalmaz.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

83. § E törvény 2007. január 1-jén lép hatályba.

84. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az egyedi támogatásokat, az egyedi támogatások keretében nyújtott költségtérítéseket, az egyéb vállalati támogatásokat és azok felhasználási szabályait,

b) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait,

c) az egészségügyi szakellátás struktúraátalakításával összefüggő működési többletkiadások kompenzálására vonatkozó szabályokat,

d) az egészségügyi intézményi átalakítások és kapacitáscsökkentések támogatására vonatkozó szabályokat,

e) a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter által működtetett irányított területi kiegyenlítési rendszer részletes szabályait,

f) a nyugellátások kiadásai, valamint az azokhoz közvetlenül kapcsolódó posta- és egyéb költségek fedezetére az Ny. Alapnak átadott pénzeszköz címen történő utalás részletes szabályait.

g)[50] a 77. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő támogatás és kiegészítő díjazás

85. §[51] (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a 40. § (5), valamint a 41. § (5) bekezdése szerinti mértéket rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 77. § (4) bekezdés b) pontjában az eszközbeszerzés és étkezési normatíva finanszírozására szolgáló keretösszegek felhasználásának részletes szabályait.

86. § Felhatalmazást kap a szociális és munkaügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben

a) a 3. számú melléklet 11. e), 11. g), 11. h), 11. i), 12. ab), 12. ac) és 12. c) pontja szerinti jogcímeken normatív hozzájárulásban részesülő fenntartók kiegészítő támogatásának szabályait rendeletben határozza meg,

b) a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet 16. cím 92. Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez alcímen belül a kiemelt előirányzatok között év közben átcsoportosítást hajtson végre.

87. § (1) Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított összege a 2007. évre havi 967 forint.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2007-re esedékes összegének megfizetését - a média tv. 80. § (3) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség áprilistól decemberig terjedő időszakban esedékes összege 60%-ának kivételével - átvállalja.

(3) A Kormány - figyelemmel a média tv. 148. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - az esedékes üzemben tartási díjat az APEH - mint a média tv. 82/A. § szerinti megbízott - közreműködésével az átvállalással nem érintett üzemben tartási díj megfizetésére kötelezettektől 2007. április 1-jétől beszedi és továbbítja a Műsorszolgáltatási Alapba. Az általa beszedett díjbevétel terhére az APEH 10% beszedési költséget számolhat el.

(4) A Kormány a (3) bekezdés szerinti nettó üzemben tartási díjat - mértékének bizonytalanságára és időbeli késedelmére tekintettel - a Műsorszolgáltatási Alap számára megelőlegezi.

(5) A (2) bekezdés szerinti átvállalás és a (4) bekezdés szerinti megelőlegezés havi összegének alapja a 2002. évi elvi díjbevétel (a 2001. évben ténylegesen beszedett díjbevétel 7%-kal megnövelt és 9,55% beszedési költséggel csökkentett összege, valamint a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány együttesen) egy tizenketted része. Ezt kell megnövelni az (1) bekezdésben foglalt díjösszegnek a 2002. évi üzemben tartási díj (havi 740 Ft) nagyságához viszonyított növekedése arányában.

(6) A Kincstár az átvállalás és megelőlegezés (5) bekezdés szerinti havi együttes összegét a (3) bekezdés szerinti nettó díjbevételnek a Műsorszolgáltatási Alapba a tárgyhónapot megelőző hónapban befolyt összegével csökkentett mértékben utalja.

(7) A Magyar Televízió Közalapítvány - a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható -céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1. alcím)- elkülönített nyilvántartással, a cél szerinti felhasználást megállapítható módon - a Magyar Televízió Zrt. közszolgálati műsorai tervének megvalósításához - ideértve a korszerű megjelenésű és tartalmú közéleti és kulturális műsorok súlyának növelését is -, továbbá a közszolgálati tevékenysége ellátásához alapvetően szükséges ingatlanok (székhely, stúdiók, gyártóbázis) bérleti díjának, valamint az MTV Zrt. új telephelyre költözéséhez kapcsolódó költségeknek a fedezetéül szolgál. A bérbeadó által a szerződés szerint kiállított számlán szereplő összegű bérleti díjat közvetlenül a bérbeadónak kell folyósítani az MTV Zrt. engedélyező nyilatkozata alapján. A folyósított összegből az arányosítás alapján levonható áfá-nak megfelelő összeget nem lehet támogatási bevételként elszámolni, azt állammal szembeni visszatérítési kötelezettségként kell nyilvántartani.

(8) Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés számára megfizetni.

88. § (1)[52] A Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Nemzeti Autópálya Zrt.-nek és az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-nek a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel, valamint kereskedelmi bankokkal szemben fennálló hiteltartozásaiból együttesen legfeljebb 146 000 millió forint összegű hiteltartozását - annak járulékaival együtt - legkésőbb 2007. december 31-i hatállyal átvállalhatja. A Nemzeti Autópálya Zrt., illetve az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a hitelátvállalással szemben kész útszakaszokat, kiemelt közútfejlesztési beruházásokat és egyéb, e projektekkel kapcsolatos eszközöket ad át, és elszámol a Magyar Állammal. Az átadás, illetve elszámolás mentesül az illeték megfizetése alól.

(2)[53] A Nemzeti Autópálya Zrt. 2007. év folyamán és az azt követő években országos közúti és vasúti közlekedési infrastruktúra beruházásokat, illetve egyéb, e projektekkel kapcsolatos eszközöket ad át a Magyar Államnak. Az átadás ellenérték fejében történő átadásnak minősül, és teljes körűen mentesül az illeték megfizetése alól.

(3) A Kincstár a Nemzeti Autópálya Zrt. által végzett, országos közúti és vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztéseket érintő, valamint az azokhoz kapcsolódó járulékos beruházásokat terhelő és a projekt költségek részét képező költségekről kiállított számlák, vagy határozatok általános forgalmi adó tartalmát, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőt követő 50 napon belüli visszatérítési kötelezettség mellett a KESZ terhére kamatmentesen megelőlegezi a Nemzeti Autópálya Zrt. részére.

(4) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (Autópálya törvény) 2. számú mellékletben ("a 2003-2007 között előkészítés alatt álló gyorsforgalmi utak") foglaltak szerint tervezi a XV. fejezet 28. alcímen a Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés teljes előkészítését és annak költségeit.

89. § Az Országgyűlés felhatalmazza - a Magyar Államot képviselő pénzügyminiszter Áht. 113/A. §-ának (1) bekezdésében megjelölt feladatkörében a hivatkozott § (2) bekezdése szerint eljáró - Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, hogy az 1988/I., 1988/II., 1989/I., 1990/I., 1991/I., 1991/II., 1992/I., 1993/I., 1993/II., 1994/I., 1994/II. és 1995/I. sorozatú, valamint az 1991. és 1992. években sorozat megjelölés nélkül kibocsátott kincstárjegyek tekintetében a fennálló forgalmazási szerződéseket értékpapír oldali tételes elszámolás nélkül, a Magyar Államot megillető, minimum 10 évre szóló, legkevesebb 200 millió Ft összegű egyoldalú fizetési kötelezettség (garancia) kikötése mellett szüntesse meg.

90. § Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha olyan európai uniós támogatás kerül 2007-ben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai uniós támogatás előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - és a központi költségvetési forrást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa. Az átcsoportosítás - a részben az Európai Unió vagy az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

91. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében pótlólagosan szükséges, a vonatkozó fejezeti támogatási előirányzatot meghaladó központi költségvetési támogatást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa, mely átcsoportosítás - a részben az Európai Unió vagy az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy amennyiben az európai uniós forrásokból - vagy az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által -finanszírozott programokhoz, projektekhez a támogatásokat nyújtó fél a források folyósításával elmarad a pénzügyi megállapodásokban, közösségi jogszabályokban meghatározott ütemtervtől, vagy az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által nyújtott forrás egyéb okból nem áll rendelkezésre, akkor a szükséges forrást az adott költségvetési sor támogatási előirányzatából, ha az nem elegendő, úgy a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítás útján biztosítsa. Az átcsoportosítás - a részben az Európai Unió vagy az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

(3) A költségvetési támogatás azon részét, amelynek kifizetése a (2) bekezdés alapján történt, az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által nyújtott forrás rendelkezésre állása után - amennyiben szükséges -vissza kell pótolni azon költségvetési előirányzatra, amely előirányzatról a megelőlegezett összeg korábban átcsoportosításra került.

92. § A részben az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott programok, projektek esetén tervezett céltartalék csak az adott program, projekt előre nem látható kiadásainak finanszírozására használható fel. A céltartalék intézményi kiadási célokra nem fordítható.

93. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig:

a) árubeszerzés esetében: 30 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 90 millió forint;

c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;

d) szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forint;

e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.

(2) A Kbt. VII. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig:

a) árubeszerzés esetében: 50 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 100 millió forint;

c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint.

(3) A Kbt. negyedik Része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára 2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig:

a) árubeszerzés esetében: 8 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 15 millió forint;

c) szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint.

94. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyért felelős miniszternek az Áht. 95. §-ának (4) bekezdése alapján meg kell kezdenie a Hungarotransplant Egészségügyi Koordináló Közhasznú Társaság végelszámolással történő megszüntetését.

95. § Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kifizetési keret a 2007. évben 150 000 millió forint. Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során a következő évekre vonatkozó kifizetési keret megegyezik a 2007. évi kifizetési keretnek a 161/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján 2007. év első negyedévére meghatározott hazai inflációs előrejelzés szerint indexált összegével.

96. § Az Országgyűlés elengedi a Várpalota és Régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Programra létrehozott céltársulásnak (Várpalota, Berhida, Pétfürdő, Öskü, Osi, Tés, Balatonalmádi) a Programban meghatározott beruházáshoz kapcsolódó, 2007. év folyamán esedékes kölcsöntartozások 50%-át, azaz 122 722 297 forintot. Az elengedett összegek 2007 májusában: Várpalota: 32 764 591 forint, Berhida: 4 668 142 forint, Pétfürdő: 5 176 623 forint, Öskü: 2 902 829 forint, Osi: 4 631 544 forint, Tés: 1 486 668 forint, Balatonalmádi: 8 764 433 forint, illetve 2007. novemberében: Várpalota: 33 911 352 forint, Berhida: 4 831 527 forint, Pétfürdő: 5 176 623 forint, Öskü: 3 004 428 forint, Osi: 4 793 648 forint, Tés: 1 538 701 forint, Balatonalmádi: 9 071 188 forint.

97. §[54] Az Egészségbiztosítási Alapból a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 35/A. §-a szerint nyújtott támogatás

a) a költségvetési rend szerint működő egészségügyi szolgáltatatók mindenkori éves költségvetésének,

b) a nem költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi szolgáltatóknak

a bevételét képezi.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2006. évi CXXVII. törvényhez