EH 2001.588 Az adóhatóság az adóellenőrzést átalakult társaság esetén a jogutóddal szemben folytathatja és adóhiányt is csak létező adóalannyal szemben állapíthat meg [1990. évi XCI. tv. 5. § (1) bek., 15. §].[1]

A V.-N. Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 1994. január 31-én alakult meg, beltagja V. József volt. A Bt. 1996. január 1-jén átalakulását határozta el és létrehozta a V. és Társai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t a Bt. jogutódaként, a társaság ügyvezetője V. József lett. A Kft. 1996. december 10-én elhatározta végelszámolással történő megszűnését, amelyet a megyei bíróság, mint cégbíróság a Cégközlöny 1997. március 27-i számban tett közzé. A Cégbíróság V. József ügyvezetőt 1996. december 10-i hatállyal törölte, végelszámolóként és cégjegyzésre jogosultként V. Józsefnét jelölte meg.

Az APEH Megyei Igazgatósága a V.-N. Bt.-nél 1994. évre költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte e megbízólevéllel 1995. szeptember 7-től október 26-ig. Az ellenőrzés eredményeként hozott határozatot az alperes az 1996. március 20-án kelt határozattal megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az adóhatóság az új eljárást megbízólevéllel folytatta le a V.-N. Bt.-re, az 1996. június 24-én megkezdődött ellenőrzésével, az ellenőrzést az 1997. január 30-án kelt jegyzőkönyvvel zárta le. Az 1994. évre folytatott ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság az 1997. február 27-én kelt határozatával a V.-N. Bt. terhére több adónemben 209 000 forint adóhiány megfizetését írta elő, kiszabott adóbírságot, késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot. Az alperes az 1997. június 5-én kelt határozatával - melyet a V.-N. Bt. és V. József megjelölésével hozott -, az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata, elsődlegesen hatályon kívül helyezése, másodlagosan megváltoztatása iránt. Keresetben kifejtett álláspontja szerint a V.-N. Bt. nem létező jogalany, ezért a Bt. terhére nem állapítható meg adóhiány. Hivatkozott arra, hogy a Bt. beltagja volt, ezért jogos érdekét az alapul szolgáló adóügy érinti, ezért a perindításra jogosult. Keresetében vitatta az adóhatóság megállapításait is, az ellenőrzés jogszerűségét, a mulasztási bírság kiszabását.

Az alperes érdemi nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a V.-N. Kft. a tevékenységét csak 1997. november 11-én szüntette meg, a másodfokú határozat hozatalát követően. A határozatban szereplő megnevezés téves, azonban ez nem olyan súlyos eljárásjogi hiba, amely a bíróság által nem orvosolható.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Az elsődleges kereseti kérelem tekintetében álláspontja az volt, hogy 1994. évben, az ellenőrzött évben a V.-N. Bt. működött, az alperes csak a Bt.-t ellenőrizhette a perbeli időszakra vonatkozóan, ezért az alperes határozata nem jogszabálysértő a V.-N. Bt. terhére tett megállapítás tekintetében. Az elsőfokú bíróság az adóhatóság egyéb megállapításait is törvényesnek ítélte.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést annak hatályon kívül helyezésével a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezése iránt. Fellebbezésben kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság törvénysértően járt el, amikor nem tekintette súlyos eljárásjogi hibának azt a körülményt, hogy az adóhatóság az ellenőrzését nem létező jogalanyra vonatkozóan folytatta le, és nem létező jogalanyra állapított meg jogkövetkezményt. A megismételt ellenőrzéskor a megbízólevél aláírásakor a V.-N. Bt. már nem létezett, az ellenőrzés csak a V.-N. Kft.-t érinthette volna. A V.-N. Kft. végelszámolása kapcsán az adóhatóság külön folytatott vizsgálatot és törvénysértést nem állapított meg, jogkövetkezmények nélkül zárta le az ellenőrzést.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az adóhatóság megállapításait jogszerűnek értékelte. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 97. § (5) bekezdése szerint a megismételt ellenőrzés törvénysértő, mert a korábbi ellenőrzés határozattal zárult le és egy éven túl új határozat nem hozható. Kétszeres adóztatás történt a szolgalmi joggal kapcsolatos bevétel elszámolása tekintetében. A K. Kft. számlája alapján jogszerűen vont le általános forgalmi adót, de a levonás tilalma esetén az áfa költségként elszámolható. Az ellenőrzés szabálytalanul folyt le, a 13. számú melléklet tartalmát nem ismerhette meg az eljárás során.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A fellebbezés alapos.

Az Art. 5. § (1) bekezdése szerint adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő. Az Art. 9. § (1) bekezdése rögzíti az adózót terhelő kötelezettségeket is, melyek közül a bejelentési kötelezettséget az Art. 11. § (1) és (6) bekezdése részletezi. Az adózó kötelezettségévé teszi az Art. 15. § (1) bekezdése az adókötelezettséget érintő változás bejelentését. Az Art. 15. § (2) bekezdése szerint az adózó az adókötelezettséget érintő változást, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles az adóhatóságnak bejelenteni, különösen a szervezeti forma változását, az adózó végelszámolásának elhatározását. Az adóhatóság az adózókat az Art. 16. § (1) bekezdése alapján a bejelentésük alapján nyilvántartásba veszi. Az adózó az önadózással megállapított adóról, költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az előírt időszakonként adóbevallást tesz [Art. 20. § (1) bekezdése].

Az Art. 51. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását ellenőrzi. Az adóhatóság az ellenőrzését csak az ellenőrzés foganatosításakor létező adóalannyal szemben folytathatja le, azaz átalakult társaság esetében a jogutódot vonhatja ellenőrzés alá. Mivel a jogutód felel a jogelőd kötelezettségeiért is, ezért a jogutóddal szemben folytatott ellenőrzés során az adóhatóság vizsgálat alá vonhatja az adó megállapításához való jog elévülési idején belül a jogelőd adókötelezettségének teljesítését is. Mindezek alapján tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy az adott, ellenőrzött időszakban működő társaság vonható csak ellenőrzés alá. Tévedett az alperes is, amikor nem létező jogalanyt, adóalanyt vont ellenőrzés alá és állapított meg vele szemben jogkövetkezményeket. Nem létező adóalany nem lehet az adóigazgatási eljárás alá vont személy vagy szervezet, mert nem létező adóalany nem tekinthető ügyfélnek. Az alperes eljárása, amelynek során nem létező adóalannyal szemben folytatott le ellenőrzést és annak eredményeképpen nem létező adóalany terhére állapított meg jogkövetkezményt, olyan súlyos eljárási szabálysértés, mely az ügy érdemére kihatott, ezért a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésben kifogásolt egyéb jogsértések vizsgálata nélkül az eljárási szabálysértésre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése megváltoztatta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte.

Az elrendelt új eljárás során az adóhatóságnak vizsgálnia kell ki vonható ellenőrzés alá arra is figyelemmel, hogy a V.-N. Bt.-ből alakult V.-N. Kft. időközben végelszámolását elhatározta, az alperes bejelentése alapján a tevékenységet 1997. november 11-én megszüntette. Az adóhatóságnak vizsgálnia kell, hogy a jogutódi felelősségre és a mögöttes felelősségre figyelemmel ellenőrzés kivel szemben, a V.-N. Kft. vagy annak tagjaival szemben lefolytatható-e, ezt követően az elévülési szabályokra is figyelemmel kell lefolytatni az ellenőrzést. (Legf. Bír. Kf. V. 29.859/1999. sz.)