A Kaposvári Törvényszék K.20235/2012/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 14. §, 1999. évi XLII. törvény (Nvt.) 5. §] Bíró: Kováts Judit

A Kaposvári Törvényszék

6.K.20.235/2012/6.szám

A Kaposvári Törvényszék a dr. Káldor Attila Zsombor jogtanácsos által képviselt felperes neve és címe felperesnek - a dr. Ádám Gabriella jogtanácsos által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (1088 Budapest, József krt.6.) alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság az alperes 2011. december 5. napján kelt HAJ-3212-3/2011. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) Ft perköltséget.

A le nem rótt illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége (elsőfokú hatóság) SOF-00997/0004/2011. ügyirat számú határozatával a felperes terhére 190.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki és kötelezte a felperest, hogy az értékesítésre kihelyezett dohánytermékek eladási árát tisztán, olvashatóan írja ki. Az elsőfokú határozat indokolása szerint a hatóság árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó ellenőrzése keretében 2011. július 28-án helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a felperes ...., .... szám alatti ... számú ..... elnevezést viselő egységében, az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a dohánytermékeket az üzletben a pénztárgépek felett elhelyezett zárt bokszokból értékesítik, eladási áruk a termékek adójegyén van feltüntetve. Ugyanezen a napon szintén ár és egységár feltüntetésének vizsgálata keretében hatósági ellenőrzést végeztek a felperes ...., ..... szám alatt ... sz. áruház elnevezést viselő egységében, az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a pénztárak feletti bokszokban található 77 fajta cigaretta árát az adójegyen tüntették fel. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperesi vállalkozás a fenti magatartásával megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 14. §-ában foglaltakat, bírságot szabott ki, a határozat meghozatala során a bírság maximum tekintetében a felperes éves nettó árbevételét vette figyelembe az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdése alapján.

Az elsőfokú hatóság - utalással az Fgytv. 47. § (1) és (4) bekezdéseire - kifejtette határozata indokolásában, hogy a fogyasztók érdekei sérelmének körében értékelte, hogy a tájékoztatáshoz való érdeksérelem állapítható meg, ugyanis a fogyasztók alapvető joga, hogy megismerhessék a fogyasztói döntés előtt a termék pontos, érvényes eladási árát, melynek mértéke mindenképpen befolyással van a fogyasztók ügyleti döntésére. A felperes az eladási ár nem tisztán történő feltüntetésével, a termék forgalmazásával összefüggő alapvető követelményt sértett meg, továbbá sértette a fogyasztók tájékoztatáshoz való alapvető érdekét, hiszen a termék eladási ára olyan lényeges információ, amely a fogyasztót vásárlási szándékának kialakításában döntően befolyásolja. Mindezekre tekintettel fontos, hogy az eladási árról a vásárlókat írásban egyértelműen, olvashatóan és könnyen beazonosíthatóan tájékoztassák. E mellett a megfelelő ártájékoztatásnak azért is kiemelkedő jelentősége van, mert annak elmaradása a gazdaságilag kiszolgáltatott fogyasztók ügyleti akaratát torzíthatja, melynek következtében a fogyasztók vagyoni érdekei is tovább sérülhetnek. Az elsőfokú hatóság a bírság összegének meghatározásakor különös súllyal értékelte, hogy a felperes ismételten megvalósította a határozatban megállapított jogsértéseket, korábban számos esetben került sor ennek határozati megállapítására.

A felperes az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében előadta, hogy a határozatban megjelölt jogszabályhelyek alternatív árfeltüntetési lehetőségeket szabályoznak, ezért amennyiben a vizsgált árfeltüntetés az egyik alternatív árfeltüntetési módnak megfelel, akkor az jogszerű és teljesíti az Fgytv. 14. § (1) bekezdésének előírását. Az ár tisztán olvashatósága a már feltüntetett ár vonatkozásában értelmezhető és azt jelenti, hogy az ár ne legyen félreolvasható, például ha a háttér világos arra sötét színnel legyen az ár ráírva. Ezért az elsőfokú határozat jogszabálysértő módon állítja az Fgytv. 14. § (3) bekezdésének megsértését. Az eladási ár tisztán olvashatóságára vonatkozó előírás az ár tisztán olvashatóan való feltüntetése nem azonos azzal, hogy az árakat a fogyasztónak már messziről is el kell tudni olvasnia. Kifogásolta a bírság összegének megállapítását is, utalt arra, hogy a hatóság nem vette figyelembe, hogy a dohánytermékek vonatkozásában az ügyleti döntés meghozatalának mechanizmusa az általánostól elérő, továbbá hivatkozott arra, hogy a dohánytermékek árának feltüntetése vonatkozásában információ hiánya nem állapítható meg, így ahhoz kapcsolódóan érdeksérelem megvalósulása sem állítható.

A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes 2011. december 5. napján kelt, HAJ-3212-3/2011. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az alperes határozata indokolásában utalt arra, hogy az Fgytv. 14. §-ának módosítására az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 98/6/EK. Irányelve alapján került sor. Az alperes álláspontja szerint amennyiben a jogalkalmazás során jogszabályértelmezési nehézségekbe ütközik a hatóság, elsősorban a jogalkotó akaratát szükséges figyelembe vennie, és a jogalkotói akarattal összhangban kell értelmeznie a jogszabályt. A jogalkotó szándékára lehet következtetni az EK. irányelv preambulumában, az első cikkben, és az Európai Közösségek Bizottsága, a Bizottság közleménye, a Tanácsok és az Európai Parlamentnek a fogyasztók számára kínált termék árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 1998. február 16-i 198/6/EK Európai Parlament és Tanácsi Irányelv végrehajtásáról szóló dokumentumban megfogalmazottak alapján. Az alperes hivatkozott arra határozatában, hogy az Irányelv fő célkitűzése, hogy a fogyasztók jobb tájékoztatása és az árak összehasonlításának megkönnyítése érdekében tájékoztassák a kereskedők a fogyasztókat a megvásárolni kínált valamennyi termék áráról, az eladási ár és az egységár feltüntetésére vonatkozó általános kötelezettségnek köszönhetően javulhat a fogyasztók helyzete az árak megítélése és összehasonlítása terén, az árak egymáshoz hasonlítása révén a fogyasztók megalapozottabb döntéseket hozhatnak, ami elősegíti a vállalkozások és termékek közötti versenyt.

Az alperes rögzítette határozatában, hogy egyetért a felperessel abban, hogy az egyes árfeltüntetési lehetőségeket alternatív árközlési formaként szabályozza a jogszabály, így amennyiben valamelyik árközlési forma megvalósul, akkor ezáltal az Fgytv. 14. § (1) bekezdésében előírt ártájékoztatás jogszerűen teljesül, azonban ez nem jelenti azt, hogy ezzel automatikusan teljesül az Fgytv. 14. § (3) bekezdésében írt kötelezettség is. Az alperes álláspontja szerint az Fgytv. 14. § (1) bekezdésének, és az Fgytv. 14. § (3) bekezdésének együttes megsértésére nem kerülhet sor, ugyanakkor az elsőfokú határozatnak tartalmaznia kell minden olyan releváns jogszabályhelyet, ami alapján a jogsértés elbírálható.