KKv 2008.1 A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1/2008. (I. 14.) KK véleménye
a töredékszavazatok megosztásáról
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) rendelkezik arról, hogy az egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazatok mely esetben minősülnek töredékszavazatnak és azokat a kompenzációs listán miként kell figyelembe venni.
A bírói gyakorlat eltérően értelmezi a közös jelölt és a kompenzációs lista fogalmát, ehhez képest eltérően osztja meg a jelölő szervezetek között a töredékszavazatokat. Az ilyen ügyekben eljáró bíróságok egy része szerint a közös jelöltet állító pártok (szervezetek) egy jelölő szervezetnek számítanak, így a töredékszavazatok szempontjából önálló listát állítónak tekintendők. (Ezt az álláspontot foglalta el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság és a Pest Megyei Bíróság.)
Más megyei bíróságok értelmezése szerint, ha a jelölő szervezeteknek önálló kompenzációs listája nincs, akkor a töredékszavazatok reájuk eső része elvész (így pl. három - közös jelöltet állító - szervezet közül, ha egy rendelkezik önálló kompenzációs listával, a töredékszavazatok 1/3-át kapja, ha a másik kettőnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a reájuk eső töredékszavazatok elvesznek). (Ezt az álláspontot foglalta el a Vas Megyei Bíróság, a Veszprém Megyei Bíróság, a Baranya Megyei Bíróság és a Csongrád Megyei Bíróság).
Eltérő a bíróságok értelmezése a közös kompenzációs lista tekintetében is (közös kompenzációs lista esetén a közös jelölt valamennyi töredékszavazata a közös kompenzációs listára kerül). Lényegében ugyanazon tényállás mellett a megyei bíróságok eltérően értelmezték, hogy van-e a jelölő szervezeteknek közös kompenzációs listája.
E kérdésekben az Országos Választási Bizottság (OVB) is állásfoglalást adott ki [23/2002. (IX. 9.) OVB állásfoglalás], ez azonban a bíróságokra nem kötelező; több bírósági döntés ezért az állásfoglalást figyelmen kívül hagyta.
Az Övjt. 44. §-ának (3) bekezdése a következőket tartalmazza:
"(3) Egy-egy kompenzációs lista a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a jelölő szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. Ha a közös jelöltek jelölő szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája és a közös jelölt nem lett képviselő, akkor a töredékszavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek száma szerinti arányban oszlanak meg a jelölő szervezetek önálló listái között. A töredékszavazatok felosztásánál a kiszámított szavazathányad egész része kerül fel az önálló kompenzációs listára. Ha valamely érintett jelölő szervezetnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat reá eső része elvész.
E rendelkezésben használt fogalmak részletes tartamát az Övjt. és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) a következőkben határozza meg:
a) Jelölő szervezet: jelölő szervezetnek minősül a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet [Övjt. 54/A. § k) pont]. A Ve. 149. § g) pontja emellett azt is előírja, hogy a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak.
b) Közös jelölt: közös jelölt a közös listát állító szervezetek által jelölt személy, a szervezetek ebben az esetben egy jelölő szervezetnek minősülnek; ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölő szervezetnek számítanak [Övjt. 26. § (1) bek.].
c) Kompenzációs lista: a 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított. A jelöltek számába beszámítanak: (a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek; (b) a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső jelölthányad, melyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölő szervezetek arányában kell megállapítani. Nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után [Övjt. 29. § (1) bek.].
d) Közös kompenzációs lista: azok a jelölő szervezetek, amelyek (a) az egyéni választókerületek legalább egynegyedében közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát; (b) a fővárosban legalább 6 fővárosi kerületben közös kompenzációs listát indítottak, fővárosi közös listát; (c) a megyei választókerületben legalább a 27. § (1) bekezdésében meghatározott közös ajánlást gyűjtöttek, megyei közös listát indíthatnak [Övjt. 30. § (1) bek.]
Ezek a meghatározások nem egyértelműek. A törvényi szabályozás is hozzájárul, hogy a bírói gyakorlat nem egységes a közös jelölt és a kompenzációs lista fogalmának értelmezése és ehhez képest a töredékszavazatok megosztása tekintetében.
Az OVB a 23/2002. (IX. 9.) számú állásfoglalásában az Övjt. 44. §-ának (3) bekezdését idézve a következőket fejtette ki:
"Az Övjt. idézett rendelkezései értelmében, ha több jelölő szervezet közösen állít egyéni választókerületi jelöltet,
a) a közös jelölt valamennyi töredékszavazata a pontosan ugyanazon jelölő szervezetek által állított közös kompenzációs listára kerül,
b) ha az a) pont szerinti kompenzációs lista nincs, a közös jelölt állításában részt vevő jelölő szervezetek önálló (azaz nem más jelölő szervezettel közösen állított) kompenzációs listáira kerül a töredékszavazatok megfelelő hányada (két jelölő szervezet esetén fele-fele, három jelölő szervezet esetén egyharmada-egyharmada-egyharmada stb.)
c) a töredékszavazatoknak a jelölő szervezetre eső hányada elvész, ha a közös egyéni választókerületi jelölt állításában részt vevő jelölő szervezet nem állít önálló kompenzációs listát, vagy ha olyan közös kompenzációs lista állításában vesz részt, amelyet nem pontosan ugyanazok a jelölő szervezetek indítanak, amelyek a jelöltet állították."
A töredékszavazatok megosztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:
A kompenzációs lista az ún. vegyes választási rendszer egyik összetevője. A vegyes választási rendszerben a választópolgárok csak az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak, a kompenzációs listára nem. Az egyéni választókerületben egyfordulós, relatív többségű a választási rendszer. Az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ebben a fajta vegyes választási rendszerben a jelölő szervezetek jelöltjeire leadott mandátumot nem eredményező szavazatokat jelölő szervezetenként összesítik és a mandátumok meghatározott része a mandátumot nem eredményező szavazatok arányában kerül kiosztásra a jelölő szervezetek között. A kompenzációs lista célja az, hogy a mandátumot nem eredményező szavazatok se vesszenek el, így ne jöhessen létre egy olyan önkormányzati képviselő-testület, amely kizárólag független vagy egy jelölő szervezethez tartozó képviselőkből áll. Erre figyelemmel azt kell vizsgálni, hogy az Övjt. 44. § (3) bekezdésében foglalt szabályok mely értelmezése szolgálja leginkább a törvényalkotói célt.
Az Övjt. 44. § (3) bekezdése közös jelölt állítása esetén a töredékszavazatok megosztására a következő lehetséges eseteket szabályozza:
a) a közös jelölt jelölő szervezeteinek van közös kompenzációs listája;
b) a közös jelölt jelölő szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája, de a jelölő szervezeteknek van önálló kompenzációs listája;
c) a közös jelölt jelölő szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája és a jelölő szervezetek valamelyikének nincs önálló kompenzációs listája sem.
Az Övjt. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az Övjt. 26. §-ának (1) bekezdése alapján egy jelölő szervezetnek számító közös jelöltet vagy listát állító jelölő szervezetek közös kompenzációs listája az Övjt. 44. § (3) bekezdésének alkalmazásában önálló listának tekinthető-e.
Az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása érdekében - figyelemmel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa 2007. július 4-én meghozott 2007/10. számú Bírósági Határozatokban közzétett 2007. El. II. JE/K. 2/1. számú végzésével a jogegységi határozat mellőzéséről döntött, mert olyan szabályozási hiányosságot észlelt, amely jogegységi határozattal nem oldható meg -, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 33. § (1) bekezdése alapján a Közigazgatási Kollégium a következő véleményt alakította ki:
A közös (jelöltet,) listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek minősülnek, ezért közös kompenzációs listájuk a töredékszavazatok megosztása tekintetében akkor is önálló kompenzációs listának minősül, ha olyan jelölő szervezettel is van közös jelöltjük, amellyel közös kompenzációs listát nem állítottak. Az egy jelölő szervezetnek minősülő jelölő szervezetek a töredékszavazatok felosztásánál is egy jelölő szervezetnek számítanak.
Ha a közös jelöltek jelölő szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája, az Övjt. 44. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint a mandátumot nem eredményező töredékszavazatokat a jelölő szervezetek önálló listái között kell megosztani. A közös jelöltet állító jelölő szervezetek közül annak a jelölő szervezetnek vész el a reá eső töredékszavazata, amelynek nincs önálló kompenzációs listája. A töredékszavazatok megosztásánál tehát azt kell vizsgálni, hogy mely jelölő szervezeteknek van önálló listája.
Az Övjt. 26. § (1) bekezdése értelmében a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak. [Ezt a szabályt tartalmazza a Ve. 149. § g) pont is.] Az egy jelölő szervezetnek minősülő közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek közös listája mindezek alapján önálló listának számít, ezért ebben az esetben is rendelkeznek önálló kompenzációs listával az érintett jelölő szervezetek. Ezen a helyzeten nem változtat az a körülmény sem, ha az egy jelölő szervezetnek minősülő közös jelöltet, listát állító jelölő szervezeteknek nincs közös kompenzációs listája valamennyi velük közös jelöltet állító jelölő szervezettel.
Az Övjt. 26. § (1) bekezdése alapján egy jelölő szervezetnek minősülő és egy önálló kompenzációs listával rendelkező jelölő szervezetek ugyanis nem az előzőekben vázolt c), hanem a b) pontban foglalt esetkörbe tartoznak, így az önálló kompenzációs listájukra eső töredékszavazatok nem vesznek el. Az Övjt. 44. § (3) bekezdésének alkalmazásában önálló kompenzációs listának minősül az egy jelölő szervezetnek számító jelölő szervezetek közös kompenzációs listája is. Elvész ugyanakkor a töredékszavazatoknak a jelölő szervezetre eső hányada abban az esetben, ha a jelölő szervezetnek nincs a közös jelöltet állító szervezetek egyikével sem közös kompenzációs listája, és önálló kompenzációs listája sincs.
Budapest, 2008. január 14.
Bauer Jánosné dr.
kollégiumvezető