BH 2022.7.181 Közérdekű adatok kiadása iránti perben a közérdekű adat nyilvánossága a főszabály, de törvényben meghatározott okokból kivételesen lehetséges az adatok nyilvánosságának korlátozása. A megtagadás okát az adatkezelő köteles bizonyítani, és biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. Amennyiben a korlátozás törvényben rögzített feltételei megvalósulnak, a közérdekű adat kiadását további mérlegelés nélkül meg kell tagadni [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. és 6. pont, 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. b), e), f) pont; 2009. évi CXXII. törvény 7/I. § (1) bek., 1. melléklet 7. pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes országgyűlési képviselő, az alperes a Magyar Állam mint egyedüli részvényes tulajdonában álló, vagyonkezelői fő tevékenységet végző részvénytársaság. A felperes 2020. május 11-én kelt és 3 nappal később elektronikus levélben kézbesített adatkiadási kérelemmel fordult az alpereshez. A kérelemben a következő adatok kiadását kérte a megadott elektronikus címére:

1. Az O. G. Nyrt. valamint az S. E. M. mint eladók és az M. M. V. M. Zrt. (a továbbiakban M. Zrt.) mint vevő által az M. E. Zrt. 72,66%-os közvetett tulajdoni hányadának átruházása tárgyában 2019. december 23-án aláírt adásvételi szerződés másolatát;

2. az 1. pontban hivatkozott szerződés aláírására felhatalmazást adó igazgatósági határozatnak, valamint az M. Zrt. Igazgatósága részére e tárgyban készített előterjesztésnek és az előterjesztés mellékleteinek másolatát;

3. az 1. pontban hivatkozott tranzakció zárásáról szóló jegyzőkönyv másolatát;

4. az 1. pont szerinti szerződés szerinti vételár megállapítására felkért, az M. Zrt. 2020. március 26-án közzétett közleményében is hivatkozott "független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés" elvégzése érdekében a "független nemzetközi tanácsadó céggel" megkötött szerződés másolatát;

5. az M. Zrt. 2020. március 26-án közzétett közleményében is hivatkozott, "független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés" másolatát.

[2] Az alperes részéről előbb póthatáridőt kértek, majd 2020. július 7-én a kiadni kért dokumentumok adatait részben (egyes részeket kitakarva) közölte a felperessel.

[3] Az alperes mint az ország energia ellátását biztosító, köztulajdonban álló gazdasági társaság, villamosenergia-termelési és kapcsolódó vagyonkezelői feladatokat lát el, kiemelt feladatai közé tartozik a villamosenergia-termelés biztosítása és gazdálkodásának kezelése. Az M. E. Zrt. megvásárlása az alperes elsődleges és kiemelt céljai körébe esik. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya határozatában az M. E. Zrt. által üzemeltetett rendszerelemet nemzeti létfontosságú rendszerelemmé jelölte ki a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport által a koronavírus elleni védekezés kapcsán szükséges további intézkedésekről szóló 1101/2020. (III. 14.) Korm. határozat 3. a) pontja alapján. A nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények köréről szóló 2009/2015. (XII. 29.) Korm. határozat 2.4. pontja alapján az M. Zrt. és tagvállalatai nemzetbiztonsági védelem alá eső szervnek minősülnek.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[4] A felperes keresetében az eredménytelenül igényelt adatok rendelkezésre bocsátására kötelezését kérte az alperesnek azzal, hogy az 1., 2., 4. és 5. számú kérelmével kiadni kért adatokat csak a személyes adatok felismerhetetlenné tételével küldje meg részére az alperes. A 3. számú kérelmében szereplő tranzakciózárási jegyzőkönyvet az igényelt tartalommal megküldöttnek tekintette. Keresetének jogalapjaként hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontjára, 28., 29., 30. és 31. §-aira, továbbá az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdésére. Kiemelte: az alperes közvagyonnal gazdálkodó, közfeladatot ellátó, országos hatáskörű, 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos adatok pedig közérdekű adatnak minősülnek. Keresetlevelében felhívta az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 5. § (2) bekezdését azzal, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.

[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes adatkiadási kérelmét a törvényi korlátok között teljes mértékben teljesítette. Álláspontja szerint jogszabály tiltja el a kiadni kért szerződés teljes kiadásától, a felperes kérelmének csak a részben kitakart tartalommal tudott eleget tenni. A kiadást korlátozó jogszabályként megjelölte az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), e), f) pontját, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kgt.) 7/I. § (1), (2) és (3) bekezdését. Hivatkozott arra is, hogy az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése a döntéselőkészítő anyagok körét mint a nyilvánosságra hozatali kötelezettség alóli kivételt tartalmazza, 10 évben meghatározva az iratkiadás megtagadásának időtartamát. Hivatkozott továbbá arra, hogy amennyiben a döntéselőkészítésre vonatkozó rendelkezések, az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése nem lenne alkalmazható, akkor az Infotv. 30. § (5) bekezdése és a Kgt. 7/I. § (2) és (3) bekezdése alapján a felperes keresetében kiadni kért adatok már kifejezett törvényi tiltás nélkül sem nyilvánosak. Az alperes kiemelten hivatkozott a Kgt. 1. számú törvényi mellékletének 7. pontjára azzal, hogy a társaság stratégiájában szereplő kiemelt célok megvalósításával kapcsolatos szerződések üzleti, pénzügyi, műszaki adataira nézve a meghatározott adatfajták tekintetében az adatkezelőt a jogszabály kötelezi arra, hogy az adatok kiadását korlátozza, és rögzíti, hogy azok nem ismerhetők meg, vagyis a nyilvánosság számára nem kiadhatók. A "teljesség kedvéért" hivatkozott a Kgt. 7/I. § (2) és (3) bekezdésére is azzal, hogy ezek a rendelkezések tartalmazzák az ún. közérdekűségi tesztet, amely a törvényileg tiltott adatkiadás körén túl is kötelezik az adatkezelőt annak mérlegelésére, hogy a közérdekű adatok kiadását megtagadja. Összességében előadta, hogy az M. E. Zrt. megvásárlása az elsődleges és kiemelt céljai (az ország energia-ellátásának biztosítása) körébe esik, ezért a perbeli szerződésben szereplő műszaki, pénzügyi és üzleti adatok törvény rendelkezése alapján 15 évig nem hozhatók nyilvánosságra, titkosan kezelendők. Kiemelte azt is, hogy az M. Zrt. és tagvállalatai nemzetbiztonsági védelem alá eső szervnek minősülnek, ezért ezen védett szerveknél kötelező érvényesíteni a nemzetbiztonsági szempontokat. Csatolta az Alkotmányvédelmi Hivatal állásfoglalását is, amely előírja az M. Zrt. mint nemzetbiztonsági védelem alatt álló szerv tevékenységi körében felmerülő, védendő adatkörökbe tartozó információk védelmét.

Az első- és a másodfokú ítélet