A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20562/2013/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 344. §, 355. §, 360. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 15. §] Bírók: Bálind Attila, Dobler László, Kiss Gabriella

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.562/2013/3. szám

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szabó Edit Édua ügyvéd (....) által képviselt felperes neve felpeers címe szám alatti lakos felperesnek - a jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. január 6. napján kelt 31.P.22.176/2011/14. számú ítéletével szemben a felperes részéről 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, mellőzi a felperest elsőfokú eljárási költség megfizetésére kötelező rendelkezést, az állam terhén maradó elsőfokú eljárási illeték összegét 60.000,- (Hatvanezer) forintra leszállítja és kötelezi az alperest, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 400.000,- (Négyszázezer) forintot, valamint ennek 2009. július 4. napjától a kifizetés napjáig járó minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felek első- és másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik.

A le nem rótt 80.000,- (Nyolcvanezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Ítélőtábla a 2009. július 2. napján kelt jogerős ítéletével helybenhagyta a egyesület neve Egyesületet feloszlató elsőfokú ítéletet. A döntés elleni tiltakozásul több rendezvény megtartását jelentették be település 1 neve területére az alperesnél, aki egyedi utasításban 2009. július 4. napjára fokozott ellenőrzést rendelt el, és erre a napra egyetlen rendezvény megtartását sem engedélyezte. Egyebek mellett megtiltotta a középület neve előtti térre bejelentett rendezvényt, ahol ennek ellenére tömeg gyűlt össze. Majd a jogerős ítélet és a rendezvények betiltása miatt, valamint az előzetes fogvatartásban lévő személy neve szabadlábra helyezésének követelése céljából előre be nem jelentett rendezvény kezdődött a budapesti közterület 1 neve -n is 2009. július 4-ének délutánján. Az itt megjelent tömeg részben azonos volt a középület neve előtt demonstrálókkal, a rendezvények időben folytonosak voltak, megegyezést mutattak céljuk és a tervezett napirend tekintetében.

A felperes - aki a feloszlatott egyesület neve tagja volt - 2009. július 4. napján település 1 nevere utazott egy politikai demonstráción való részvétel céljából. Mivel telefonon értesítették az eredeti helyszín módosulásról, az közterület 1 neve -re ment lányával, valamint további két személlyel. Itt 16 órától a tömeg fokozatosan nőtt, közöttük jelentős számú résztvevő a egyesület neve egyenruháját viselte. 16 óra 56 perckor a helyszínen lévő rendőrök utasítást kaptak, hogy a tömeget szólítsák fel távozásra, ellenkező esetben állítsák elő őket. A rendőrség 17 óra körül 500 fős, nem erőszakos tömegről adott tájékoztatást, majd 17 óra 08 perckor megkezdte a felszólítást a terület elhagyására, illetőleg hogy oszoljanak szét, ami - a felszólító kocsiból - a tér több pontjáról folyamatosan hallható volt. 17 óra 12 perckor kezdték meg az egységek a résztvevőkkel szembeni intézkedések végrehajtását: egyeseket a téren vontak ellenőrzés alá és felhívták, hogy a rendőri felszólításnak tegyenek eleget, távozzanak, míg másokat az előállító autókhoz kísértek, adataikat rögzítették, ruházatukat és csomagjaikat átvizsgálták, végül előállították őket. A felhívásnak a rendezvényen résztvevők többsége nem tett eleget, a rendőri intézkedéssel egyet nem értésük jeleként a földre ültek, karjaikat összefonták és énekelni kezdtek. Az előállítást a földön sorokban ülő demonstrálók összekapaszkodással igyekeztek megakadályozni, amelynek során azonban a passzív ellenállást időnként túllépték, a rendőrök és az ellenállók között dulakodás alakult ki. A felperes az ülő, összekapaszkodó személyek között volt lányával. 18 óra 01 perckor a demonstráció elvesztette békés jellegét, néhány csoport a rendőrökre támadt, dobálták őket, ekkor a rendőri egység vezetői rádión utasítást adtak a kiszorításra és a gázcsapásra. A helyszínen lévő rendőri csapaterőt az alperes vezette, azonban a ... Rendőr-főkapitányság rendőrei is részt vettek az akcióban. 18 óra 02 perckor megerősítették a korábbi rádióutasítást, miszerint ne tömegoszlatás történjen, hanem kiemeléses előállítás, kényszerítő eszközök arányos alkalmazása mellett. A kiszorítás irányaként az közterület 2 neve jelölték meg.

A felperes a tér elhagyására szóló felhívásnak nem tett eleget. Lánya a használt vegyi eszközök hatására rosszul lett és a rendőrgyűrűn keresztül, az ellenszegülő demonstrálóktól eltávolodva a helyszínt elhagyta. Amikor a felperes a lánya után kívánt menni, a rendőrök ismét csapaterős tevékenységbe kezdtek, vegyieszközt és gumibotot alkalmazva. Ekkor páran a rendőrökkel összecsaptak, a tiltakozók nagyobb része pedig hátrébb menekült. Az akció során az ellenállást nem tanúsító felperest a tömegből kiemelték, a sorfal mögé húzták, hasára fordították, hátára térdepelve műanyag rögzítőbilinccsel megbilincselték, vele szemben gázsprayt és gumibotot alkalmaztak. Az előállítás során a fején és bal könyökén megsérült, koponyazúzódást szenvedett el, homlokán és bal füle mögött vérző felületi sérülései keletkeztek. Sérüléseire tekintettel vele szemben a rendőri intézkedést nem fejezték be, a ... Rendőr-főkapitányság rendőrei mentőautóhoz kísérték, majd kórházba szállították, ahonnan aznap este - saját felelősségére - otthonába távozott. Két nappal később a település 2 neve-i kórház baleseti sebészetén sebeit ambulánsan ellátták, injekciót kapott.

A Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.639.009/2011/7. sorszámú ítéletével hatályában fenntartott Fővárosi Bíróság 27.K.33.569/2009/19. számú ítéletében megállapította, hogy a 2009. július 4. napján település 1 neveen, az közterület 1 neve -n megtartott rendezvény feloszlatása jogellenes volt.

A felperes keresetében 1 millió forint és ennek 2009. július 4. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a 2009. június 4-én az közterület 1 neve -n megtartott, békés célú, véleménynyilvánító demonstráción a tömeget oszlató rendőrök jogszerűtlenül vonták rendőri intézkedés alá, melynek során bántalmazták, ennek következtében sérüléseket szenvedett. A jogellenes, eltúlzott intézkedésekkel, megbilincselésével, bántalmazásával személyiségi jogai sérültek.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelése szerint önmagában a tömegoszlatás jogellenességét kimondó jogerős bírósági ítélet alapján marasztalásának nincs helye. Kiemelte, a felperessel szemben a ... Rendőr-főkapitányság rendőrei foganatosítottak kényszerintézkedést, melyekre az alperesnek befolyása nem volt. Álláspontja szerint a jogszerűen elrendelt intézkedések végrehajtásának módjáért a végrehajtó önállóan felel.