A Fővárosi Törvényszék P.22176/2011/14. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 339. §, 349. §, 355. §, 1989. évi III. törvény (Gyt.) 2. §, 14. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 15. §, 16. §, 33. §, 48. §, 1999. évi LXIX. törvény (Szabs. tv.) 142. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Istenes Attila

Fővárosi Törvényszék

...P..../2011/14.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Szabó Edit Édua ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (Magyargéc, Jókai út 6.) felperesnek,

a jogi előadó neve jogi előadó (jogi előadó címe.) által képviselt

Budapesti Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) alperes ellen,

kártérítés iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 90.000,- (kilencvenezer) Ft illetéket a magyar állam viseli a felperes személyes költségmentessége folytán.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000,- (harmincezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a jelen bíróságon lehet 3 példányban előterjeszteni.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasíthatja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti a tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet feloszlató, elsőfokú ítéletet helybenhagyó jogerős ítéletnek a Fővárosi Ítélőtábla által 2009. július 2. napján történt kihirdetését követően, az ítélet elleni tiltakozásul több rendezvény megtartását jelentették be Budapest területére az alperesnél. Budapest Rendőr-főkapitánysága 2009. június 3-án hozott egyedi utasításában 2009. július 4. napjára fokozott ellenőrzést rendelt el, illetőleg közleményt tett közzé, hogy erre a napra egyetlen rendezvény megtartását sem vette tudomásul, azokat a bejelentett időben és helyen megtiltotta.

Megtiltotta egyebek közt a Szent István Bazilika előtti térre bejelentett rendezvényt.

Az említett jogerős ítélet, a rendezvények betiltása elleni tiltakozás, valamint az előzetes fogva tartásban lévő 1-es személy szabadlábra helyezésének követelése miatt előre be nem jelentett rendezvény kezdődött a budapesti Erzsébet téren 2009. július 4-ének délutánján (Legfelsőbb Bíróság Kfv..../2011/7. sz. ítélet, LB ítélet).

Az Erzsébet téren megjelenő tömeg azonos volt a Szent István Bazilika előtt, tiltó határozat ellenére megjelent tömeggel, a két rendezvény megegyezést mutatott a cél, a tervezett napirend tekintetében és az időbeli folytonosság is megállapítható volt (LB ítélet 3. oldal).

A felperes a feloszlatott Magyar Gárda tagja volt, és egy politikai demonstráción kívánt részt venni, amelynek keretei közt tiltakozni kívánt 1-es személy fogvatartása ellen. Budapestre utazott, értesült arról telefonon keresztül, hogy mivel az eredeti helyszín módosult, hol lesz a rendezvény megtartva, így az Erzsébet térre ment lányával, illetve 2-es személytal és még egy személlyel (3.sz. jkv., felperes előadása).

Az Erzsébet téren 16 órától a tömeg fokozatosan nőtt, a rendezvényre a résztvevők nagy számban csoportokban érkeztek, számuk több százra tehető, akik közül jelentős számú résztvevő a Magyar Gárda egyenruháját viselte, vagy más egyértelmű módon tette nyilvánvalóvá a rendezvényen való részvételét.

2009. július 4. napján, 16 óra 56 perckor hangzott el utasítás, hogy a 200-300 fős tömeget az Erzsébet téren szólítsák fel távozásra, ellenkező esetben előállítják őket. A rendőrség 17 óra körül már 500 fős tömegről adott tájékoztatást, melyet fel kellett számolni. A tömegről az a megjegyzés hangzott el, hogy nem erőszakos (ezért védőöltözetet nem kell viselni az ide vezényelt rendőri erőknek).

17 óra 7 perckor pontosították a rendőri tájékoztatást, és arra utasították a helyszínen tartózkodó rendőröket, hogy ne oszlatásra kerüljön sor, hanem felszólításra és előállításra.

17 óra 08 perckor a rendőrség megkezdte az Erzsébet téri tömeg feloszlatását, a téren tartózkodókat ekkor szólították fel a terület elhagyására, illetőleg, hogy oszoljanak szét

Ezt követően a felszólítás a rendőrség felszólító gépkocsijából a tér több pontjáról folyamatosan - szinte megállás nélkül - hallható volt egészen 20 óra 31 percig.

A jelenlévők egy része a Magyar Gárda egyenruháját vagy ahhoz hasonló ruházatot viselt. A rendőrség az ez irányú parancsnoki utasítást követően a téren tartózkodókat a terület elhagyására szólította fel, majd 17 óra 08 perckor megkezdte a békés demonstráció feloszlatását, ennek keretében a rendezvényen egyébként csak passzív ellenállást tanúsító résztvevőkkel szemben rendőri intézkedések végrehajtását.

Az oszlatás foganatosítása során 17 óra 12 perckor a rendőri egységek megkezdték a rendezvényen résztvevőkkel szembeni intézkedések végrehajtását.

A jelenlévőket, közöttük mind az álló, mind pedig az ülő résztvevőket felszólították személyazonosságuk igazolására. Egyeseket a téren vontak ellenőrzés alá, és felhívták figyelmüket, hogy a rendőri felszólításnak tegyenek eleget, és távozzanak, míg másokat a tömegből az előállító autókhoz kísérték, adataikat rögzítették, ruházatukat és csomagjaikat átvizsgálták, és végül előállították őket.

17 óra 13 perckor a Szent István tér szinte kiürült, onnan (a rendőrség tudomása szerint) az Erzsébet tér irányába távozott a tömeg, ahonnan ugyanebben a percben az az információ érkezett, hogy a gárdisták felvették az egyenruhát.