7/2005. (BK 5.) BM-IM-PM együttes utasítása

a személyi védelem elrendelésére, végrehajtására, fenntartására és megszüntetésére jogosult hatóságok és szervek együttműködésének részletes szabályairól

A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 26. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadjuk a következő együttes utasítást.

Általános rendelkezések

1. Az együttes utasítás (a továbbiakban: Ut.) hatálya kiterjed a Rendőrségre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetre.[1]

2. Az Ut. alkalmazásában:

a) személyi védelmet ellátó hatóság: a Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Büntetés-végrehajtás, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) Tanúvédelmi Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat), ha - külön rendelkezésben kapott felhatalmazás alapján - az R. 12. §-a (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott módon, a személyi védelmet önállóan látja el (a továbbiakban együtt: hatóság);[2]

b) közreműködőnek kell tekinteni a Szolgálatot, ha az R. 12. §-a (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyi védelem ellátásában - a személyi védelem ellátására jogosult hatóság felkérése alapján - közreműködik;

c) a személyi védelem ellátásával kapcsolatos feladatok körében közreműködő lehet az R.-ben a személyi védelem ellátására felhatalmazott hatóság;

d) nyomozó hatóság: a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 36. §-a szerint a Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervei;[3]

e) fenyegetett személy: az R. 1. §-ának 5. és 6. pontjában meghatározott személy;

f) a fenyegetett személy személyazonosító adatainak a hatóság általi kezeléséhez történő hozzájárulást jelenti, ha a fenyegetett személy a személyi védelem alá helyezéséről szóló kérelme vagy az R. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hivatalból történő eljárás során - az R. 3. §-ának keretében - írásbeli nyilatkozatot tesz;

g) érintett: a személyi védelem alatt álló személy.

3. A hatóságok az együttműködés keretében:

a) kötelesek a személyi védelem elrendeléséhez, ellátásához, fenntartásához és megszüntetéséhez a rendelkezésükre álló és érdemleges információkat egymásnak átadni;

b) a személyi védelmet éppen ellátó hatóságnak javaslatot tehetnek a személyi védelem módjaira;

c) kötelesek a személyi védelmet ellátó hatóság megkeresésére - egyeztetést követően - feladatokat végrehajtani, a felkérésnek megfelelően a személyi védelem ellátásában közreműködni.

4. Ha a fenyegetett személy, vagy az érintett személyazonosító adatai a személyi védelem iránti kérelem előterjesztése, vagy hivatalból kezdeményezés során került a hatóság birtokába, a hatóság köteles ezen adatok minősítésének szükségességét - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) előírásai szerint - megvizsgálni. Amennyiben a Ttv. rendelkezései által meghatározott feltételek teljesülnek, az adatokat a lefolytatott minősítési eljárás alapján minősíteni kell.

Az együttműködés főbb feladatai, végrehajtásának szabályai

5. A személyi védelem kezdeményezéséről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a fenyegetett személynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyazonosító adatait;

b) a személyi védelem kezdeményezését és elrendelését megalapozó tényállás részletes leírását;

c) a tényállást alátámasztó bizonyítékok megjelölését;

d) a fenyegetett személynek a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőeljárásbeli szerepét, a fenyegetettség mértékét és a fenyegetés kinyilvánításának formáját, módját;

e) a fenyegetett személy kérelme esetében, amennyiben erre a büntetőeljárás befejezését követően került sor, az illetékes hatóságnak a b) pontnak megfelelő tartalmú állásfoglalását;

fi a védelem módjaira vonatkozó javaslatot;

g) a fenyegetett személynek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szabályai szerint készült írásbeli hozzájárulását, valamint az adatai kezelésével kapcsolatos tájékoztatást.

6. Ha a fenyegetett személy a személyi védelme iránti kérelmet terjesztett elő, a címzett hatóság köteles a megalapozatlan kérelmet elutasítani vagy a személyi védelmet elrendelni, illetve a kérelmet elrendelésre jogosult hatósághoz haladéktalanul megküldeni.

7. Amennyiben a kérelem hiányos, a személyi védelem elrendelésére jogosult hatóság vezetője hiánypótlásra szólítja fel a személyi védelem elrendelését kezdeményező hatóságot, amely köteles 24 órán belül a hiányt pótolni.

8. A határidő eredménytelen eltelte után az elrendelésre jogosult hatóság felettes szerve a kezdeményező hatóság felettes szervéhez fordulhat.

9. Ha a személyi védelem elrendelésére jogosult hatóság vezetője a kérelem és/vagy a kezdeményezésről szóló előterjesztés alapján azt állapítja meg, hogy a fenyegetett személynek a Védelmi Program alá helyezése indokolt - a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Tvdt.) rendelkezésének megfelelően - a Szolgálatot soron kívül megkeresi.

10. Ha a személyi védelmet elrendelő hatóság nem azonos a személyi védelmet ellátó hatósággal, az elrendelő hatóság köteles az intézkedéseiről a személyi védelmet ellátó hatóságot olyan időpontban értesíteni, hogy az a feladata végrehajtására a szükséges módon felkészülhessen.

11. Ha a személyi védelem ellátására jogosult hatóság a személyi védelmet - személyi vagy tárgyi feltételek hiányában - megfelelő módon nem tudja biztosítani, mert:

a) a személyi védelmet az R. 12. §-ának (2) bekezdései b)-fi pontjaiban meghatározott módon kell ellátni;

b) párhuzamosan több védelmi módot kell egy időben alkalmazni;

c) egy időben több érintett védelmét kell ellátni jogosult más hatóság közreműködését igényelni.

12. Ha a Szolgálat az R. 12. §-a (2) bekezdésének f) pont-jában megjelölt védelmi mód önálló ellátását vagy e védelmi mód ellátásában történő közreműködését nem tudja vállalni, illetve teljesíteni, mert az veszélyezteti a Védelmi Program szerinti feladatai végrehajtását, a személyi védelem ellátására illetékes hatóság a személyi védelemre jogosult más ható-ság közreműködését igényelheti.

13. A személyi védelem ellátásáról az érintett hatóságok közötti együttműködés érdekében vezetőiknek egyeztetni kell, amelynek keretében meg kell jelölni a közreműködés igényét, okát, módját és mértékét, valamint annak időtartamát.

14. Ha az érintett személyi védelmét ellátó hatóság a személyi védelemre jogosult több hatóság közreműködését kéri, az egyeztetést a 13. pontban foglaltak szerint kell végrehajtani és a több közreműködő hatóság egyedi vagy közös feladatait hatóságra szabottan, külön-külön kell meghatározni.

15. Amennyiben a 13-14. pontok szerinti egyeztetés során történt megállapodásnak megfelelő feladat végrehajtása késedelmes vagy vitás kérdések merülnek fel, avagy az egyeztetés eredménytelen marad, a közreműködés kérdésében - az érintett tájékoztatását követően - a személyi védelmet ellátó hatóság vezetője és a közreműködésre felkért hatóság vezetője együttesen határoz.

A büntetés-végrehajtási intézetek speciális feladatai

16. Ha a fenyegetett személy büntetés-végrehajtási intézetből (a továbbiakban: bv. intézet) szabadul és személyi védelem alá helyezése indokolt, a fogvatartó bv. intézet parancsnoka a fenyegetett személy személyi védelem alá helyezését a védelem elrendelésére jogosult hatóságnál kezdeményezi.

17. Ha a személyi védelmet a büntetés-végrehajtási szervezet látja el és a fogvatartott érintettet más bv. intézetbe szállítják át, vagy az érintett a bv. intézetet őrzéssel vagy felügyelettel hagyja el, szállításáról, illetve kíséréséről a fogvatartó bv. intézet gondoskodik. A bv. intézet a szállítás biztosításához szükség esetén a helyi rendőrkapitányság közreműködését kérheti.

18. Ha az érintett a bv. intézetet bármely okból elhagyja, végleg szabadul, rendőrségi fogdában kerül elhelyezésre vagy a fogvatartási helye megváltozik és a személyi védelmének fenntartása indokolt - az intézkedésre okot adó eseményt megelőzően lehetőleg 15 nappal, azonnali intézkedés esetén haladéktalanul - a bv. intézet parancsnoka a személyi védelmet elrendelő hatóságot értesíti, amely a személyi védelem további ellátására intézkedik.

19. A bv. intézet a fogvatartott érintett személyi védel-rfiével összefüggésben keletkezett iratokat a személyi vé-delmet elrendelő hatóságnak a 18. pontban meghatározott intézkedését követő munkanapon köteles megküldeni.

A Központi Adattár működtetése

20. Az ORFK-n - manuális és informatikai eszközök alkalmazása útján az adatok és információk tárolására, kezelésére - létrehozott Központi Adattárat (a továbbiakban: Adattár) a Szolgálat kezeli és működteti, amelyben nyil-V'ántartja:

a) az R. szerinti személyi védelem tekintetében az érintettnek az Nytv. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Személyazonosító adatait;

b) a személyi védelem ellátásához és az alkalmazott vé-delelmi módok tekintetében szükséges adatokat, amelyek különösen az érintettnek az előző családi neve, a lakhelye, vagy tartózkodási helye, a személyazonosító igazolványának a száma, az útlevelének száma, az állampolgársága, valamint a büntetőeljárásbeli pozíciója;

c) azon fenyegetett személy személyazonosító adatait, akinek személyi védelmét nem rendelték el, de a hatóság kezdeményezése alapján hozzájárult a személyazonosító adatainak Adattári kezeléséhez.

21. Az Adattárban egymástól elkülönítetten kell kezelni a 20. pontban meghatározott adatokat, illetve a Tvdt. rendelkezései végrehajtásával összefüggésben keletkezett adatokat.

22. Az Ut. hatálya alá tartozó hatóságok az R.-ben és az Ut.-ban meghatározott személyi védelmi feladataik végrehajtásával összefüggésben a 20. pontban megjelölt adatok körére kiterjedően

a) kötelesek az Adattárba adatot szolgáltatni és

b) jogosultak az Adattárból adatokat igényelni.

23. Az adatkérésre a hatóságok az Adattár működését szabályozó intézkedés rendelkezései szerint jogosultak.

24. Az Adattári adatok és azok iratai (adathordozók) nyilvántartására, kezelése időtartamának meghatározására, az adatok törlésére és megsemmisítésére külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

25. Az R.-ben meghatározott, a személyi védelemmel összefüggő feladatok szakmai irányítása a hatóságok vezetőinek hatáskörébe tartozik.

26. Ha a hatóságok eljárásában - az együttműködés tapasztalatai szerint - eltérő gyakorlat alakul ki, a hatóságok vezetői közötti egyeztetés kötelező.

27. Az ORFK - a hatóságok vezetőivel történt megállapodás szerint - térítés ellenében végzi az érintett hatóságok személyi védelmi feladatok ellátásában résztvevő vezetőinek és beosztottainak szakirányú képzését, továbbképzését.

28. A hatóságok - az R. 11. §-ának (2) bekezdése szerinti - közreműködés költségeit egymás között utólag és havonta egy alkalommal számolják el.

29. A hatóságok vezetői - az Ut. hatálybalépését követő 60 napon belül -, tárgykörönként külön, együttes intézkedésekben szabályozzák:

a) az Adattár működési rendjéről szóló 6/2000. (V. 23.) ORFK-APEH-BVOP-HŐR OP-VPOP együttes intézkedés hatályon kívül helyezésével egy időben az Adattár működési rendjét;

b) a személyi védelemnek az R. 12. §-ának (2) bekezdésében felsorolt módjai fajlagos költségei megállapításának egységes szabályait;

c) az ORFK által végzett képzés, továbbképzés rendjét;

d) az R. 11. §-ának (2) bekezdése szerinti közreműködés költségeinek elszámolását.

30. Ez az Ut. a közzétételét követő 8. napon lép hatályba, amelynek rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg a személyi védelem végrehajtására, illetve a személyi védelem elrendelésére, fenntartására, megszüntetésére jogosultak együttműködésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (BK 1.) BM-IM-PM együttes utasítás hatályát veszti.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter

Dr. Petrétei József s. k.,

igazságügy-miniszter

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

pénzügyminiszter