A Miskolci Törvényszék K.20882/2006/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 7. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 32. §, 44. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 37. §, 74. §, 88. §, 97. §, 100. §] Bírók: Bernáthné dr. Kádár Judit, Palásti Gábor, Sperka Kálmán

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

12.K.20.882/2006/5. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A bíróság dr. Szűcs Viktor Géza Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Alkotmány u. 23. I/3. szám alatti székhelyű, ügyintéző: dr. Szűcs Viktor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Cserpák Ibolya jogtanácsos és Sárvári János osztályvezető (3530 Miskolc, Kandia u. 12-14. szám alatti székhelyű) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes elleni adóügyben született közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg alperesnek 400.000,- (Négyszázezer) forint perköltséget,

fizessen meg továbbá a Magyar Államnak, a Pest Megyei Illetékhivatal felhívására, a felhívásban megjelölt módon és időben a közölt bevételi számlára 900.000,- (Kilencszázezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a következő tényállást állapította meg:

Felperes jogelődje, a ... Kft. által 2001. november 4. napján kötött megállapodás alapulvételével, a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének ajánlása alapján működő eseti Választottbíróság 2002. március 13. napján felperes, mint a ... Kft. jogutódja és a xxx Kft. között ingatlan adásvételi szerződést hozott létre. Eszerint felperes megszerezte az eladó tulajdonában álló, a pécsi ... hrsz.-on felvett, 5672 m2 térmértékű, telephely, épület megnevezésű ingatlant, 235.750.000,- forint + áfa, összesen 267.000.000,- forint vételárért.

A vevő 2002. március 14.-én lépett az ingatlan birtokába.

Felperes jogelődje az ingatlant továbbértékesítési céllal vásárolta meg.

Felperes 2003. évi általános forgalmi adó bevallásában levonásba helyezett adóként szerepeltette az ingatlanértékesítésről 2003. december 12.-én, 2002. március 13.-ai teljesítési időponttal kibocsátott B 0104310 számú számla, a korábban kifizetett bruttó 31.250.000,- forint vételár-előleggel csökkentett adótartalmát, 43.750.000,- forintot.

Az megyei igazgatóság1 2004. március 30. napján kelt, 236/38745. számú megbízólevelével felperes egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló célvizsgálat lefolytatását rendelte.

Ezt követően 236/38947. számú, 2004. április 30. napján kelt és felperes képviselője által 2004. május 11.-én átvett megbízólevelével elrendelte a felperesi társaság 2003. évi áfa bevallásának utólagos ellenőrzés keretében történő, kiutalás előtti felülvizsgálatát.

A felperesi társaság képviselőjének a megbízólevélre rávezetett nyilatkozata szerint az elsőfokú hatóság illetékességét nem ismerte el, hivatkozva arra, hogy székhelyét Pest megyébe áttette.

A felperesi kft. még az ellenőrzést megelőzően, 2004. január 20.-án terjesztette elő a cégbíróságnál székhelyváltoztatás iránti kérelmét, melyet a ... Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2004. május 25.-én kelt végzésével, a kérelem előterjesztése időpontjára visszamenő hatállyal bejegyzett, erre tekintettel felperes székhelye a ... megyei felperes korábbi székhelye szám alattiról a ... megyei felperes székhelye számra változott.

Az elsőfokú hatóság 2004. május 28. napján kelt levelével tájékoztatta felperes ügyvezetőjét, hogy ellenőrzése illetékességből áthelyezésre kerül a megyei igazgatóság2 ához.

A megyei igazgatóság2 ezt követően illetékessége hiányát észlelve, az iratok visszaküldéséről rendelkezett az megyei igazgatóság1ához.

Minderről az elsőfokú hatóság vezetője tájékoztatta felperes képviselőjét, majd a vizsgálatot lefolytatta.

Az ellenőrzés során tudomására jutott, hogy az ingatlanértékesítés kapcsán a ... Megyei Illetékhivatal előtt eljárás volt folyamatban, melynek eredményeképpen a ... Megyei Közigazgatási Hivatal 3-700/5/2003. számú határozatával az ingatlan forgalmi értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezen értéket felperes nem fogadta el, felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a ... Megyei Bíróságnál.

Az adóhatóság az ingatlan forgalmi értékének, az adásvétel időpontjában történő megállapítása céljából ingatlanforgalmi szakértő kirendelését tartotta szükségesnek.

Az igazságügyi szakértő a lefolytatott helyszíni szemle és a beszerzett értékadatok alapján az ingatlan forgalmi értékét 107.300.000,- forintban határozta meg.

Az említetteket, valamint az azokból levont következtetést és adójogi konzekvenciáit a revízió a 2004. július 26. napján felvett jegyzőkönyvében rögzítette.

Az erre tett észrevételt követően az érdemi határozat kiadására nyitva álló határidőt 30 nappal meghosszabbította.

Miután az alperesi hivatal Elnöke az elsőfokú hatósággal és igazgatójával szemben benyújtott felperesi kizárási indítványt alaptalannak találva elutasította, 8128193699 számú határozatával 2003. év vonatkozásában általános forgalmi adó adónemben 192.000.000,- forint adóalap figyelembevételével felperes terhére 43.750.000,- forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 40.416.000,- forintot jogosulatlan visszaigénylésnek, 3.322.000,- forintot adóhiánynak minősített.

Az adókülönbözet megfizetésére kötelezés mellett az adóhiány után 1.661.000,- forint, míg a jogosulatlan visszaigénylés után 20.208.000,- forint adóbírságot szabott ki és 348.000,- forint késedelmi pótlékot is megállapított.

A határozat ellen felperes eljárásjogi és anyagi jogi szempontokat megfogalmazva fellebbezéssel élt.

Kifogásolta, hogy az eljárás áttételét követően a megyei igazgatóság1 már illetékességgel nem rendelkezett.

A jogszabályokkal ellentétes elbírálás jogi indokát az eljáró hatóság nem adta meg.

Sérelmezte, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés során képviselőjét nem hallgatták meg, továbbá, hogy magát az ellenőrzést is jogszerűtlenül rendelték el. A választottbíróság jogerős bírói ítélettel létrehozta az adásvételi szerződést, az az alapján kibocsátott számla hiteles. Vizsgálati program hiányában a vizsgálat menetét ellenőrizni nem lehetett.