A Kúria Köf.5031/2012/11. számú precedensképes határozata. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 23. § (1) bek., 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 55. § (2) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kalas Tibor, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Az Önkormányzati Tanács Alaptörvényből és törvényből eredő feladata, hogy az önkormányzati normákat a törvényekkel összhangba hozza, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban tartsa. Az önkormányzati rendszer hatályos szabályainak a mindenkor hatályos törvényekkel és más jogszabályokkal kell összhangban állni.

Törvényellenes az építési engedély kiadását önkormányzati rendeletben a teljes közművesítettség feltételéhez kötni, továbbá törvénysértő a rendezett telek fogalmának magasabb jogszabályoktól eltérő önkormányzati meghatározása.

- Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről szóló 29/2005. (VII. 1.) önkormányzati rendelete

***********

KÚRIA

Köf.5031/2012/11.szám

A KÚRIA

ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a dr. Danka Ferenc jogtanácsos által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal (1052, Budapest, V. ker. Városház utca 7.) indítványa alapján

az ifj. dr. Szilágyi István ügyvéd által képviselt Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete (2092 Budakeszi, Főutca 179.) ellen,

a Budakeszi Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről szóló 29/2005. (VII. 1.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései törvényellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló nemperes eljárásban meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t:

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről szóló 29/2005. (VII. 1.) önkormányzati rendelet

- 66. § (11) bekezdés a) pont negyedik francia bekezdés és a 67. § (6) bekezdés a) pont "Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervben előírt telekalakítási eljárást (közterület céljára történő lejegyzés, kerítésáthelyezés, épületbontás, teljes, önálló rákötésű közművesítettség (víz, gáz, csatorna, elektromos energia), maradéktalanul elvégezték." szövegrészei, továbbá

- 66. § (11) bekezdés a) pont tizenkettedik francia bekezdés "Az engedélyezési dokumentációhoz - a telek teljes területét és a meglévő épülete(ek)et bemutató - színes fotódokumentáció csatolandó" szövegrésze,

törvénysértő, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. A Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérte Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 29/2005. (VII. 1.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) Makkosmária területrészre vonatkozó 5/2007. (II. 28.) önkormányzati rendelettel hatályba léptetett 66. § (11) bekezdés a) pont negyedik és tizenkettedik francia bekezdése, valamint a 67. § (6) bekezdés a) pontja törvényellenességének vizsgálatát és megsemmisítését.

1.1. Az Ör. 66. § (11) bekezdés a) pont negyedik francia bekezdése Makkosmária területén a telekalakítás és építmény elhelyezés vonatkozásában, a 67. § (6) bekezdés a) pont az építés vonatkozásában meghatározza a rendezett telek fogalmát. E szabályok az építési engedély kiadását a teljes, önálló rákötésű közművesítettséghez kötik. Az indítványozó szerint e rendelkezés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Étv.) több okból ellentétes. Az Étv. 36. § (1) bekezdés ec) pontja alapján az építési engedély megadásának nem feltétele a teljes közműellátottság megléte, a telek közművekkel való ellátottságát a használatbavételi engedély megkérésig kell biztosítani. Az indítványozó véleménye, hogy a Ör. 66. § (11) bekezdés a) pont negyedik francia bekezdése azért is törvénysértő, mert magasabb jogszabályban rendezett fogalomnak más értelmet ad. A telek fogalmát az Étv. 2. § 21. pont határozza meg, a rendezett telek fogalma tekintetében pedig az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 28. § (5) bekezdése szól. Az Ör. vizsgálni kért rendelkezése e szabályoktól eltér. Az indítványozó szerint az önkormányzat telekalakítással kapcsolatos szabályozási jogosultsága arra nem terjed ki, hogy az építési engedélyezéssel kapcsolatban rendelkezzen, központi jogszabályban meghatározott fogalmat eltérően definiáljon.

1.2. Az Ör. 66. § (11) bekezdés a) pont tizenkettedik francia bekezdés szerint az építési engedélyezési dokumentációhoz a telek teljes területét és az épületeket bemutató színes fotódokumentáció csatolandó. Az indítványozó kifejtette, hogy a Korm. rend. határozza meg az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások közös szabályait. A Korm. rend. 17. §-a szól az építésügyi hatósági engedélykérelemről, valamint a csatolandó mellékletekről, a 27. § (5) bekezdés pedig az építési engedélykérelem mellékleteit írja le. Az indítványozó szerint építésügyi hatósági eljárásokra nézve az önkormányzatoknak rendeletalkotási joga nincs, még úgy sem, ha magasabb jogszabályi rendelkezést ismétel meg, konkretizál. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3.-a ugyanis tiltja a magasabb jogszabály szövegének átvételét.

1.3. Az indítványozó a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy az Ör. vizsgált szabályai az Étv.-el és a Korm. rend.-el ellentétesek, továbbá sértik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdését is, mivel a vizsgálni kért önkormányzati rendeleti szabályozásra a képviselő-testület felhatalmazást nem kapott, az Ör. megtámadott rendelkezései pedig nem tekinthetők törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonynak.

2. 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. Cikk. (2) bekezdés c/ pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 72. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.