A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.499/2012/8. számú határozata felmentés tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) 3. §, 90. §, 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. §] Bírók: Bors Szilvia, Deák Mihály

Győri Munkaügyi Bíróság

6.M.499/2012/8.

A Győri Munkaügyi Bíróság felperesnek által képviselt III.rendű alperes neve alperes ellen jogellenes felmentés hatálytalanítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság megállapítja, hogy a felperes szolgálati jogviszonyának megszüntetése jogellenesen.

A bíróság kötelezi a III. rendű alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a felperes bírói szolgálati jogviszonyának helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

A bíróság felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Győri Munkaügyi Bíróságon 3 példányban benyújtandó, de a Győri Törvényszékhez címzett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezésben előterjesztett kérelem alapján a tárgyalás tartását kérhetik a Győri Törvényszéktől, ha:

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költsége megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- illetőleg a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a tényállást a peres felek szóbeli, írásbeli előadásai, a becsatolt iratok, valamint a Munkaügyi Bíróság 1.M.353/2012. ügyszám alatti eljárás iratanyagának összevetése alapján állapította meg.

Felperes 1972. május 1. napján létesített szolgálati jogviszonyt, majd peridőszakban törvényszéki bíróként - mint aVárosi Bíróság elnöke - állt bírói szolgálati jogviszonyban III.r. alperessel. 2004. évtől nyugellátás juttatása mellett dolgozott, havi bruttó illetménye 912.453 Ft volt.

A köztársasági elnök 2012. március hónap 29. napján kelt, felperessel 2012. április 13. napján kézbesített IV-4/00052/2012. számú határozatával bírói tisztségéből felmentette a 2012. január 1. napján hatályba lépett Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezése 12. cikk (2) bekezdésén alapuló Bjt. 90.§ ha) pontja, valamint 230.§ (2) bekezdése alapján. Fenti szakaszok kimondják, hogy ha a bíró, aki a felső korhatárt - amelyet az átmeneti törvény 62 évben jelölt meg - 2012. január 1. napját megelőzően betöltötte, felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012. június 30., és a bírói tisztség 2012. év június hónap 30. napjával szűnik meg.

Az Alkotmánybíróság a 33/2012. (VII.17.) AB határozatával megállapította, hogy a Bjt. 90.§ ha) pontja, valamint 230.§-a alaptörvény-ellenes, ezért azt hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal - 2012. január 1. napjával - megsemmisítette.

Felperes 2012. július 30. napján keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. Pontosított kereseti kérelmében kérte annak megállapítását, hogy felmentése jogellenes volt, ezért kérte a szolgálati viszony helyreállítását - bírói tisztségre és bírói beosztásra is kiterjedően -, elmaradt illetménye megfizetését 2012. július 1. napjától az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig.(8.)

Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság fenti határozatával megszűnt a jogszabályi alapja felmentésének, így az jogellenessé vált. Kérelme jogalapjaként jelölte meg a Bjt. 3.§ (4) bekezdést.

III.r. alperes érdemi ellenkérelmében elsődlegesen kérte a keresetindítási határidő elmulasztása miatt a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását. (7.)

Álláspontja szerint a felperes nem a sérelmezett intézkedés közlésétől számított 15 napon belül nyújtotta be kereseti kérelmét, igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

A kereseti kérelem érdemét illetően kifejtette, hogy álláspontja szerint a Bjt. 90.§ ha) pontjának Alkotmánybíróság általi megsemmisítése önmagában nem teszi felperes felmentését jogellenessé, mivel a határozat nem érinthette az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésének alkalmazhatóságát, mely szerint "a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig állhat fenn". Úgy vélte, hogy a munkaügyi bíróságnak konkrét ügyben az Alaptörvény hivatkozott rendelkezését kell alkalmazni és értelmezni, melynek során nem lehet irányadó az alkotmánybírósági határozat érvelése. Hivatkozott arra, hogy az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése sui generis módon fogalmaz meg egy pozitív jogi tartalmú szabályt, mely a bíró szolgálati jogviszonya megszűnésének bekövetkezését határozza meg. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a születési évtől függően, de korosztályonként egységes jelleggel határozza meg a társadalombiztosítási nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárt, mely Magyarországon mindenkire irányadó, jóllehet korosztályonként differenciáltan megállapított, de ezen belül egységes öregségi nyugdíjkorhatár létezik, mely ennél fogva általánosnak tekinthető. E korhatár tehát nem lehet más, mint az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében és az Alaptörvény részét képező átmeneti rendelkezések 12. cikk (1) bekezdésében foglalt úgynevezett "általános öregségi nyugdíjkorhatár", melyet a jogalkotó a bírói szolgálati jogviszony időtartamának felső korlátjaként írt elő.

Előadta továbbá, hogy a Bjt. 3. § (4) bekezdése sem alkalmazható a perben, mivel a köztársasági elnök csak akkor ad ismételt kinevezést, ha a bírót a munkaügyi jogvita alapján bírói tisztségébe vissza kell helyezni, ezt azonban 2012. év július 1. napjáig a Bjt. nem írta elő. Alperes szerint felperes szolgálati viszonyának helyreállítása abban az esetben sem lehetséges, ha a munkaügyi bíróság a felmentés jogellenessége tekintetében helyt adna a keresetnek. Megítélése szerint ugyanis a Bjt. 3. § (4) bekezdéséből nem következhet a köztársasági elnök közvetlen kinevezési joga vagy kötelezettsége, ez a jogszabályi hely nem teszi szükségtelenné az OBH elnöke általi kinevezésre irányuló javaslatot. A köztársasági elnöknek nincs hatásköre a kinevezést megelőzően a bíróvá történő kinevezés feltételeinek vizsgálatára, mely azonban nem mellőzhető, és ezt az értelmezést támasztja alá a Bjt. 3. § (5) bekezdése is, ami a kinevezési javaslatra, illetve a kinevezési okiratra vonatkozóan állapít meg rendelkezéseket.

A felperes keresete az alábbiak szerint részben alapos.

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 164. § (1) bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll az, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.

A Pp. 206. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.