29/1992. (V. 19.) AB határozat
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványok tárgyában meghozta az alábbi
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 138. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezés e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételétől veszti hatályát.
A Ptk. 97. § (2) bekezdése, valamint a Ptk. módosításáról szóló 1991. évi XIV. tv. 16. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elutasítja;
a Ptk.-nak az 1991. évi XIV. tv.-nyel történt módosítása előtt hatályban volt 88. § (1) és (2), 89. §, 90. §, 92. § (1)-(4), 93. § (1)-(3), 97. § (2) bekezdés a) pontja és a 121. § (3) bekezdés alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványok tárgyában az eljárást megszünteti.
INDOKOLÁS
1. Az indítványozók a Ptk. módosításáról szóló 1991. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) hatálybalépését megelőzően benyújtott beadványban a Ptk. 88. § (1) és (2) bekezdése, a 89. §, a 90. §, a 92. § (1)-(4) bekezdése, a 93. § (1)-(3) bekezdése, a 97. § (2) bekezdése a) pontja, valamint a 121. §(3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és e rendelkezések megsemmisítését kérték. Rámutattak arra, hogy az Alkotmány 9. §-a a köztulajdont és a magántulajdont egyenjogúnak ismeri el és egyenlő védelemben részesíti. A Ptk. idézett rendelkezései pedig részben a magántulajdon korlátozását, részben pedig az úgynevezett társadalmi, illetve szövetkezeti tulajdon indokolatlan kedvezményezését tartalmazzák, ezért alkotmányellenesek.
Egyes indítványozók, ugyancsak a Mód. tv. hatálybalépését megelőzően benyújtott beadványban, a Ptk. 138. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és - visszamenő hatállyal való -megsemmisítését kérték. Álláspontjuk szerint a Ptk. említett szabálya, tekintettel az Alkotmány már idézett 9. §-ában foglaltakra "a magántulajdon kárára" hátrányos megkülönböztetést tartalmaz. Nem állami tulajdonban lévő ingatlan esetében ugyanis - a Ptk. 137. § (2) bekezdése értelmében - a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja.
Az indítványozók egyike a Ptk. rendelkezéseinek a Mód. tv. 5. §-ával történt módosítását követően is sérelmesnek tartotta a 97. § (2) bekezdésében foglaltakat. Azzal érvelt, hogy "a módosítás a törvény (Ptk.) 97. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján korábban bekövetkezett kiváltságos helyzetet, a c) pont szerinti esetben pedig a magánszemélyekkel szemben hátrányos diszkriminációt fenntartja, így az alkotmányellenességet nem küszöböli ki".
2. Az Alkotmánybíróság a Ptk. módosítását megelőzően benyújtott indítványok tárgyában, a Ptk. érintett rendelkezéseinek módosítására is kiterjedő átfogó jellegű jogalkotási eljárás előrehaladott voltára tekintettel, a vizsgálatot felfüggesztette, majd az eljárást a Mód. tv. meghozatala és hatálybalépése után folytatta.
3. A Ptk. VIII. fejezete, a módosítást megelőzően, a tulajdonjog formáit a következők szerint osztályozta:
1. A társadalmi tulajdon [Ptk. 88. § (1)-(2)].
Az állami tulajdon (Ptk. 89. §).
A szövetkezeti tulajdon (Ptk. 90. §).
2. A személyi tulajdon [Ptk. 92. § (1)-(4) bekezdései].
3. A magántulajdon [Ptk. 93. § (1)-(3) bekezdései].
A Mód tv. 15. § (3) bekezdése értelmében a törvény hatálybalépésével [15. § (1)] egyidejűleg hatályát veszti - egyebek között - a Ptk. VIII. fejezetének címe és alcímei; a 88-90. §, a 92. és 93. §, továbbá a 121. § (3) bekezdése.
A módosítás következtében e körben a Ptk.-nak a tulajdonjog "formáira" vonatkozóan, az Alkotmánnyal össze nem egyeztethető szabályozása megszűnt.
Ugyanezen okból vált meghaladottá és került hatályon kívül helyezésre az elbirtoklásra vonatkozó szabályok közül a Ptk. 121. § (3) bekezdése is, amely akként rendelkezett, hogy: "Nem lehet elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amely társadalmi tulajdonban van, vagy az állam, illetőleg szövetkezet birtokából jogtalanul került ki..."
A Ptk.-nak a 88. §-tól a 121. §-ig terjedő részében a kifogásolt rendelkezésekre vonatkozó utólagos normakontroll indítványok - a Mód tv. rendelkezéseinek hatására - tárgytalanná váltak, ezért e körben az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
4. A Ptk.-nak a tulajdonjog megszerzéséről szóló XI. fejezetében "A feldolgozás és az egyesítés"-re vonatkozó szabályozási körben - a Ptk. módosítása előtt - az államot (és a szövetkezetet) választás kedvezménye illette meg feldolgozott vagy egyesített dolog létrejötte esetén [Ptk. 135. § (1)]; hasonlóan rendelkezett az állami tulajdon védelmében a Ptk. 136. § (2) bekezdése, az állami tulajdonban álló anyagokkal történő beépítés esetén.
E rendelkezéseket, amelyek az állam, illetve a szövetkezet számára az általános szabályoktól eltérő jogokat biztosítottak, a Mód. tv. 15. § (3) bekezdés a) pontja ugyancsak hatályon kívül helyezte.
Eltérő joghatást fűzött a Ptk. a ráépítés magatartásához is, amikor az nem a magántulajdonú, hanem állami vagy szövetkezeti tulajdonú ingatlanon valósult meg.
E kérdésben a Ptk. 138. § (2) bekezdését is érintő jogszabálymódosítás a szövetkezeti tulajdon kiemelt védelméről szóló rendelkezést hatályon kívül helyezte ugyan, változatlan formában fenntartotta viszont azt a rendelkezést, amely nem teszi lehetővé állami ingatlan tulajdonjogának ráépítéssel való megszerzését. [Mód. tv. 15. §(3) bek. b).]
A Ptk.-nak ilyen tartalommal hatályban maradt 138. § (2) bekezdése ellentétes az Alkotmány 9. § (1) bekezdésében foglaltakkal, mert a tulajdonjog tartalmára és védelmére vonatkozó polgári jogi szabályok között az állami tulajdon tekintetében alkotmányjogilag értékelhető indok nélkül tart fenn különbségtételt. Ez egyébként a szabályozás körén belül következetlen és ellentmondó is.
Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezést megsemmisítette.
A hatályvesztés időpontját - az 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 43. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a határozat közzétételének napjában határozta meg. Ennek indokait illetően az Alkotmánybíróság utal a 10/1992. (II. 25.) AB (MK. 1992. évi 19. szám) határozatban kifejtett álláspontjára.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételével ("ex nunc") hatályon kívül helyezés szabályától való eltérést akkor alkalmazza, ha az adott esetben egy más időpont jobban szolgálja a jogbiztonságot.
Az elbírált esetben az általános értelemben vett jogbiztonság követelményével az áll összhangban, ha a korábban - az akkor hatályos jognak megfelelően - létrejött jogviszonyok érintetlenül maradnak.
Az indítványozók egyike a beadványában csupán utalt arra, hogy a felvetett alkotmányossági kérdés egy bírósági peres eljárásban is felmerült. Mivel azonban nem a perben eljáró bíróság indítványozta az alkotmányossági vizsgálatot (Abtv. 38. §), az Alkotmánybíróság a beadványt az Abtv. 37. § szerint minősülő utólagos (absztrakt) normakontroll indítványként bírálta el, és az alkotmányellenességnek konkrét esetre kiható jogkövetkezményeiről nem döntött.
5. A Ptk. 97. §-a, a módosítást megelőzően, így szólt:
"(1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.
(2) Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha
a) az épületet szövetkezet létesíti állami tulajdonban álló, a tagsági viszony alapján vagy egyéb jogcímen használatában levő földön, és jogszabály másképpen nem rendelkezik;
b) az épületet magánszemély vagy jogi személy létesíti az állam vagy szövetkezet által tartós használatba adott földön;
c) jogszabály vagy a földtulajdonossal írásban kötött megállapodás egyébként így rendelkezik.
(3) Ha mind a föld, mind az épület tulajdonosa magánszemély, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg."
A módosítás után a Ptk. 97. § (1) bekezdése változatlan maradt, a (2) és (3) bekezdése helyébe azonban a következő rendelkezések léptek:
"(2) Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik.
(3) A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg."
Az e rendelkezéseket sérelmező indítványozó szerint azáltal, hogy az átmeneti szabály a korábbi rendelkezéseket fenntartja jövőben is alkalmazandó szabályként, az alkotmánysértő helyzetet "nem küszöbölte ki".
A beadvány utóbb idézett tartalmára tekintettel, összefüggés okán, az Alkotmánybíróság az indítványt a Mód. tv. 16. § (3) bekezdése -átmeneti - rendelkezésére is kiterjedtnek tekintette.
A Mód tv. 16. § (3) bekezdése szerint az e törvény hatálybalépésekor (1991. június 9-én) már megkezdett építkezés esetében az épület tulajdonjogára az Ptk. 97. § korábbi rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek következtében a hatályát vesztett jogszabályi rendelkezések bizonyos esetben a jövőben is alkalmazhatók.
A hatályon kívül helyezett, de az átmeneti szabály folytán a jövőben is alkalmazandó Ptk. 97. § (2) bekezdés a) pontja a szövetkezet javára kivételezett helyzetet azokban az esetekben állapított meg, ha a szövetkezet - "...tagsági viszony, vagy egyéb jogcímen használatában levő földön..." építkezett.
Ez a szabály - szövegéből is kitűnően - nem az általánosságban idegen földön építkezők csoportjából emelte ki a szövetkezeteket, hanem a különleges joghatást ahhoz az építkezéshez fűzte, amely a szövetkezetnek jogcímes használatában álló földjén valósult meg. A szövetkezeti tulajdonforma kiemelt tulajdoni védelmének elvi okokból való alkotmányellenessé válása és megszüntetése egyben nem teszi alkotmányellenessé azt a különleges szabályozást, amely a szövetkezetek különleges földhasználati viszonyai közepette megvalósuló építkezéshez kapcsolódik. A korábbi állapotokban és jogi helyzetben elkezdett építkezésekre az átmeneti rendelkezéssel fenntartott szabályozás az Alkotmány 70/A. §-ban foglaltakat nem sérti.
Lényegében a fentiek vonatkoznak az úgynevezett "tartós használatban levő földön" megkezdett építkezések joghatásának rendezésére. Ennek kivételes jellegű ("túlélő") szabályozása alkotmányellenes hátrányos megkülönböztetést nem tartalmaz. "A tartós használat" jogosultsága, amellyel való rendelkezés e különleges szabály alapja, nem tekinthető olyan személyi tulajdonságnak, vagy helyzetnek, amely az Alkotmány 70/A. §-a szerint tilos megkülönböztetés megállapítására adhatna okot a vizsgált viszonylatban.
A Ptk. korábbi 97. § (2) bekezdés c) pontja és a hatályos 97. § (2) bekezdése - tartalmilag - egyezően rendelkezik.
Ebben "magánszemélyek kárára" diszkrimináció nem ismerhető fel. Az a körülmény, hogy a Ptk. (és a Mód tv.) nem tartalmaz a múltban kialakult "alkotmánysértő helyzetekre" orvosló rendelkezéseket, nem bírálható el sem a hatályos jog normakontrolljaként (Abtv. 37. §), sem mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességként (Abtv. 49. §). Az indítványozó nem is hivatkozott olyan jogszabályra, amelynek rendelkezése, illetve felhatalmazása folytán megalkotandó másik jogszabály meghozatalának elmulasztása idézett volna elő alkotmányellenességet.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az e jogszabályokkal kapcsolatban előadott indítványt is elutasította.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró