AVI 2015.4.34 Az adóhatóság az ügylet minősítésekor csak a releváns tényeket köteles figyelembe venni [2003. évi XCII. tv. 1. § (7) bek.]

Pertörténet:

Győri Törvényszék K.27576/2009/11. (9/2012. AVÉ bírósági gyakorlat (AVÉ 2012/5.)), Kúria Kfv.35173/2011/5. (*AVI 2015.4.34*)

***********

A felperesi adózónál az adóhatóság 2006-2007. évekre valamennyi adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, mellyel kapcsolatosan több megállapítást tett. Ezek közül a vizsgálati jegyzőkönyv 4. pontjában foglaltak relevánsak a per szempontjából. A revízió által megállapított és az első-, valamint a másodfokú határozatban is rögzített tényállás szerint a C. Zrt. (továbbiakban: felperes) a 2006. március 28-án megtartott közgyűlésén 7/2006. (III. 28.) szám alatt határozatot hozott a társaság alaptőkéjének 75 000 000 Ft-tal történő felemeléséről új, kedvezményes dolgozói részvények kibocsátásával, és az alaptőke alaptőkén felüli vagyon terhére történő együttes felemelésével. Ennek során a felperes 7500 db, egyenként 10 000 Ft névértékű, dematerializált, névre szóló "B" sorozatba tartozó egyenlő és azonos részvényesi jogokat megtestesítő dolgozói részvényt bocsátott ki. A dolgozói részvények átvételére a közgyűlés által kijelölt munkavállalók voltak jogosultak. A társaság alapító okirata az alaptőke, a részvények osztályba sorolása, darabszáma tekintetében a következők szerint módosult:

A dolgozói részvények elsődlegesen az e részvényosztályba tartozó részvények tulajdonosai között kerülhetnek átruházásra. A dolgozói részvénytulajdonosoknak elővásárlási joguk van a részvényosztályon belüli átruházás esetén. A dolgozói részvény csak előzetes átalakítást - a közgyűlés törzsrészvénnyé történő átalakítási határozatát - követően értékesíthető a társaság vagy a nem dolgozói részvényekkel rendelkező részvényesek felé.

A közgyűlés által kijelölt dolgozók a hivatkozott határozat meghozatalától számított 60 napon belül, dátumszerűen 2006. május 26-án kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek a dolgozói részvények átvételére, és a kibocsátási érték (névérték) 50%-a, nyilatkozattól számított 8 munkanapon belüli, a társaság bankszámlájára történő megfizetésére.

A névérték és a munkavállalók által fizetendő kedvezményes pénzbeni hozzájárulás (vételár) különbözete, azaz 37 500 000 Ft a felperes alaptőkén felüli vagyonából kerül biztosításra.

Ezt követően a részvényvásárlásra kijelölt dolgozók 2006. június 7-én valamennyien hitelkérelmet nyújtottak be a részvényvásárlás finanszírozása céljából az I. Bank Rt.-hez (továbbiakban: bank), és a kölcsönszerződést 2006. június 20-án megkötötték. A bank ugyanezen a napon folyósította a hitelt, mely a felperes ugyanezen banknál vezetett számláján került jóváírásra 37 500 000 Ft nagyságrendben.

A szerződések szerint a visszafizetési határidő 2006. július 14-e volt. A kölcsön visszafizetésének biztosítéka szintén valamennyi dolgozóra vonatkozóan egységesen a Cs. Holding Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: Vagyonkezelő Zrt.), (amely a felperes jogelődjének, a C. Kft.-nek korábbi tulajdonosa) által kibocsátott váltó volt. Az illetékes bíróság, mint cégbíróság a "B" sorozatú 7500 db dolgozói részvényt 2006. augusztus 8-án jegyezte be. Ezt megelőzően a cég vezérigazgatója, dr. T.-né K. Margit július 10-én szintén ugyanazon bankhoz fordult hitelkérelemmel azzal a szándékkal, hogy a dolgozói részvénycsomag megvásárlásához kölcsönt vegyen fel. A kölcsön összege a július 17-én megkötött kölcsönszerződés tanúsága szerint 76 570 000 Ft volt. Biztosítéka szintén a Vagyonkezelő Zrt. által a bank felé vállalt kezesség volt. A vezérigazgató július 17-én megvásárolta a felperes vezető beosztású dolgozóitól a cég által kedvezményesen juttatott valamennyi dolgozó részvényt a névérték 102%-a, összesen 76 500 000 Ft összeg erejéig. A vételár-kiegyenlítés úgy történt, hogy valamennyi dolgozó e részvényügylet bonyolítására a banknál nyitott bankszámlájára kapta meg közvetlen átutalással azt az összeget, amely fedezetet nyújtott a részvényvásárlásra felvett hitel tőketörlesztésére, a fizetendő kamatokra és egyéb banki költségekre. Az ezenfelül fennmaradó vételárat készpénzben fizette ki az érintett dolgozóknak a vezérigazgató.

A dolgozók a részvényügylet során keletkezett jövedelmüket - amely a vételár és az eladási ár különbözete - magánszemélyek árfolyamnyereségből származó jövedelmeként vallották be.

2006. október 20-án a vezérigazgató vezetői megbízása és munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnt. Az általa megvásárolt dolgozói részvények a tulajdonában maradtak 2007. március 7-ig. E napon határozott úgy a felperes közgyűlése, hogy a "B" sorozatú dolgozói részvényeket ún. "A" sorozatú törzsrészvénnyé alakítja át. A volt vezérigazgató ugyanezen a napon 7500 db törzsrészvényét eladta az I. Ltd.-nek (továbbiakban: Ltd.), aki a C. Zrt. ciprusi főrészvényese egyben. A vételár 83 200 000 Ft volt. A rendelkezésre álló iratok szerint ez a vételár fedezetet nyújtott a vezérigazgató által a dolgozói részvénycsomag finanszírozását szolgáló, a bank által folyósított hiteltőke törlesztésére, mely 76 570 000 Ft, a hitel kamataira, amely 4 722 157 Ft, az előtörlesztés díjára, mely 153 140 Ft, valamint az árfolyamnyereség adójára, amely 1 675 000 Ft volt. A vételárból tehát a volt vezérigazgató visszafizette az általa a részvényvásárlásra felvett hitel tőkeösszegét és járulékait, a vételár fennmaradó részét pedig az Ltd. számára egy másik magánbankszámlára utalta.

Ezt a tényállást a revízió a rendelkezésre bocsátott írásos dokumentumok, a tanúként meghallgatott dolgozók szóbeli, illetőleg írásbeli nyilatkozatai, valamint a cég képviselőinek nyilatkozata alapján állapította meg, és azt a következtetést vonta le, hogy az ügyletek valós célja nem a dolgozók hosszú távú érdekeltté tétele és ily módon való jutalmazása volt, hanem a vezető beosztású dolgozók azonnali teljesítményarányos jutalmazása. Erre a jutalmazásra a társaság eredménytartaléka nyújtott fedezetet. Az Ltd. a tőkeemelést nem közvetlenül hajtotta végre, hanem egy olyan láncolaton keresztül, amely a dolgozói részvények kibocsátásán, azoknak a cég vezérigazgatójának történő értékesítésén, majd a részvények törzsrészvénnyé alakításával egyidejűleg azok megvásárlásán át vezetett az Ltd. részesedésének emeléséhez.

Az adóhatóság hivatkozott az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésére, amely szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell megítélni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A 2. § (1) bekezdése értelmében az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények szerint nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

Az adóhatóság a fentiekben vázolt leplezett cél fennállását az alábbi következtetésre alapozta: