A Kúria Gfv.30252/2014/7. számú precedensképes határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. Bírók: Csőke Andrea, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

Vezető tisztségviselő felelőssége a hitelezők irányában. 1991. XLIX. Tv. 33/A. § (1), 1991. XLIX. Tv. 33/A. § (2), 1991. XLIX. Tv. 33/A. § (5)

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék G.40238/2011/69., Szegedi Ítélőtábla Gf.30431/2013/2., Szegedi Ítélőtábla Gf.30431/2013/3., *Kúria Gfv.30252/2014/7.* (BH+ 2015.6.262)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.252/2014/7. szám

A Kúria a dr. Csilléry Alexandra ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Varga Imre ügyvéd által képviselt I. r. és a dr. Körmöczi-Kovács Péter ügyvéd által képviselt II. r. alperes ellen vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránt a Kecskeméti Törvényszéken 10.G.40.238/2011. számon indult és a Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.431/2013/2. számú ítéletével jogerősen befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

r é s z í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletnek az I. r. alperesre vonatkozó rendelkezéseit a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartja.

A II. r. alperes tekintetében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket és az I. r. alperesnek 15 napon belül 15.000 (tizenötezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a felperesnek a II. r. alperest érintő felülvizsgálati kérelmével összefüggésben 12.700,- (tizenkétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költsége merült fel.

Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesi kft. alapítói az I. r. alperes és fia voltak. 2009. április 28-áig az ügyvezetői tisztséget ez utóbbi személy töltötte be. Üzletrészének fenti nappal történt átruházását követően a felperes tagjává vált a II. r. alperes, aki az I. r. alperes édesanyja. Ettől az időponttól kezdődően ő lett a cég önálló cégjegyzésre jogosult ügyvezetője.

2006. augusztus 24-én a felperesi kft. adásvételi szerződéssel megvásárolt egy bajai beépítetlen ingatlant társasház felépítése céljából. A kivitelezés befejezését megelőzően adásvételi szerződéseket kötött. 2008. április 10-én az ingatlan ¼ tulajdoni hányadát P.Zs. részére értékesítette 12.000.000 Ft vételár ellenében. A szerződés egyebek között azt tartalmazta, hogy a vevő a vételárat 1.500.000 Ft állami támogatásból, és 10.500.000 Ft hitelből fogja megfizetni legkésőbb 2008. szeptember 15-ig részletekben.

2008. április 10-én a felperes a perbeli ingatlan további ¼ tulajdoni hányadára D.Cs.-val és nejével kötött adásvételi szerződést 14.500.000 Ft-os vételáron. A vevők ebből 1.300.000 Ft-ot készpénzben megfizettek a szerződés aláírásakor. A fennmaradó 13.200.000 Ft-ot ők is hitelből vállalták megfizetni részletekben, 2008. szeptember 15-ig.

A felperes ügyvezetője a 2008. május 6-án, illetve a 2008. május 26-án kelt nyilatkozataival hozzájárult a vevők tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. A tulajdonjog változás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.

A 2008. december 13-án készült, az I. r. alperes által is aláírt jegyzőkönyvben, a D. házaspár elismerte 1.179.000 Ft tartozása fennállását, s vállalta, hogy azt 2009. december 31-ig kifizeti, továbbá P.Zs. ugyancsak írásbeli elismerő nyilatkozatot tett a 2.292.000 Ft-os tartozása tekintetében, amit ő is a fenti időpontig vállalt kifizetni.

2008. december 16-án a D. házaspár 488.000 Ft és 600.000 Ft, P.Zs. 525.000 Ft és 375.000 Ft vételár hátralékot megfizetett a felperes folyószámlájára. A vevőknek azonban minőségi kifogásaik is voltak, amelyről a felperes értesült.

2008-ban az I. r. alperes három ingatlant vásárolt a felperestől. Ezek közül a szekszárdi 1083/11 hrsz. alatti építési telek vételára 13.000.000 Ft volt, amelynek kiegyenlítéséhez kölcsönt vett fel.

2009-ben az adóhatóság a felperessel szemben vizsgálatot indított. 2009. február 20-án az I. r. alperesnek ekkor még a felperesnél ügyvezetői tisztséget betöltő fia adta át a kft. iratait az adóhatóság részére.

Egy 2009. szeptember 17-én előterjesztett felszámolási kérelem alapján a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 2009. december 11-én kelt 11.Fpk.03-09-001031/4. számú végzésével elrendelte a felperes felszámolását. E határozat közzétételére 2010. január 25-én került sor.

A II. r. alperes a felszámolási eljárás megindítását követően, 2010. május 31-én küldte meg a felszámoló részére a felperesi tevékenységet lezáró beszámolót, amelyben követelés nem nyert feltüntetést. A II. r. alperes a mérleget alátámasztó számviteli bizonylatokat, szerződéseket nem adta át a felszámolónak.

2011. augusztus 17-én kelt levelével az I. r. alperes arról tájékoztatta a felszámolót, hogy a 2008. december 13-án készült jegyzőkönyv alapján P.Zs.nek 2.292.700 Ft, a D. házaspárnak 1.179.000 Ft tartozása állhat fenn a felperessel szemben. A levél tartalmazta azt is, hogy Pál József ugyancsak 2.600.000 Ft-tal tartozik a kft.-nek.

A felperes a módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és a II. r. alperes a felperesi társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezte után az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, illetőleg a hitelezők követelésének teljes kielégítése meghiúsult. Kérte az I. és a II. r. alperes vagyoni biztosíték nyújtására kötelezését is.

Előadta, a felszámolás alá került társaság iratainak átadása hiányában a társasházi lakásokkal kapcsolatos perbeli jogügyletekről csak az I. r. alperes 2011. augusztus 17-én kelt leveléből értesült. Az alperesek ezzel megakadályozták a felszámolót abban, hogy a felperes a hitelezők igényeinek kielégítése érdekében esetlegesen eredményesen meg tudja támadni a követelések alapjául szolgáló szerződéseket. A felperes utalt arra is, hogy az I. r. alperes által hivatkozott jegyzőkönyvből megállapíthatóan a követelések kötelezettjeinek a felperes ingatlan tulajdoni hányadaira vonatkozó tulajdonjogának bejegyzésére annak ellenére sor került, hogy a teljes vételárat nem fizették meg.

Utóbb előadta azt is, hogy a felperesi iratok között fellelhető számla alapján az is megállapítható, hogy az I. r. alperes sem egyenlítette ki az általa vásárolt szekszárdi ingatlan 13.000.000 Ft-os vételárát. A 2011. augusztus 17-én kelt, az I. r. alperes által írt levél, illetve a megelőzően említett számla alapján összesen 19.071.700 Ft-ban határozta meg az alperesek felróható magatartásával okozati összefüggésben keletkezett vagyoncsökkenése mértékét.