BH+ 2006.8.352 Javítási számla hiányában a kijavítás áfa terhének megtérítésére a károkozó nem köteles [Ptk. 355. §, 1992. évi LXXIV. tv. 3. §, 43. §].

A felperes Wolkvagen Passat 1.9 TDI típusú személygépkocsija 2003. február 18-án közúti baleset következtében károsodott. A külföldi károkozó felelősségét elismerte, melyet a rendőrhatóság szabálysértési eljárás keretében megállapított. A felperes kárát az alperes 2 653 190 forint erejéig térítette meg, ebből 150 000 forint volt a javítás után fennmaradó értékcsökkenés. A felperes pontosított keresetében további 622 047 forint mint a javítási költség után járó áfa, 346 000 forint értékcsökkenés, valamint ezek összegek után 2003. február 19. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

Az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság által helybenhagyott - ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 968 047 forintot, és ennek 2003. február 19. napjától a kifizetésig járó a mindenkori évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamatát és perköltséget. Az ítélet indokai szerint az alperesnek a károsult teljes kárát kell megtérítenie, amely magába foglalja az általános forgalmi adót függetlenül attól, hogy a károsult a gépkocsiját megjavíttatta-e vagy sem. A perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét elfogadva a gépjármű értékcsökkenését 496 000 forintban határozta meg. Rámutatott arra, hogy az alperes által csatolt és dr. M. G. által készített táblázat a szakértői véleményt nem gyengítette, mert a táblázat nem a jelenlegi piaci körülmények között készült és az értékcsökkenésként figyelembe vehető összegek különböző szempontú meghatározása kellő indokolást sem tartalmazott.

A másodfokú bíróság hangsúlyozta azt is, hogy az elsőfokú bíróság a perben kirendelt szakértőt megnyilatkoztatta, nyilatkozatát mérlegelte, majd részletesen megindokolta, hogy azt mi oknál fogva fogadta el.

A jogerős ítélet megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása érdekében az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Támadta a jogerős ítéletnek az áfára vonatkozó álláspontját is állította, hogy a javítási költséget az általános forgalmi adó csak akkor terheli, ha a javítást végző áfa-adó alany és szolgáltatásáról számlát állít ki. Az értékcsökkenés megállapítása körében a bíróság elmulasztotta feloldani a szakvélemények közötti ellentmondást. A jogerős ítélet ezért a Ptk. 355. §-ának (1) bekezdésében, az 1992. évi LXXIV. törvény 3. § a) pontjában, a 4. § (1) bekezdésében, valamint a Pp. 182. § (3) bekezdésében és a 221. § (1) bekezdésében foglalt törvényi előírásokat sérti.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az eljárás felfüggesztését és jogegységi határozat meghozatalának kezdeményezését, másodlagosan pedig a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróságnak az Elvi Bírósági Határozatokban közzétett döntésére hivatkozva kifejtette, hogy biztosító a károsultnak fizetendő kártérítés összegéből az áfát nem vonhatja le. Előadta, hogy a károsultat a szakszerű javítás költsége illeti meg, szakszerűség feltételezi, hogy a szolgáltató tevékenységét harmadik személyek részére saját nevében rendszeresen végezze, ekként áfa alanynak minősüljön. Álláspontja szerint az értékcsökkenés kérdésében az elsőfokú bíróság az ellentmondásokat feloldotta, ezt ítéletében megindokolta, így a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt szabályokat.

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem korlátai között [Pp. 275 § (2) bekezdés] vizsgálva megállapította, hogy az alperes rendkívüli perorvoslati kérelme részben alapos.