BH 1988.3.74 I. A túlélő házastársat megillető haszonélvezeti jog kapcsolata a végrendeleti és az ági örökléssel [Ptk. 607. § (4) bek., 615. § (1) bek., 6/1958 (VII. 4.) IM sz. r. (He) 50. § (1) bek., 52. § (3) bek., 59. § (2) bek., PK 82. sz.].

II. Az ági örökösök körének megállapítása a hagyatéki eljárás során [Ptk. 612. § (1) bek.].

Az örökhagyó 1985. október 25-én meghalt. Az örökhagyó hagyatékához több ingatlan és különböző ingóságok tartoztak.

A közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzéssel meghatározott ingóságokat és a 749 számú tulajdoni lapon felvett kertingatlan-illetőséget végrendeleti öröklés jogcímén H. M-nak, a további négy ingatlant pedig végrendeleti és részben ági öröklés jogcímén H. G-nak, végül az örökhagyó hagyatékához tartozó több ingóságot (készpénz és takarékbetétet) végrendeleti öröklés jogcímén az örökhagyó házastársának adta át.

Megállapította, hogy a túlélő házastársat "a hagyaték más által örökölt részén az özvegyi haszonélvezeti jog megilleti".

A megyei bíróság a közjegyző végzését helybenhagyta. A megyei bíróság álláspontja szerint a PK 82. számú állásfoglalás értelmében "a haszonélvezeti jogot nem zárja ki az a tény, hogy a túlélő házastárs a hagyaték egy részében - akár végrendelet, akár törvényes öröklés alapján - állagot örököl. Ennek törvényi alapja a Ptk. 615. §-ának (1) bekezdése, amely szerint az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Annak eldöntése viszont, hogy a végrendelet alapján a túlélő házastársat illeti-e haszonélvezeti jog és milyen mértékben, nem a közjegyző, hanem a polgári perben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik".

A jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt óvás alapos.

1. A túlélő házastársat a Ptk. 615. §-ának (1) bekezdése alapján megillető haszonélvezeti jog - az özvegyi jog - törvényes öröklési jog. A házastársat a haszonélvezeti jog illeti meg, ha a hagyaték állagát a törvény alapján más örökli. Ez két esetben lehetséges: ha a házastárs a leszármazókkal együtt örököl vagy ági öröklés esetén.

Az örökhagyó azonban végintézkedésével nemcsak az állagöröklés, hanem a haszonélvezeti jog érvényesülését is kizárhatja. Ezzel összefüggésben adott iránymutatást a PK 82. számú állásfoglalás, amikor kimondta, hogy ha az örökhagyó végrendeletében a vagyonát vagy ennek egy részét harmadik személyre hagyja, és a vele együttélő házastársának haszonélvezeti jogáról nem rendelkezik, a hallgatással történt mellőzésből általában arra lehet következtetni, hogy a túlélő házastársat a törvényes öröklésből kizárta, illetőleg kötelesrészre szorította.

Nyilvánvaló azonban, hogy haszonélvezeti jogról, illetőleg a haszonélvezeti jog kötelesrészéről csak akkor lehet szó, ha az örökhagyó után leszármazó maradt, vagy leszármazó hiányában ági öröklés érvényesül. Egyébként ugyanis a házastárs a Ptk. 607. §-ának (4) bekezdése alapján az örökhagyó általános örököse, a hagyaték állagát örökli, végrendelet esetében pedig kötelesrésze a törvényes örökrészének: az állagnak a fele lesz.

El kell tehát határolni azt az esetet, amikor a túlélő házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illeti meg, attól az esettől, amikor törvényes örökösként állagot örökölne. Ez utóbbi esetben ugyanis a törvényen alapuló haszonélvezeti jog érvényesülése fogalmilag kizárt.

Az adott esetben az örökhagyó után leszármazó nem maradt, így az örökhagyó vagyonában - az ági vagyon kivételével - a túlélő házastárs az általános örökös, azaz állagot örökölne.