3/2014. Polgári jogegységi határozat

a legfőbb ügyésznek az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 11. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti jogkörében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 33. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, a Bszi. 32. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt okból előterjesztett indítványa tárgyában

A Kúria a legfőbb ügyésznek az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 11. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti jogkörében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 33. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, a Bszi. 32. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt okból előterjesztett indítványa folytán indult jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó, az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontjára figyelemmel mérsékelt összegű felügyeleti illeték viselésére kell kötelezni a cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 80. §-ának (3) bekezdése alapján meghozott, a törvényességi felügyeleti eljárást megszüntető végzésben azt a céget, amely a Ctv. 80. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a cégbíróság felhívásában megjelölt törvénysértő állapotot nem vitatja és ezt az előírt határidőben megszünteti, illetve a törvényes működését helyreállítja.

Indokolás

I.

A legfőbb ügyész a kialakult eltérő joggyakorlat miatt jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta abban a kérdésben, hogy az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontja alapján helye van-e a cég mérsékelt összegű felügyeleti illeték viselésére való kötelezésének akkor, ha a cég a Ctv. 80. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat nem vitatja és a meghatározott határidőn belül a törvénysértő állapotot megszünteti, vagy a törvényes működést helyreállítja.

Az indítványozó szerint a bíróságok egy része a céget az említett esetben is az Itv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti illeték teljes összegének megfizetésére kötelezi, míg a másik része az illeték összegét az Itv. 65. § (4) bekezdésére alapítottan az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontja szerint mérsékli és azt 10% mértékben állapítja meg abban az esetben, ha a cég a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelemben, illetve a cégbíróság végzésében foglaltakat nem vitatva megszünteti a törvénysértő állapotot, vagy helyreállítja a törvényes működést.

Az első álláspont szerint az Itv. 58. § (1) bekezdése a peres eljárás illetékének mérsékléséről rendelkezik, a mérsékelt illeték alkalmazására a nemperes eljárásokban csak jogszabály kifejezett rendelkezése esetén kerülhet sor. Miután az Itv. az 58. § (1) bekezdésének c) pontja vonatkozásában ilyen rendelkezést nem tartalmaz, nem állapítható meg mérsékelt összegű felügyeleti illeték. Emellett az ezt az álláspontot elfoglaló határozatok arra is hivatkoznak, hogy a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban nem értelmezhető a "követelés", de különösen "az első tárgyaláson", vagy "az első tárgyalás előtt" kifejezés, nincs olyan rendelkezés, amely alapján megállapítható lenne, hogy mely időpontig kell a "követelést" teljesíteni vagy elismerni. (lásd pl. a Pécsi Ítélőtábla Cgtf.V.30.323/2013/2., Cgtf.V.40.075/2014/2., Cgtf.V.34.062/2012/4. határozatát)

A második álláspont szerint a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban az Itv. 65. § (4) bekezdésére figyelemmel alkalmazható az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontja. Az Itv. 65. § (4) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy azokban a kérdésekben, amelyeket a cégbírósági felügyeleti illeték mértékéről és viseléséről rendelkező Itv. 65. §-a nem szabályoz, a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók. Az Itv.-nek a bírósági eljárási illetékekről rendelkező VI. Fejezete tartalmazza az illetékkedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek tehát az eljárás céljával összeegyeztethető módon alkalmazhatók a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban is. (lásd pl. a Debreceni Ítélőtábla Cgtf.III.30.043/2011/2., és Cgtf.III.30.820/2011/2., a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cgt.13-12-011538/4., a Szolnoki Törvényszék Cégbírósága Cgt.16-13-000160/5. határozatát)

II.

Az indítványozó legfőbb ügyész álláspontja szerint lehetőség van az Itv. 65. § (4) bekezdése alapján az Itv. 58. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazására a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásában is, abban az esetben, ha az eljárás alá vont cég a Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti kérelmet, illetve a cégbíróság végzésében foglaltakat nem vitatja és a jogsértést a végzésben megállapított, vagy a cég kérelmére meghosszabbított határidőn belül önként orvosolja.

III.

A Kúria szerint a jogi szabályozás megvizsgálását és a jogintézmények céljának, feladatának elemzését követően a következő álláspont fogadható el:

Az Itv. VI. Fejezete határozza meg a bírósági eljárási illetékekre vonatkozó szabályokat. Az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti.

Az eljárási jogszabályok többnyire tételesen rendelkeznek arról, hogy a peres eljárásra irányadó szabályt a nemperes eljárásban is alkalmazni kell-e, számos esetben azonban ilyen tételes rendelkezés hiányában is mód van egy-egy peres eljárásra irányadó szabály nemperes eljárásban való alkalmazására. Erre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában kiadott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet ma is hatályos szabályozása ad módot. Ennek 13. § (3) bekezdése értelmében - amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a nemperes eljárásokban is megfelelően alkalmazhatók a peres eljárásokra irányadó szabályok. Ez a helyzet az Itv. szabályozásában is. Egyes esetekben az Itv. tételesen utal arra, hogy a mérséklésre vonatkozó szabályokat a polgári nemperes eljárásban is alkalmazni kell. így az Itv. 58. § (5) bekezdésére figyelemmel az Itv. 58. § (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá az (1) bekezdés f) pontjában foglalt mérséklésre vonatkozó rendelkezés a nemperes eljárásokban is irányadó. Más esetben a törvény tételesen kizárja a nemperes eljárásban az illetékmérséklés lehetőséget (pl. a 2012. március 1-től hatályos Ctv. 87. § (4) bekezdésében). A kifejtettek alapján az illetékmérséklésre vonatkozó tételes rendelkezés hiányából nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az illeték mérséklése automatikusan kizárt lenne.

Az Itv. 65. §-a 2007. december 1-től hatályosan a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban külön illetéknemként cégbírósági felügyeleti illeték megfizetését írja elő. A 65. § (3) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik. Az (1) bekezdés értelmében a 100 000 forint tételes összegű felügyeleti illetéket az a cég viseli, amelynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a jogsértés hiánya miatt a cégbíróság a kérelmet elutasítja, vagy a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, a cég az illeték megfizetése alól mentesül. A 65. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók.

A kifejtettek alapján, miután az Itv. 65. §-a ezen illetéknem mérséklésének lehetőségét nem zárja ki, azt kell vizsgálni, hogy a peres eljárásra megfogalmazott illetékmérséklési okok a törvényességi felügyeleti eljárás rendjével és a felügyeleti illeték szabályozási rendszerével összeegyeztethetőek-e, így alkalmazásuk a nemperes eljárásban is indokolt-e. Az illeték mérséklésére vonatkozó rendelkezés alkalmazhatóságához tehát azt kell igazolni, hogy a polgári peres eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás céljának és jellemzőinek összevetése alapján megalapozottan levonható-e olyan következtetés, miszerint az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek a törvényességi felügyeleti eljárásban is értelmezhetők.

A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárás nemperes jellegére tekintettel tárgyalást nem tart, de a kérelmet, illetve hivatalból indult eljárás esetén a végzését a Ctv. 80. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kézbesíti a cég részére. A cégbíróság az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget írásbeli nyilatkozattételre, illetve arra, hogy ha nem vitatja a kérelemben, vagy a végzésben foglaltakat, a jogsértést szüntesse meg. A törvényességi felügyeleti eljárásban a jogsértés elismerése önmagában nem elegendő, annak mindig párosulnia kell a törvénysértő állapot kiküszöbölésével, azaz a törvényes működés helyreállítására irányuló igény teljesítésével. A felperes által a követelés első tárgyaláson történő elismerésének, illetve az első tárgyalás előtti teljesítésnek az felel meg, ha a cég a felhívásra cégbírósági intézkedés nélkül, a megszabott határidőben a törvénysértő állapot fennállását elismeri, azt megszünteti, illetve a törvényes működését helyreállítja.

A törvényességi felügyeleti eljárásban az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott "követelés" kifejezés is értelmezhető: a kérelmező "követelése" a törvényes állapot (működés) helyreállítására irányul. Az Itv. rendjében a követelés fogalma az Itv. 39. § (1) bekezdésében foglaltakkal és a Pp. 24. §-ával együtt vizsgálandó, az magában foglalja a perbevitt jogokat és más igényeket is.

Az Itv. 58. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazhatósága törvényességi felügyeleti nemperes eljárásban tehát a tételes jogszabályi rendelkezések összevetése alapján levezethető.

A rendelkezés alkalmazása mellett szól a mérsékelt illeték jogintézményének célja is, amely azonos a peres eljárásban, illetve a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban. Az Itv. 58. §-ának rendelkezéseit megállapító, az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény módosításáról rendelkező 1993. évi LXXV. törvény indokolása szerint a cél az, hogy az illetékkedvezmény segítse elő a per, illetve az eljárás minél korábbi szakaszban történő megszűnését, megszüntetését, ezáltal ugyanis a bíróság munkaterhe, illetve az eljárás költségigénye csökken. A Ctv. 80. § (1) bekezdésében foglaltaknak is az a célja, hogy a nyilatkozattételre felhívó végzés kézbesítését követően a cég a törvénysértő állapotot lehetőleg önként szüntesse meg. A végzésben, illetve a kérelemben foglaltak azonnali teljesítése az eljárás megszüntetését eredményezi, és ez a törvényességi felügyeleti eljárásban is egyértelműen csökkenti a bíróság munkaterhét, illetve az eljárás költségeit. Azokat a cégeket, amelyek esetében a jogsértés ténylegesen fennáll jelentős mértékben ösztönzi a jogsértés önkéntes és azonnali kiküszöbölésére, ha erre tekintettel a rájuk hárítandó cégbírósági felügyeleti illetéket csak mérsékelt összegben kell megfizetniük. Ha a mérsékelt összegű illetékre vonatkozó szabály a törvényességi felügyeleti eljárásban nem érvényesülhet, a tételes összegű felügyeleti illetékre figyelemmel ugyanolyan mértékű illetékfizetési kötelezettség terhelné azt a céget, amely a kérelmet önként és azonnal teljesíti, mint azt, amely csak a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedésének hatására hajlandó eleget tenni a kérelemben vagy a végzésben foglaltaknak. A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében is az látszik indokoltnak, hogy a törvénysértő állapot megszüntetése, illetve a törvényes működés helyreállítása mielőbb bekövetkezzen. A jogsértések jelentős része ugyanis cégnyilvántartásban szereplő cégadatot is érint, pl. ha a cég a székhelyében, vagy a vezető tisztségviselőinek személyében bekövetkezett változások bejelentését elmulasztotta.

A kifejtettek alapján a jogegységi tanács arra a következtetésre jutott, hogy az Itv. 65. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel helye van a felügyeleti illeték mérséklésének az Itv. 58. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt ok megfelelő alkalmazásával a Ctv. 80. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben.

IV.

A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a Bszi. 40. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi.

Budapest, 2014. szeptember 22.

Dr. Wellmann György s. k.,

a jogegységi tanács elnöke

Tamáné dr. Nagy Erzsébet s. k.,

előadó bíró

Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s. k.,

bíró

Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s. k.,

bíró

Dr. Csőke Andrea s. k.,

bíró