31993L0103[1]

A Tanács 93/103/EK irányelve (1993. november 23.) a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (tizenharmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

A TANÁCS 93/103/EK IRÁNYELVE

(1993. november 23.)

a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (tizenharmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésére és különösen annak 118a. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően kidolgozott javaslatára ( 1 ),

az Európai Parlamenttel együttműködve ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a munkahelyi biztonságról, higiéniáról és egészségvédelemről szóló, 1987. december 21-i állásfoglalásában ( 4 ) a Tanács tudomásul vette a Bizottságnak azt a szándékát, hogy minimumkövetelményeket nyújt be a Tanácsnak a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének szervezéséről;

mivel a halászati ágazatra vonatkozó különböző közösségi intézkedések részeként munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedéseket kell bevezetni;

mivel az érintett munkavállalók biztonságának és egészsége védelmének biztosításához elengedhetetlen azoknak a minimumkövetelményeknek a betartása, amelyek célja a halászhajók fedélzetén a biztonság és az egészségvédelem magasabb szintjének biztosítása;

mivel a halászhajók fedélzetén jellemző különleges és különösen nehéz munka- és életkörülmények miatt a tengeri halászattal foglalkozó munkavállalók közötti halálos balesetek előfordulásának gyakorisága igen nagy;

mivel 1988. április 15-én az Európai Parlament határozatot fogadott el a halászhajók fedélzetén a munkahelyi biztonság megelőző szempontjai fontosságának elismeréséről;

mivel az érintett munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében elsődleges hangsúlyt kell fektetni a halászhajók helyének vészhelyzetben történő meghatározására, elsősorban új technológiák alkalmazásával;

mivel ez az irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) 16. cikkének (1) bekezdése értelmében vett egyedi irányelv; mivel ezért annak rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók a halászhajók fedélzetén végzett munkára az ebben az irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül;

mivel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén már elfogadott egyedi irányelvek, hacsak nem rendelkeznek másképpen, a tengeri halászatra is vonatkoznak; mivel ezért egyes esetekben szükségessé válhat e tevékenység részletes jellemzőinek a meghatározása azért, hogy az említett egyedi irányelveket a legmegfelelőbb módon alkalmazzák;

mivel a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló, 1992. március 31-i 92/29/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) teljes mértékben alkalmazandó a tengeri halászatra;

mivel ez az irányelv tényleges előrelépést jelent a belső piac szociális dimenziójának megvalósítása felé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a tizenharmadik egyedi irányelv, megállapítja a 2. cikkben meghatározott halászhajók fedélzetén végzett munkára vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeket.

(2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett területre, az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) halászhajó: valamelyik tagállam lobogója alatt hajózó vagy valamelyik tagállam korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott, kereskedelmi célra használt olyan hajó, amelyet akár halak, akár más tengeri élőlények kifogására, illetve azok kifogására és feldolgozására használnak;

b) új halászhajó: az a halászhajó, amelynek függélyek közötti hosszúsága 15 m vagy ennél nagyobb, és amelyre a 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időpontban vagy azt követően

i. építési vagy jelentős átalakítási szerződést kötnek; vagy

ii. az építési vagy jelentős átalakítási szerződést a 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időpont előtt kötötték meg, és amelyet az említett időpont után három évvel vagy hosszabb idő elteltével szállítanak le; vagy

iii. építési szerződés hiányában

- a hajógerincet lefektetik, vagy

- meghatározott hajó építését felismerhetően megkezdték, vagy

- kezdetét vette az összeszerelés, amely az összes szerkezeti anyag becsült tömegéből legalább 50 tonnára vagy 1 %-ra terjed ki, ha ez utóbbi érték alacsonyabb;

c) meglévő halászhajó: az a nem új halászhajó, amelynek függélyek közötti hosszúsága 18 m vagy ennél nagyobb;

d) hajó: bármely új vagy meglévő halászhajó;

e) munkavállaló: a hajó fedélzetén valamilyen foglalkozást folytató személy, ideértve a gyakornokokat és a szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókat is, a kikötőben horgonyzó hajó fedélzetén munkát végző parti személyzet, valamint a kikötői révkalauzok kivételével;

f) tulajdonos: a hajó bejegyzett tulajdonosa, kivéve ha személyzet nélkül bérli a hajót, vagy ha azt akár teljesen, akár részben a bejegyzett tulajdonostól eltérő természetes vagy jogi személy kezeli valamely kezelési megállapodás feltételei alapján; ebben az esetben tulajdonosnak a hajót személyzet nélkül bérlő vagy az esettől függően, a hajót kezelő természetes vagy jogi személy tekintendő;

g) hajóparancsnok: az a munkavállaló, aki a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően a hajót irányítja, vagy azért felelősséggel tartozik.

3. cikk

Általános rendelkezések

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy:

a) a tulajdonosok biztosítsák, hogy hajóikat a munkavállalók biztonságának és egészségének a veszélyeztetése nélkül használják, különös tekintettel az előrelátható időjárási viszonyokra, a hajóparancsnok felelősségének sérelme nélkül;

b) a 89/391/EGK irányelv 8. cikke (4) bekezdésének alkalmazásakor figyelembe vegyék a többi munkavállalót érintő valamennyi kockázatot;

c) valamennyi hajózási eseményt, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a fedélzeti munkavállalók biztonságát és egészségét, írják le a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé továbbítandó részletes jelentésben, és azokat részletesen és gondosan jegyezzék be a hajónaplóba - amennyiben a hatályos nemzeti rendelkezések vagy jogszabályok megkövetelik az adott hajótípuson az ilyen napló vezetését -, vagy ilyen napló hiányában az erre a célra előírt dokumentumba.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezen irányelv betartását illetően a hajókat a kifejezetten e célra feljogosított hatóságok rendszeresen ellenőrizzék.

Az ezen irányelv betartását érintő egyes ellenőrzések a tengeren is elvégezhetők.

4. cikk

Új halászhajók

Az új halászhajóknak legkésőbb a 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett időpontig meg kell felelniük a I. mellékletben megállapított biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeknek.

5. cikk

Meglévő halászhajók

A meglévő halászhajóknak a 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időponttól számított hét éven belül meg kell felelniük a II. mellékletben megállapított biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeknek.

6. cikk

Nagyobb javítások, átalakítások és változtatások

Amennyiben a hajókon a 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időpontban vagy azt követően nagyobb javításokat, átalakításokat és változtatásokat végeznek, az ilyen nagyobb javításoknak, átalakításoknak és változtatásoknak meg kell felelniük az I. mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek.

7. cikk

Felszerelés és karbantartás

(1) A munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a tulajdonosok a hajóparancsnok felelősségének sérelme nélkül:

a) biztosítsák a hajóknak, valamint különösen a hajók I. és II. mellékletben említett berendezéseinek és felszereléseinek a műszaki karbantartását, továbbá azt, hogy valamennyi észlelt hibát, amelyek befolyásolhatják a munkavállalók biztonságát és egészségét, a lehető leggyorsabban kijavítsanak;

b) tegyenek intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hajókat és azok valamennyi berendezését és felszerelését rendszeresen tisztítsák a megfelelő higiéniai színvonal fenntartása érdekében;

c) tartsanak a hajó fedélzetén kellő mennyiségű, megfelelő, működőképes mentő- és túlélő-felszerelést;

d) vegyék figyelembe a III. mellékletben előírt, a mentő- és túlélő-felszerelésekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeket;

e) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/656/EGK tanácsi irányelv - (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében ( 7 ) - rendelkezéseinek sérelme nélkül vegyék figyelembe az ezen irányelv IV. mellékletében megadott, az egyéni védőeszközökre vonatkozó előírásokat.

(2) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme céljából a tulajdonos ellássa a hajóparancsnokot mindazokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek a hajóparancsnok számára, hogy eleget tudjon tenni az ebben az irányelvben számára előírt kötelezettségeknek.

8. cikk

A munkavállalók tájékoztatása

(1) A 89/391/EGK irányelv 10. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül a munkavállalókat, illetve képviselőiket tájékoztatni kell minden olyan intézkedésről, amelyeket a hajókon a fedélzeti biztonság és egészségvédelem érdekében hoznak.

(2) A tájékoztatásnak az érintett munkavállalók számára érthetőnek kell lennie.

9. cikk

A munkavállalók képzése

(1) A 89/391/EGK irányelv 12. cikkének sérelme nélkül a munkavállalók számára megfelelő képzést kell biztosítani pontos és érthető utasítások formájában a biztonságról és egészségvédelemről a hajófedélzeten és különösen a baleset-megelőzésről.

(2) Az (1) bekezdésben említett képzésnek ki kell terjednie a tűz elleni védekezésre, a mentő- és túlélő-felszerelések használatára, valamint az érintett munkavállalók esetében a halászati eszközök és a vontatófelszerelések használatára és a különböző jelzések alkalmazására, ideértve a kézjelzéseket is.

Az ilyen képzést, ha szükséges, naprakésszé kell tenni, ha azt a fedélzeten végzett tevékenységek változása megköveteli.

10. cikk

Azon személyek részletes képzése, akik hajót irányíthatnak

A 92/29/EGK irányelv 5. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, minden olyan személynek, aki hajót irányíthat, részletes képzést kell kapnia:

a) a foglalkozási megbetegedések és munkahelyi balesetek megelőzéséről a fedélzeten, valamint a baleset esetén teendő intézkedésekről;

b) a hajó stabilitásáról és karbantartásáról valamennyi előrelátható terhelési körülmény mellett és a halászati műveletek alatt;

c) a rádiónavigációról és a rádiókommunikációról, ideértve az eljárásokat is.

11. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv, valamint annak mellékletei által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

12. cikk

A mellékletek kiigazítása

A 89/391/EGK irányelv 17. cikkében megállapított eljárás szerint kell elfogadni a mellékleteknek:

- a hajók fedélzetén a biztonság és egészségvédelem egyes szempontjait érintő, a műszaki harmonizálásról és szabványosításról szóló irányelvek elfogadását,

- és/vagy

- a fedélzeti biztonság és egészségvédelem területén végbemenő műszaki fejlődést, illetve a nemzetközi szabályozások vagy előírások változásait, valamint az új ismereteket figyelembe vevő, tisztán technikai kiigazítását.

13. cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1995. november 23-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

AZ ÚJ HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

(4. cikk, 6. cikk és 7. cikk (1) bekezdés a) pont)

Előzetes megjegyzés

Az e mellékletben megállapított kötelezettségeket akkor kell alkalmazni, ha azt az új halászhajó fedélzetén a munkahely jellemzői, a tevékenység, a körülmények vagy a kockázat megkövetelik.

1. Hajózásra alkalmasság és stabilitás

1.1. A hajót hajózásra alkalmas állapotban kell tartani, továbbá céljának és alkalmazásának megfelelő felszereléssel kell ellátni.

1.2. A hajó stabilitásával kapcsolatos információnak rendelkezésre kell állnia a fedélzeten, és az őrségben állók számára hozzáférhetőnek kell lennie.

1.3. Ép állapotában valamennyi hajónak kellően stabilnak kell lennie a rendeltetésének megfelelő használati feltételek között.

A hajóparancsnoknak meg kell tennie a hajó megfelelő stabilitásának fenntartásához szükséges óvintézkedéseket.

A hajó stabilitásával kapcsolatban adott utasításokat szigorúan be kell tartani.

2. Gépi és elektromos berendezések

2.1. Az elektromos berendezéseket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy semmilyen veszélyt ne jelentsenek, és biztosítsák:

- a legénység és a hajó elektromos veszélyek elleni védelmét,

- az összes berendezés megfelelő működését, amelyek a hajó rendes működési feltételeinek és lakhatóságának fenntartásához szükségesek anélkül, hogy szükségáramforrást kellene igénybe venni,

- a biztonsághoz nélkülözhetetlen elektromos berendezések működését vészhelyzetben.

2.2. Vészhelyzeti áramforrást kell biztosítani.

A nyitott hajók kivételével a vészhelyzeti áramforrást a gépházon kívül kell elhelyezni, és minden esetben úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy a fő elektromos berendezés egyéb meghibásodása esetén legalább három órán keresztül biztosítsa a következők egyidejű működését:

- belső kommunikációs rendszer, tűzérzékelők és vészjelzők,

- navigációs fény és vészvilágítás,

- rádióberendezés,

- vészhelyzeti villamos tűzoltószivattyú, ahol ez felszerelésre került.

Ha a vészhelyzeti áramforrást akkumulátortelep alkotja, és a fő elektromos áramforrás meghibásodik, az akkumulátortelepnek automatikusan rá kell kapcsolódnia a vészüzemi elektromos kapcsolótáblára és legalább három órán keresztül megszakítás nélkül kell árammal ellátnia a második albekezdés első, második és harmadik francia bekezdésében említett rendszereket.

A fő elektromos kapcsolótáblát és a vészüzemi kapcsolótáblát lehetőség szerint úgy kell elhelyezni, hogy ne lehessenek egyszerre kitéve tűznek vagy víznek.

2.3. A kapcsolótáblákat jól látható jelzéssel kell ellátni; a biztosítódobozokat és a biztosítófoglalatokat rendszeres időközönként ellenőrizni kell, hogy mindig megfelelő erősségű biztosítót használjanak.

2.4. Az elektromos akkumulátorok elhelyezésére szolgáló helyiségekben megfelelő szellőzést kell biztosítani.

2.5. A navigációt segítő elektronikus eszközöket gyakran kell tesztelni és megfelelően kell karbantartani.

2.6. Az emelésre használt berendezéseket rendszeres időközönként tesztelni kell és meg kell vizsgálni.

2.7. A vontató- és emelőfelszereléseket, valamint a hozzájuk kapcsolódó berendezések valamennyi alkatrészét jól karbantartott és üzemképes állapotban kell tartani.

2.8. Ahol mélyhűtő berendezéseket és sűrített levegős rendszereket helyeztek üzembe, azokat gondosan karban kell tartani és rendszeres időközönként meg kell vizsgálni.

2.9. A nehéz gázokkal működő főző- és háztartási készülékek csak jól szellőző helyeken használhatók, és gondot kell fordítani a veszélyes gázfelhalmozódás elkerülésére.

A gyúlékony vagy más veszélyes gázokat tartalmazó palackokat a tartalmuknak megfelelő egyértelmű jelzéssel kell ellátni és nyitott fedélzeten kell tárolni.

A palackokhoz tartozó valamennyi szelepet, nyomásszabályozót és a palackból elvezető csöveket a sérülésektől védeni kell.

3. Rádióberendezés

A rádióberendezésnek mindenkor lehetővé kell tennie a kapcsolatteremtést legalább egy parti vagy szárazföldi állomással, figyelembe véve a rádióhullámok terjedésének szokásos körülményeit.

4. Menekülési útvonalak és vészkijáratok

4.1. A menekülési útvonalak és vészkijáratok céljára igénybe vehető útvonalaknak és kijáratoknak mindenkor akadályoktól mentesnek és könnyen megközelíthetőnek kell lenniük és lehetőleg közvetlenül a nyitott fedélzetre vagy egy biztonságos területre és onnan egy mentőjárműhöz kell vezetniük úgy, hogy a munkavállalók gyorsan és a lehető legbiztonságosabban kiüríthessék a munkavégzés helyét vagy lakóterüket.

4.2. A menekülési útvonalak és vészkijáratok céljára igénybe vehető útvonalak és kijáratok száma, eloszlása és mérete a munkahelyek és lakóterek használatától, berendezésétől, méretétől és a maximálisan ott tartózkodó személyek lehetséges számától függ.

A vészkijárat céljára igénybe vehető zárt kijáratoknak vészhelyzetben bármelyik munkavállaló vagy mentőcsapat által azonnal és könnyen működtethetőnek kell lenniük.

4.3. A vészkijárati ajtóknak és más vészkijáratoknak kellőképpen időjárásállónak és vízzárónak kell lenniük.

A vészkijárati ajtóknak és más vészkijáratoknak ugyanolyan tűzállónak kell lenniük, mint a válaszfalaknak.

4.4. A menekülési útvonalakat és vészkijáratokat jelzésekkel kell ellátni, a 92/58/EGK irányelvet ( 8 ) átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban.

Ezeket a jelzéseket a megfelelő helyre kell tenni, és gondoskodni kell tartósságukról.

4.5. A világítást igénylő menekülési útvonalakat és létesítményeket, illetve vészkijáratokat megfelelő erősségű vészvilágítással kell ellátni arra az esetre, ha a világítás megszűnik.

5. Tűzvizsgálat és tűzoltás

5.1. A hajó méretétől és rendeltetésétől, a benne lévő berendezésektől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó személyek lehetséges maximális számától függően a lakótereket és a zárt munkahelyeket, beleértve - amennyiben szükséges - a gépházat és a halraktárt is, megfelelő tűzoltó berendezéssel és szükség esetén tűzérzékelőkkel, valamint riasztórendszerekkel kell ellátni.

5.2. A tűzoltó berendezéseket mindig a megfelelő helyen, üzemképes és azonnali használatra alkalmas állapotban kell tartani.

A munkavállalóknak ismerniük kell a tűzoltó berendezések helyét, működési módját és használatát.

A hajó kifutása előtt mindig ellenőrizni kell a tűzoltó készülékek és a többi hordozható tűzoltó berendezés meglétét.

5.3. A kézi tűzoltó berendezéseknek könnyen hozzáférhetőnek és egyszerűen kezelhetőnek kell lenniük, és azokat a 92/58/EGK irányelvet átültető nemzeti rendelkezések szerinti jelzésekkel kell ellátni.

Ezeket a jelzéseket a megfelelő helyre kell tenni, és tartósságukról gondoskodni kell.

5.4. A tűzérzékelő és -jelző rendszereket rendszeresen tesztelni kell, és megfelelően karban kell tartani.

5.5. Rendszeres időközönként tűzvédelmi gyakorlatokat kell tartani.

6. Zárt munkahelyek szellőzése

Gondoskodni kell arról, hogy elegendő friss levegő legyen a zárt munkahelyen, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.

Mesterséges szellőzőrendszer használata esetén azt megfelelő állapotban kell tartani.

7. A munkaterületek hőmérséklete

7.1. Munkaidőben a munkaterületen az emberi szervezetnek megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre, a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre, valamint a tényleges vagy lehetséges időjárási viszonyokra a hajó mozgási térségében.

7.2. A lakóterek, egészségügyi helyiségek, étkezdék és elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségek - ha vannak ilyenek - hőmérsékletének meg kell felelnie az ilyen helyiségek sajátos rendeltetésének.

8. A munkahelyek természetes és mesterséges megvilágítása

8.1. A munkahelyeknek, amennyire lehet, elegendő természetes fényt kell kapniuk, és a végzett halászati műveletekhez megfelelő mesterséges világítást kell biztosítani anélkül, hogy az veszélyeztetné a munkavállalók biztonságát és egészségét vagy más hajókat.

8.2. A munkaterületek, lépcsők, létrák és átjárók megvilágítására szolgáló berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy az alkalmazott világítás típusa ne jelentsen balesetveszélyt a munkavállalók számára és ne akadályozza a hajó navigálását.

8.3. Az olyan munkahelyeken, ahol a munkavállalók különös kockázatnak vannak kitéve a mesterséges megvilágítás meghibásodása esetén, megfelelő erősségű vészvilágításról kell gondoskodni.

8.4. A vészvilágítást üzemképes állapotban kell tartani, és rendszeres időközönként tesztelni kell.

9. Fedélzetek, válaszfalak és mennyezetek

9.1. A munkavállalók által megközelíthető területeknek csúszásmentesnek vagy csúszásgátlónak kell lenniük, vagy azokat esést megelőző eszközökkel kell ellátni, és amennyire lehetséges, akadályoktól mentesen kell tartani.

9.2. A munkavégzésnek helyet adó helyiségeket megfelelő hő- és hangszigeteléssel kell ellátni, szem előtt tartva az ott végzett feladatok jellegét és a munkavállalók fizikai tevékenységét.

9.3. A munkaterületeken található fedélzetek, válaszfalak és mennyezetek felületének tisztíthatónak vagy felújíthatónak kell lennie, hogy elérje a megfelelő higiéniai színvonalat.

10. Ajtók

10.1. Az ajtóknak különleges eszközök nélkül belülről bármikor nyithatónak kell lenniük.

Ha a munkahelyeket elfoglalták, az ajtóknak mindkét oldalról működtethetőnek kell lenniük.

10.2. Az ajtóknak, különösen a tolóajtóknak, ahol azokat kell alkalmazni, amennyire lehetséges, a munkavállalók számára biztonságosan kell működniük, különösen kedvezőtlen időjárási és tengerviszonyok között.

11. Közlekedési útvonalak - veszélyes terek

11.1. Az átjárók, az aknák, a fedélzeti felépítmények külső része és általában minden közlekedési útvonal mentén védőkorlátokat, fali korlátokat és mentőköteleket vagy egyéb olyan eszközöket kell felszerelni, amelyekkel biztosítható a munkavállalók biztonsága a fedélzeti munkavégzés során.

11.2. Ha fennáll annak a veszélye, hogy a munkavállalók a fedélzet nyílásain keresztül vagy egyik fedélzetről a másikra áteshetnek, megfelelő védelmet kell biztosítani, ahol lehetséges.

Ahol ezt a védelmet védőkorlátok biztosítják, úgy azoknak legalább 1 m magasnak kell lenniük.

11.3. A fedélzet fölötti berendezések használat vagy karbantartás céljából történő megközelítésénél a munkavállalók biztonságát biztosítani kell.

Megfelelő magasságú védőkorlátokat vagy hasonló védőeszközöket kell elhelyezni az esés megakadályozására.

11.4. A személyek hajóról való kiesését megakadályozó habvédeket vagy más hasonló eszközöket jól működő állapotban kell tartani.

A víz gyors elfolyásának biztosításához a habvédeket vízleeresztő nyílásokkal vagy más hasonló szerkezetekkel kell ellátni.

11.5. A rámpával felszerelt tatvonóhálós hajóknál a rámpa felső részére kaput vagy más eszközt kell szerelni, amely a habvédek vagy más közeli szerkezetek magasságában rögzíthető, hogy megvédje a munkavállalókat a rámpára való leesés veszélyétől.

Az ilyen kapunak vagy más eszköznek könnyen nyithatónak és zárhatónak kell lennie, lehetőség szerint távirányítással, és azt csak a háló kivetésének és behúzásának időtartamára kell nyitva tartani.

12. A munkavégzés helyének elrendezése

12.1. A munkaterületeket tisztán kell tartani, és amennyire lehetséges, védeni kell a tengertől, és megfelelő védelmet kell biztosítaniuk a munkavállalók számára a hajón való elesés vagy a hajóról való kiesés ellen.

A kezelőterületeknek kellőképpen tágasaknak kell lenniük, mind a magasság, mind az alapterület méretét tekintve.

12.2. Ha a gépeket a gépházból vezérlik, a vezérlést egy elkülönített területről kell végezni, amelyet a gépháztól hang- és hőszigeteléssel kell leválasztani, és amelynek a gépházba való belépés nélkül is megközelíthetőnek kell lennie.

A hajóparancsnoki híd olyan területnek tekintendő, amely megfelel az első albekezdés követelményeinek.

12.3. A vontatófelszerelés kezelőelemeit olyan területen kell elhelyezni, amely elegendően nagy ahhoz, hogy lehetővé tegye a kezelők akadálytalan munkáját.

A vontatófelszerelést vészhelyzetek esetére megfelelő biztonsági eszközökkel kell ellátni, beleértve a vészleállítót is.

12.4. A vontatófelszerelés kezelőjének megfelelően rá kell látnia a vontatófelszerelésre és a munkavállalókra.

Ha a vontatófelszerelést a hídról vezérlik, a kezelőnek szintén tisztán kell látnia a munkavállalókat, akár közvetlenül, akár valamilyen alkalmas eszközön keresztül.

12.5. Megbízható kommunikációs rendszert kell használni a híd és a munkafedélzet között.

12.6. A halászati műveletek során vagy a fedélzeten folyó egyéb munkálatok alkalmával állandó, gondos felügyeletet kell tartani, és a legénységet figyelmeztetni kell a közeledő tengeri viharok közvetlen veszélyére.

12.7. Védőeszközök felszerelésével minimálisra kell csökkenteni a csupasz kötelekkel, vontatókötelekkel és a berendezések mozgó alkatrészeivel való érintkezést.

12.8. A tömegek mozgatásához az alábbi kezelőelemeket kell felszerelni, különösen a vonóhálós hajókon:

- a fenékvonóháló-deszkát rögzítő eszközöket,

- a zsákvég lengő mozgását szabályozó eszközöket.

13. Lakóterek

13.1. A munkavállalók lakóterének és a személyzeti helyiségeknek, ahol vannak ilyenek, az elhelyezését, szerkezetét, hő- és hangszigetelését, elrendezését, valamint megközelítését úgy kell kialakítani, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak az időjárással és a tengerrel, valamint a hajó más részeiből származó rezgésekkel, zajokkal és kellemetlen szagokkal szemben, amelyek a munkavállalókat pihenőidejük alatt zavarhatják.

Ha a hajó kialakítása, méretei, illetve rendeltetése ezt megengedi, a munkavállalók lakótereit úgy kell elhelyezni, hogy a mozgás és a gyorsulás hatásai a lehető legkisebbre csökkenjenek.

Megfelelő intézkedéseket kell tenni, amennyire lehetséges, hogy a nemdohányzókat védjék a dohányfüst okozta kellemetlenségektől.

13.2. A munkavállalók lakótereit megfelelő módon kell szellőztetni a friss levegő állandó biztosítása és a páralecsapódás elkerülése érdekében.

Megfelelő világítást kell biztosítani a lakóterekben:

- megfelelő általános normál világítással,

- csökkentett általános világítással, hogy a pihenő munkavállalókat ne zavarják, és

- helyi világítással az egyes hálóhelyeken.

13.3. A hajókonyhának és az étkezőnek, amennyiben vannak, megfelelő méretűnek, jól megvilágítottnak és szellőztetettnek, valamint könnyen tisztíthatónak kell lenniük.

Gondoskodni kell hűtőszekrényekről vagy más, az élelmiszerek alacsony hőmérsékletű tárolására szolgáló berendezésekről.

14. Egészségügyi helyiségek

14.1. A lakóterekkel rendelkező hajókon a hideg és meleg folyóvizes zuhanyzókat, a mosdókagylókat és az illemhelyeket megfelelő módon kell felszerelni és berendezni, és az egyes területeken megfelelő szellőzést kell biztosítani.

14.2. A munkavállalók számára biztosítani kell olyan helyet, ahol ruháikat tarthatják.

15. Elsősegélynyújtás

Minden hajón olyan elsősegélynyújtó berendezéseket kell tartani, amelyek kielégítik a 92/29/EGK irányelv II. mellékletének követelményeit.

16. Hajójárók és járódeszka

Biztosítani kell a megfelelő és biztonságos hajóra szállást lehetővé tevő hajójárót, járódeszkát vagy más hasonló berendezést.

17. Zaj

Minden megfelelő műszaki intézkedést meg kell tenni, hogy a zajszint a munkahelyeken és a lakóterekben, amennyire lehetséges, csökkenthető legyen, figyelembe véve a hajó méretét.

II. MELLÉKLET

A MEGLÉVŐ HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

(5. cikk és 7. cikk (1) bekezdés a) pont)

Előzetes megjegyzés

Az e mellékletben megállapított kötelezettségeket akkor kell alkalmazni - amennyiben a meglévő halászhajó szerkezeti jellemzői lehetővé teszik -, ha azt a meglévő halászhajó fedélzetén a munkahely jellemzői, a tevékenység, a körülmények vagy a kockázat megkövetelik.

1. Hajózásra alkalmasság és stabilitás

1.1. A hajót hajózásra alkalmas állapotban kell tartani, továbbá céljának és alkalmazásának megfelelő felszereléssel kell ellátni.

1.2. Ahol van ilyen, a hajó stabilitásával kapcsolatos információnak rendelkezésre kell állnia a fedélzeten, és az őrségben állók számára hozzáférhetőnek kell lennie.

1.3. Ép állapotában valamennyi hajónak kellően stabilnak kell lennie a rendeltetésének megfelelő használati feltételek között.

A hajóparancsnoknak meg kell tennie a hajó megfelelő stabilitásának fenntartásához szükséges óvintézkedéseket.

A hajó stabilitásával kapcsolatban adott utasításokat szigorúan be kell tartani.

2. Gépi és elektromos berendezések

2.1. Az elektromos berendezéseket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy semmilyen veszélyt ne jelentsenek, és biztosítsák:

- a legénység és a hajó elektromos veszélyek elleni védelmét,

- a biztonsághoz nélkülözhetetlen elektromos berendezések működését vészhelyzetben.

2.2. Vészhelyzeti áramforrást kell biztosítani.

- belső kommunikációs rendszer, tűzérzékelők és vészjelzők,

- navigációs fény és vészvilágítás,

- rádióberendezés,

- vészhelyzeti villamos tűzoltószivattyú, ahol ez felszerelésre került.

Ha a vészhelyzeti áramforrást akkumulátortelep alkotja és a fő elektromos áramforrás meghibásodik, az akkumulátortelepnek automatikusan rá kell kapcsolódnia a vészüzemi elektromos kapcsolótáblára és legalább három órán keresztül megszakítás nélkül kell árammal ellátnia a második albekezdés első, második és harmadik francia bekezdésében említett rendszereket.