19/2012. (X. 9.) LÜ utasítás

a sajtó számára adható tájékoztatás rendjéről

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. § (1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) szerinti médiaszolgáltató (a továbbiakban: sajtó) részére tájékoztatást

a) az ügyészi szervezet tevékenységének egészéről, továbbá az ügyészség helyzetét érintő koncepcionális kérdésekről, továbbá az ügyészi szervezetben folyamatban lévő vagy már érdemben befejezett bármely ügyről a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesei,

b) az ügyészi szervezetben folyamatban lévő vagy érdemben már befejezett ügyről, illetve az ügyészség által lefolytatott vizsgálatról a Legfőbb Ügyészség kabinetjének (a továbbiakban: Kabinet) sajtószóvivői tevékenységet ellátó munkatársa (a továbbiakban: legfőbb ügyészségi sajtószóvivő),

c) a fellebbviteli főügyészségen folyamatban lévő vagy érdemben már befejezett ügyről, illetve a fellebbviteli főügyészség által folytatott vizsgálatról a fellebbviteli főügyész, akadályoztatása esetén vagy felhatalmazása alapján a sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyész,

d) a főügyészségen, a járási és a járási szintű (a továbbiakban együtt: járási) ügyészségeken folyamatban lévő vagy érdemben már befejezett ügyről, továbbá a főügyészség által lefolytatott vizsgálatról a főügyész, illetve a főügyész akadályoztatása esetén vagy a főügyész által adott felhatalmazás alapján a sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyész,

e) a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, a főügyész által adott eseti felhatalmazás alapján az erre jogosult ügyész

adhat.

(2) Ahol az utasítás sajtószóvivőt említ, azon a Legfőbb Ügyészség, a fellebbviteli főügyészségek, a főügyészségek sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyészét is érteni kell.

(3) Sajtószóvivőnek a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész és a főügyész ügyészt jelöl ki. A fellebbviteli főügyész, a főügyész és a sajtószóvivő - a sajtófigyelői szolgálat által nem figyelt - sajtónak adott nyilatkozatáról, annak megjelenése, elhangzása, illetve bemutatása után az azt tartalmazó lappéldány, hang- vagy képfelvétel, kazetta azonnali felterjesztésével vagy egyéb módon a legfőbb ügyészségi sajtószóvivőt tájékoztatja.

(3a)[1] A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelöléséhez, valamint a kijelölés visszavonásához a Kabinet előzetes véleményét kell kérni. A sajtószóvivő kijelölését csak az új sajtószóvivő kijelölésével egyidejűleg lehet visszavonni.

(4) A legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, a főügyész a legfőbb ügyészségi sajtószóvivő, illetőleg a sajtószóvivők tevékenységének segítésére sajtótitkárt is kijelölhet.

2. § (1) A Kabinettel való rendszeres kapcsolattartás a fellebbviteli főügyész, illetve a főügyész által kijelölt sajtószóvivő feladata, aki ennek során tájékoztatja a legfőbb ügyészségi sajtószóvivőt

a) a fellebbviteli főügyészség, illetve a főügyészség által vizsgált olyan ügyekről, amelyekről a sajtóban korábban már megjelentek információk,

b) az országosan vagy helyileg közismert személyeket érintő ügyekről,

c) a kiemelkedő tárgyi súlyú vagy egyéb ok (pl. az elkövetés szokatlan módja, rendkívüli körülményei) miatt közérdeklődést kiváltó bűncselekményekről,

d) a közérdekvédelmi szakágba tartozó, országos érdeklődésre számot tartó ügyekről.

(2) Amennyiben a fellebbviteli főügyészségen, illetve a főügyészségen olyan ügy van folyamatban, amely a fellebbviteli főügyész, a főügyész vagy a sajtószóvivő megítélése szerint a jövőben országos érdeklődésre tarthat számot, az ügy lényegéről és a megtett intézkedésekről tájékoztatni kell a Kabinetet.

(3) A fellebbviteli főügyészségek és főügyészségek országos érdeklődésre számot tartó ügyekben szervezett sajtótájékoztatóiról, kiadott sajtóközleményeiről a Kabinet egyidejű értesítése mellett a Legfőbb Ügyészség megfelelő főosztályát is értesítik.

3. § (1) A Legfőbb Ügyészségen a Kabinet előkészíti és szervezi a sajtótájékoztatókat.

(2) A fellebbviteli főügyészségeken, a főügyészségeken a sajtótájékoztatót a fellebbviteli főügyész, a főügyész tartja, a sajtótájékoztató előkészítésével és megszervezésével a sajtószóvivő is megbízható. A sajtó részére hivatalos közleményt, a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesei, a Kabinet, a fellebbviteli főügyész, illetőleg a főügyész adhat ki, illetve továbbíthat.

(3) Sajtótájékoztató - a legfőbb ügyész és helyettesei sajtótájékoztatójának kivételével - a Kabinet előzetes engedélye alapján tartható.

4. § (1) Az ügyészségi eljárás szempontjából befejezett ügyekkel kapcsolatos tájékoztatásnál közölni lehet

a) az eljárás során megállapított tényeket,

b) az esetlegesen feltárt jogszabálysértés körülményeit és okait,

c) a hatósági döntést.

(2) Az ügyész a tájékoztatásban, folyamatban lévő ügy bizonyítékait nem értékelheti, és nem mérlegelheti a tényállás várható alakulását, illetve a várható jogkövetkezményeket. Az olyan intézkedésről, amely ellen jogorvoslatnak van helye, a sajtót csak az intézkedésnek a jogorvoslatra jogosulttal történő közlését követően lehet tájékoztatni.

(3) Folyamatban lévő bűnügyről adott tájékoztatás során tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét, a személyes adatok, valamint a személyiségi jogok védelméről szóló jogszabályi rendelkezéseket, és ennek a megfogalmazásban is kifejezésre kell jutnia. A tájékoztatás során tekintettel kell lenni az eljáráshoz fűződő érdekre is. A tájékoztatás során közölni lehet

a) az eljárás során megállapított tényeket,

b) a bűncselekmény körülményeit és - ha ismertek - annak okait,

c) a felderítés és a bizonyítási eszközök beszerzése érdekében tett intézkedéseket és az eljárás állását.

(4) Az ügyészség előtt folyamatban lévő ügyben a sajtó számára kizárólag a vizsgálat tényéről és a befejezés várható határidejéről lehet tájékoztatást adni.

(5) A tájékoztatás adására jogosult ügyész a nyomozó hatóság előtt folyamatban lévő eljárásról is tájékoztatást adhat. A nyomozó hatóságnak az ügyész rendelkezése alapján foganatosított eljárási cselekményéről, kényszerintézkedésről vagy egyéb intézkedésről, a nyomozó hatóságnak adott ügyészi utasításról csak a tájékoztatás adására jogosult ügyész adhat tájékoztatást.

(6) Az utasítás alkalmazása szempontjából ügyészség előtt folyamatban lévőnek minősül minden olyan ügy, amelynek a kivizsgálását célzó eljárás megindítására alapot adó jogi tény (beadvány, panasz, feljelentés, hivatalbóli vizsgálat elrendelésére vonatkozó ügyészi döntés stb.) az ügyészség előtt már hivatalosan ismert és az ügyészség érdemi döntést még nem hozott, illetve azokban az esetekben, amikor az ügyészi döntés ellen jogorvoslatot lehet igénybe venni akkor, ha az még nem emelkedett jogerőre.

5. § (1) Az ügyészségen készült, vagy ott felhasznált hivatalos iratba való betekintést a sajtó részére - figyelembe véve az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 32. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat is - a legfőbb ügyész vagy a legfőbb ügyész akadályoztatása esetén a szakág szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes engedélyezhet.

(2) A fellebbviteli főügyészségre, főügyészségre és a járási ügyészségre érkezett betekintés iránti kérelmet - az ott készült, vagy ott felhasznált hivatalos iratra vonatkozóan - rövid állásponttal együtt fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészség Adatvédelmi és Biztonsági Osztályára.

(3) Az Adatvédelmi és Biztonsági Osztály a megkereső ügyészséget és a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivőjét egyidejűleg írásban értesíti döntéséről.

(4) Az Ütv. 32. §-ának (2) bekezdése szerinti tájékoztatási tilalom az ügyészség valamennyi tevékenységi körében akkor tekinthető a sajtótájékoztatás szempontjából feloldottnak, ha a legfőbb ügyész a nyilvánosságra hozatali engedélyében erről külön rendelkezik.

6. § (1) A sajtónak adott tájékoztatás esetén az ügyész - lehetőség szerint - kérje az újságcikk tervezetének megküldését, illetőleg a hangfelvétel meghallgatásának vagy a képfelvétel megtekintésének lehetővé tételét [Smtv. 15. § (2) bekezdés].

(2) Ha az ügyész az előzetesen letartóztatott terheltnek engedélyezi az Smtv. 1. § (6) pontjában meghatározott sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő nyilatkozattételt, az erről szóló határozatának egy példányát megküldi a szolgálati helye szerinti ügyészi szerv sajtószóvivőjének is, aki ezt országos sajtóérdeklődésre számot tartó ügyben jelenti Kabinetnek.

7. § Az ügyészségi információs rendszerek közérdekű (statisztikai) adatait a Legfőbb Ügyészség informatikai főosztályának vezetője, illetve a fellebbviteli főügyészek és a főügyészek adhatják át a sajtónak.

8. §[2] (1) Az ügyészség tevékenységével összefüggő sajtóközlemény esetén a Legfőbb Ügyészség jogi személy képviseletében a Kabinet jogosult - a legfőbb ügyész jóváhagyásával - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti helyreigazító közlemény közzétételére vonatkozó kérelemnek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti sajtószervhez történő benyújtására.

(2) A fellebbviteli főügyész és a főügyész a hatáskörébe tartozó ügyekkel összefüggésben a Kabinetnél az (1) bekezdés szerinti sajtó-helyreigazítási kérelem benyújtását kezdeményezheti.

(3) A Kabinet a sajtó-helyreigazítási kérelem benyújtásáról a kérelem egyidejű megküldésével tájékoztatja a Legfőbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztályát és a (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a fellebbviteli főügyészt vagy a főügyészt.

(4) Ha a médiaszolgáltató, a sajtótermék szerkesztősége vagy a hírügynökség a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és a sajtó-helyreigazítási igényt a Legfőbb Ügyészség polgári perben kívánja érvényesíteni, akkor a Kabinet a kereset benyújtásához szükséges iratokat - különösen a legfőbb ügyész jóváhagyását tartalmazó iratot és a helyreigazítási kérelem kézhezvételéről szóló iratot - haladéktalanul, de mindenképpen a kereset előterjesztéséhez szükséges észszerű időben továbbítja a Jogi Képviseleti Önálló Osztálynak.

9. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

10. §[3]

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész