BH 2019.11.314 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (3) bekezdése a működési engedélyt és az annak megfelelően végzett tevékenységet, mint a finanszírozás alapját jelöli meg, de nem köti össze a működési engedély visszavonását a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésével, azaz a jogosulatlanul igénybe vett támogatást - ha annak feltételei fennállnak - akkor is vissza kell fizetni, ha a működési engedélyt nem vonták vissza [2011. évi CXC. tv. (Nkt.) 88. § (3) bek., 229/2012. Korm. r. (Vhr.) 37/M. § (2) bek.]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti belföldi jogsegély megkeresések alapján, a Magyar Államkincstár Baranya, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyei igazgatóságainak közreműködésével, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 37/O. § (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a felperes által fenntartott köznevelési intézményekben ellátott feladatok alapján folyósított támogatások igénybevételének jogszerűségét. Az ellenőrzés egyrészt a 2015. január 1. napjától 2015. december 31. napjáig, másrészt a 2016. január 1. napjától 2016. augusztus 31. napjáig terjedő időszakot. Az ellenőrzés megállapításait tartalmazó összefoglaló jegyzőkönyvekben rögzített eltérések alapján az elsőfokú hatóság a finanszírozási különbözet megállapítására irányuló eljárást indított a felperessel mint fenntartóval szemben. A helyszíni ellenőrzést is magában foglaló hatósági ellenőrzés eredménye alapján megállapította, hogy a vizsgált intézmények nem a működési engedélyekben foglaltaknak megfelelően végezték a tevékenységüket, illetve a támogatás felhasználásának jogszerűsége nem került alátámasztása. Erre tekintettel az elsőfokú hatóság a 2017. november 9-én kelt CSO-ÁHI/75-58/2017. számú határozatával a felperes terhére 2015. január 1-től 2015. december 31-ig terjedő időszakra 431 725 423 Ft; 2016. január 1-től 2016. augusztus 31-ig terjedő időszakra 260 189 210 Ft, mint a határozatban tételesen felsorolt jogcímeken jogtalanul igénybe vett támogatás-visszafizetési kötelezettségét állapította meg, továbbá az előző időszakra 18 528 833 Ft, míg az utóbbi időszakra 7 257 842 Ft igénybevételi kamat, valamint 2017. november 10-től a visszafizetés napjáig terjedően számítandó igénybevételi kamat megfizetésére kötelezte.

[2] Az elsőfokú határozat ellen benyújtott felperesi fellebbezés alapján eljárt alperes az elsőfokú határozatot a 2018. február 15-én kelt KINCSTK/3350-3/2018. számú határozatával helybenhagyta.

A felperes keresete és a védirat

[3] Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt, amelyben annak elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal történő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Hivatkozott a Kúria Kfv.IV.35.158/2017/3. számú döntésére és e körben arra, hogy a határozat jogszerűtlenségét eredményezi, ha az kiragadott és általánosnak feltüntetett, de ilyenként nem igazolt példákat felelősség megállapítására alkalmaz. Keresetében a) ponttól o) pontig terjedően kifejtett érveiben vitatta az alperesi határozat jogszerűségét. [a) pont] Arra hivatkozott, hogy sem az alperesi, sem az elsőfokú határozat nem tartalmazza világosan, átláthatóan és érthetően, hogy pontosan melyik telephelyen feltárt milyen jogsértés miatt alkalmazott milyen szankció okán, mekkora összegű támogatás visszafizetési kötelezettséget róttak a terhére. Álláspontja szerint a határozat nem világos, nem érthető, az sérti a Ket. alapelveit. [b) pont] A hatóságnak kell bizonyítania, hogy a támogatás igénybevétele jogosulatlan volt, erre megfelelő és konkrét bizonyítékokat kell felvonultatnia, és azt egy egységes eljárás keretében értékelnie. Álláspontja szerint a határozat csak általánosításokat tartalmaz. [c) pont] Vitatta azokat a megállapításokat amelyek ugyan hibát tártak fel, azonban azokat vagy ő vagy az adott intézmény korábbi fenntartója a Kormányhivatal által lefolytatott szakmai ellenőrzés keretében kijavította, illetve a hiányokat pótolta. Ennek tényét álláspontja szerint ebben az eljárásban is figyelembe kellett volna venni, azokat megszűnt problémáknak kell tekinteni, amelyek szankció alkalmazására nem adnak alapot. A szakmai hiányok javítása és pótlása kihat a vizsgált időszakra is. [d) pont] Álláspontja szerint az alperes több esetben túllépte a hatáskörét, olyan megállapításokat tett és olyan vizsgálatot folytatott amelyekre nem lett volna jogosult. [e) pont] Sérelmezte, hogy az alperes a fellebbezésben foglaltakat nem merítette ki, nem minden vitatására válaszolt, és csupán általános, nem részletes határozati megállapításokat tett. [f) pont] Kifogásolta, hogy az egyes nyilatkozatok értékelésével kapcsolatban a különböző megyék különböző gyakorlatot alkalmaznak. Álláspontja szerint önmagában jogellenes az, hogy az elsőfokú hatóság a többi megyei igazgatóságtól eltérő, sajátos joggyakorlatot folytatott, és nem fogadott el olyan eljárást és bizonyítékokat, amelyet a többi megyei igazgatóság igen. A vizsgálattal érintett időszakra eső teljes támogatás úgy került visszavonásra, hogy az egyes megyei igazgatóságok elfogadtak jogosan igénybe vett támogatást. [g) pont] Álláspontja szerint nem állapítható meg pontosan a határozatokból, hogy mely időszakra vonatkozóan határoztak meg támogatáselvonást, továbbá nem lehet eldönteni, hogy a támogatás elvonására a teljes 2014/2015. és a 2015/2016. tanév vonatkozásában került-e sor. [h) pont] Sérelmezte, hogy az eljárt hatóságok nem voltak együttműködőek, mert a személyesen bevitt hiánypótlási beadványát nem vették át pusztán azért, mert a meghatalmazáson rosszul szerepelt az adószáma. [i) pont] Vitatta, hogy önmagában a KIR rendszerben történő adatfeltüntetés önálló feltétele lenne a támogatásnak. Álláspontja szerint amennyiben a KIR adatai nem teljesen egyeznek más adatokkal, de a felvitt adatok esetleg más tanügyi, vagy egyéb személyes dokumentációból kiegészíthetőek, úgy e más adatokat figyelembe lehet venni a támogatásnál. [j) pont] Alaptalannak értékelte a 30 hiányzással rendelkező tanulókkal kapcsolatos megállapítást, mert álláspontja szerint a jogszabály és az oktatás szellemisége sem kívánja meg azt, hogy mindenki azonnal kötelezően kikerüljön az oktatás rendszeréből, akinek 30 igazolatlan hiányzása van. [k) pont] Álláspontja szerint a munkakörök, illetve munkaköri meghatározások részletessége, vagy az egyes munkaköri leírások ellenőrzéskori hiányossága nem ad alapot semmiféle támogatási megállapítás meghozatalára, mert a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve tartalmazza. Hangsúlyozta, hogy közhiteles nyilvántartások álltak az ellenőrző szerv rendelkezésére, amelyekből az adott tanárra vonatkozó valamennyi pontos adat megállapítható volt. Az elvégzett tevékenységük a tanügyi nyilvántartásokból, naplókból, fizetési jegyzékekből, egyéb kimutatásokból egyértelműen dokumentálható. Sérelmezte, hogy nem állapítható meg a határozatból, hogy csak a felsorolt tanárokra nézve nem fogadták el a támogatás felhasználását, vagy senkire sem. [l) pont] Arra is hivatkozott, hogy az ellenőrzéssel érintett időszakban Pedagógus II. kategóriában három, Pedagógus II. mesterfokozatú kategóriában két pedagógust alkalmazott. A munkabéreket csoportos átutalási megbízással teljesíti tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, a bankszámlakivonatokon a havi munkabérátutalások teljes összege könyvelődik, személyre bontott kimutatás az analitika alapján nyerhető. A kifizetés tényét alátámasztja, hogy az intézmény a bruttó bérből minden hónapban bevallást nyújt be, továbbá az is tény, hogy a bérek és azok járulékai teljeskörűen megfizetésre kerültek. [m) pont] A gyermekétkeztetés vonatkozásában állította, hogy a hatósági megállapítás szerint az e jogcímen folyósított támogatást a jogcím szerinti felhasználására fordították. A gyermekétkeztetést biztosító Táltos Iskola a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: 328/2011. Kormányrendelet) 6. számú számú melléklete szerinti adattartalommal és naprakészen vezeti az étkezők nyilvántartását. Az étkezési napok számát tartalmazó tanúsítvány adatai teljes egészében megegyeznek a nyomtatott formában átadott táblázat adataival. [n) pont] Állította, hogy a hatóság annak ellenére vonta vissza a kiutalt támogatást, hogy a tankönyvtámogatás jogcímnél megállapította az intézmény nyilvántartásai alapján, hogy a közölt adatok bizonylatokkal alátámasztott számításon alapultak, és azok helyesen kerültek rögzítésre. Az elszámolásban közölt adatok valódiságát alátámasztó bizonylatokat a hatóság rendben találta és elfogadta a közölt létszámadatokat is, illetőleg többletlétszámot állapított meg. [o) pont] Az óvodai nevelési jogcímre kiutalt teljes normatíva összegének visszavonását is vitatta. Álláspontja szerint ez annak ellenére történt meg, hogy az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározása körében az ellenőrzés elfogadta az elszámolólapokon közölt létszámadatokat. A támogatás bér és járulék kifizetésére történő felhasználását a járandóságok megfizetése, átutalása, valamint az adóhatóságnak beküldött járulékbevallások és ezek alapján teljesített befizetések alátámasztják.