A Fővárosi Törvényszék Pf.641813/2011/5. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bírók: Éles Anita Kinga, Pankotai István, Tarnóczai Tibor

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

mint másodfokú bíróság

61.Pf..../2011/5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a Somogyi Péter ügyvéd (fél címe....) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek, -

a dr. Bagdi Róbert jogi előadó (....) által képviselt

alperes neve (alperes címe....) alperes ellen

biztosítási szolgáltatás nyújtása iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.P.../2010/10. sorszámú ítélete ellen a felperes 11. sorszám alatt előterjesztett és 61.Pf..../2011/3. sorszám alatt indokolt fellebbezése folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja.

A másodfokú bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek - jogi képviselője banki letéti számlájára történő teljesítéssel - 1.291.905,- (egymillió kétszázkilencvenegyezer-kilencszázöt) Ft tőkét és ennek 2010. május 11-től a kifizetése napjáig járó évi, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű késedelmi kamatát és 278.000,- (kétszázhetvennyolcezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 64.600,- Ft perköltséget.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában tényként állapította meg, hogy felperes 2010. március 11. napján barátjával, személlyel szórakozni indult a tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú Volkswagen Polo személygépkocsival a (szórakozóhely neve). nevű szórakozóhelyre. Ténymegállapítása szerint felperes a gépjárművel Budapest ....... kerületében, a ... utca 40. szám előtt parkolt, azt a központi zárral bezárta és a riasztót bekapcsolta.

Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint felperes és a személy a (szórakozóhely neve). nevű szórakozóhelyen italoztak: röviditalt és koktélt fogyasztottak. Felperes 2010. március 12-én délelőtt a Nyírő Gyula Kórház Detoxikálójában tért magához, ahol észlelte, hogy iratai és a kocsi kulcsai nincsenek meg. a személy egy idegen ember autójában a intézmény neve - jelenlegi elnevezése szerint intézmény név - felé vezető úton tért magához.

Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy felperes 2010. március 12. napján 18 óra 34 perckor az ... Kerületi Rendőrkapitányságon .../2010. szám alatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen lopás bűntette miatt, aki 2010. március 11-én 23:59 és 2010. március 12. 10:30 közötti időben, ismeretlen körülmények között a perbeli gépkocsit a Budapest ... kerület, ... utca 40. szám elől eltulajdonította, valamint eltulajdonította a felperes iratait, kabátját, húszezer forint készpénzét. A lopásból eredő kár 2.500.000,- Ft volt.

Az elsőfokú bíróság ítéleti tényállása szerint 2010. március 17-én a BRFK Központi ügyeletéhez érkezett bejelentés alapján a BRFK XI. Kerületi Rendőrkapitánysága helyszíni szemlét tartott, amelyen a (híd neve) hídra felhajtó elején, annak bal oldalán, a híd lábánál, orral menetiránynak megfelelően állva találta a perbeli gépjárművet. A gépkocsi valószínűsíthetően a ...i alsó rakpart felől közelítette meg a felhajtót, de nem tudta a kanyart bevenni és egyenesen a szemközti betonfalnak ütközött. A baleset következtében a gépkocsi bal oldala és eleje sérült. A kocsi ajtajai, kivéve a csomagtartót, nyitott állapotban voltak. A zárakon külsérelmi nyom nem volt látható. A gépkocsi gyújtáskapcsolóján erőszakos indításra utaló nyom nem volt, az azt takaró műanyag rész sértetlen volt. A gépkocsi átkutatása során vérnyom, a tulajdonosra vonatkozó iratok, egyéb értékek nem kerültek elő. A gépkocsi indítókulcsa nem volt megtalálható.

Az elsőfokú bíróság azt is tényként állapította meg, hogy a gépjármű üzembentartója, felperes rokona- aki az alperesnél rendelkezett casco biztosítási szerződéssel (kötvényszám: ...) - a biztosítási szerződés alapján őt megillető biztosítási szolgáltatást, annak járulékaival együtt 2011. április 5-én engedményezési szerződéssel a felperesre engedményezte.

Felperes a gépkocsit 2010. április 30. napján üzemképtelen állapotban a rendőrség telephelyérői elszállította. Ezt megelőzően, 2010. április 26-án a gépkocsit a cég neve Kft-nek 858.000,- Ft vételárért eladta.

Az ítéleti tényállás szerint felperes a biztosítási eseményt az alperesnél bejelentette (kárszám: ...). Alperes a kárszemlét 2010. március 30-án elvégezte, a javítást gazdaságtalannak minősítette. A gépjármű kárkori értékét 2.262.000,- Ft-ban, a maradványértékét 858.000,- Ft-ban határozta meg, amelyről 2010. április 8-án kelet levelében tájékoztatta felperes rokonát. Alperes a felperes kárigényét elutasította.

A BRFK ... Kerületi Rendőrkapitánysága a nyomozást 2010. április 21-én felfüggesztette, mivel az elkövető kiléte nem volt megállapítható.

Az elsőfokú bíróság - a fenti tényállás alapján - az alperes kártérítési felelősségét a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. § (1) bekezdése, a casco biztosítás különös szabályzata ... 2.3. pontja alapján nem látta megállapíthatónak.

Ítéletének indokolása szerint felperes a lopás, mint biztosítási esemény bekövetkezését nem bizonyította, a gépkocsi eltulajdonítás szándékával történő elvétele ugyanis csupán a felperes előadásán alapul. Mivel felperes és a személy is - egyező előadásuk szerint - öntudatlan állapotban voltak, semmire nem emlékeztek, így az ellopás vagy önkényes elvitel bekövetkeztét megállapítani nem tudta. Utalt arra is, hogy eszméletlen állapotban a felperes oda is adhatta valakinek a kulcsot, vagy azt akár ugyanolyan valószínűséggel el is hagyhatta.

Rögzítette, hogy a felek között nem volt vitatott, hogy a felperes magát hozta olyan helyzetbe, hogy ittas állapotba került. Az is a felperes kizárólagos akarat elhatározása volt, hogy a koktélt, amelyet rendeltek, őrizetlenül hagyták a bárpulton. Rámutatott arra is, hogy felperes csupán állította, azonban nem bizonyította, hogy a pszichotróp anyagot kevertek az italába. Önmagában a kábító hatású anyag csel által történő esetleges fogyasztása egyébként sem eredményezi a biztosítási esemény bekövetkezését, az legfeljebb az alperesi mentesülés körében értékelhető.

Utalt arra is, hogy a perben az alperest terhelte az alperesi vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei VBSZ-96 IX. pontjában foglalt mentesülési feltététel bekövetkezte. A hivatkozott rendelkezés szerint a biztosító mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kart jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. A felperes és a személy tanúvallomása alapján megállapítást nyert, hogy kizárólag a felperesnek róható fel, hogy gondatlanságból olyan önkívületi, eszméletlen állapotba került, hogy sem saját személyére, sem a vagyontárgyaira az általában elvárható gondossággal vigyázni nem tudott.