35/2011. (XII. 9.) BM utasítás

a Belügyminisztérium fegyverzeti, vegyivédelmi szakanyagellátás tervezéséről és a tartalékok képzéséről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva a Belügyminisztérium feladatrendszerében, valamint szervezetében bekövetkezett változások miatt a fegyverzeti, vegyivédelmi szakanyagellátás tervezés és a tartalékképzés szabályozásának érdekében a következő utasítást adom ki:

1. Az utasítás hatálya

1. § (1)[1] Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2022. (VI. 28.) BM utasítás 1. melléklet 4. függelék A) pontjában foglalt táblázat 1. sorában és a B) pontjában foglalt táblázat 1-6. sorában felsorolt minisztériumi és önálló belügyi szervekre (a továbbiakban: igényjogosult szervezetek).

(2) Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed

a) a szolgálati és képzési célú lőfegyverekre, gránátvetőkre, lőszerekre, gránátokra, hidegfegyverekre, pirotechnikai, robbanó-, optikai, elektronoptikai, védő-, kényszerítő és egyéb fegyverzeti szakanyagokra (a továbbiakban: fegyverzeti szakanyagok) és

b) a légzés-, bőrvédelmi eszközökre, a vegyi és sugárzásjelző, -mérő, -felderítő, katasztrófavédelmi műszerekre, meteorológiai felszerelésekre, mentesítő technikákra, mentesítő és fertőtlenítő anyagokra (a továbbiakban: vegyivédelmi szakanyagok).

(3)[2] Az igényjogosult szervezetek és azok hivatásos, kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, közalkalmazotti és igazságügyi alkalmazotti állománya (a továbbiakban: személyi állomány) ellátására csak olyan fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyag tervezhető, amelyek - külön szabályozóban meghatározottak szerinti - rendszeresítése, alkalmazásba vétele vagy használatbavételének elrendelése megtörtént.

2. A fegyverzeti szakanyagellátás tervezése

2. § (1) Az igényjogosult szervezetek és a személyi állomány részére - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az 1. mellékletben felsorolt fegyverzeti szakanyagok tervezhetőek

a) személyi alapfelszerelések;

b) személyhez (beosztáshoz), technikai eszközhöz rendelt felszerelések;

c) alegységkészletek;

d) egységkészletek

formájában.

(2)[3] A kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, a tényleges tűzoltási és műszaki mentést végző készenléti szolgálatot ellátó tűzoltói állomány részére fegyverzeti szakanyagellátás nem tervezhető.

(3) A fegyverzeti szakanyagok (1) bekezdés formái szerinti tervezésének szempontjait a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A lőfegyverek, gránátvetők után járó szolgálati lőszer és gránát, valamint a kézigránát 1 javadalmazásának mennyiségét a 3. melléklet tartalmazza.

(5) A szolgálati sajátosságaikat figyelembe véve a végrehajtó szolgálat ellátásához szükséges szolgálati lőszer- és gránátmennyiségeket - az 1 javadalmazáson belüli készletlépcsőzési elveket - az igényjogosult szervezetek vezetői határozzák meg a 4. § alapján kiadandó normájukban.

(6) A képzési célú felhasználásra normásított lőfegyverek és gránátvetők után szolgálati lőszer és gránát nem tervezhető.

(7) Egységkészlet tervezhető az igényjogosult szervezetek központi szervei és az irányításuk alá tartozó szervek (a továbbiakban: területi szervek) részére.

(8)[4] Alegységkészlet tervezhető az igényjogosult szervezetek központi szervei és a területi szervek állománytáblázatában szereplő szervezet (a továbbiakban: helyi szervek) részére.

(9) Azon igényjogosult szervezetek esetén, ahol a sajátos szervezeti struktúra nem tartalmaz területi vagy helyi szervet, egység- vagy alegységkészlet tervezhető.

3. A vegyivédelmi szakanyagellátás tervezése

3. § (1) Az igényjogosult szervezetek és a személyi állomány részére a 4. mellékletben felsorolt vegyivédelmi szakanyagok tervezhetőek

a) személyi alapfelszerelések;

b) alegységkészletek;

c) egységkészletek

formájában.

(2) A vegyivédelmi szakanyagok (1) bekezdés formái szerinti tervezésének szempontjait az 5. melléklet tartalmazza.

(3) Az alegység- és egységkészlet meghatározása a 2. § (7)-(9) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével történik.

(4)[5] A polgári védelmi kötelezettség alapján megalakított polgári védelmi szervezetek számára a vegyivédelmi szakanyagokat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) főigazgatója tervezi a BM gazdasági helyettes államtitkár (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár) egyetértésével.

4. A fegyverzeti és vegyivédelmi normák készítésének szabályai

4. § (1)[6] Az igényjogosult szervezetek vezetői határozzák meg a szervezetükre vonatkozóan a béke időszaki szolgálati feladatok végrehajtásához szükséges fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyag-normákat (a továbbiakban: normák), amelyet saját hatáskörben adnak ki.

(2)[7] Az igényjogosult szervezetek vezetői az (1) bekezdés szerint kiadott normák egy példányát felterjesztik a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztálynak (a továbbiakban: BM MVFO).

(3) Az igényjogosult szervezetek vezetői az egyes állománykategóriák személyi alapfelszerelésének meghatározása során a

a) fegyverzeti szakanyagok esetében a 2. melléklet 1. pontjában,

b) vegyivédelmi szakanyagok esetében az 5. melléklet 1. pontjában

felsoroltaknál kevesebb tételt is előírhatnak, de az egyes tételekhez rendelt mennyiségtől nem lehet eltérni.

(4) A tanintézetekben folyó képzési feladatok végrehajtása érdekében - az oktatáshoz előírtak figyelembevételével -a normákban a hallgatói, tanulói jogviszonnyal rendelkező állomány részére szükséges fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagokat alegységkészletként határozzák meg.

(5)[8] A rendvédelmi technikumban folyó képzési feladatok végrehajtásához a normákat az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) vezetője a BM személyügyi helyettes államtitkárának egyetértésével határozza meg.

(6)[9] A rendvédelmi technikum tanulói jogviszonnyal rendelkező állománya részére a foglalkozások idejére a tantervben meghatározott oktatáshoz a fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagokat a rendvédelmi technikum biztosítja.

(7)[10] A különleges - terrorelhárító, bevetési, tűzszerész, személyvédelmi - szervezetek, alegységek, a Katasztrófavédelmi Mobil Laborok, továbbá a Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egységek kijelölt állományának személyi alap-, személyhez (beosztáshoz), technikai eszközhöz rendelt felszereléseit és alegységkészleteit a speciális szükségleteknek megfelelően kell kialakítani, ezekben az esetekben eltérhetnek a mellékletben meghatározottaktól a fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagok tervezése során.

(8) A normák tartalmát az igényjogosult szervezetek központi szintű szakmai és gazdasági szakterületei - az orvosi, közegészségügyi és munkavédelmi szakterülettel együttműködve - határozzák meg.

(9) Ha új fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyag kerül rendszeresítésre vagy alkalmazásba vételre, akkor a normát módosítani kell. Ebben az esetben a rendszeresítési vagy alkalmazásba vételi eljárás jóváhagyását követően 30 napon belül kell felterjeszteni az új normát a (2) bekezdésnek megfelelően.

(10) A normában konkrét mennyiségeket kell megadni, "tól-ig" határos vagy "vagylagos" értékek nem alkalmazhatóak.

(11)[11] Az (1) bekezdés szerint elkészített normákban az 1. § (3) bekezdésében meghatározott rendszeresítési, alkalmazásba vételi vagy használatbavételi eljárások során rögzített szakanyag-megnevezéseket kell szerepeltetni.

(12)[12] A (11) bekezdésben meghatározott szakanyag-megnevezéseket az (1) bekezdés szerint elkészített normákban

a) a táblázatok fejrészében vagy megjegyzésként kell szerepeltetni,

b) önálló mellékletként (függelékként) kell szerepeltetni, vagy

c) az igényjogosult szervezetek intranetes portálján kell közzétenni.

(13)[13] A (12) bekezdés c) pontja szerinti esetben a (2) bekezdés szerinti előzetes egyetértésre történő felterjesztéshez mellékelni kell a szakanyagok tételes felsorolását.

5. A szükségletek meghatározásának rendje

5. § (1)[14] A jóváhagyott állománytáblázatok adataiból kiindulva, a felszámítási jogcímek és a 4. § (1) bekezdés szerint kiadott normák szerinti mennyiségek alapján a fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagokra vonatkozóan anyagnemenként - a 6. melléklet szerinti mintaokmány alkalmazásával - eszközszükségleti táblázatokat (a továbbiakban: ESZT) kell készíteni a helyi szervekre, területi szervekre, az igényjogosult szervezetekre.

(2)[15] Az igényjogosult szervezetek összesített ESZT-it a 4. § (1) bekezdése szerinti normák kiadásától számított 90 napon belül 2 példányban a gazdasági helyettes államtitkárnak fel kell terjeszteni.

(3)[16] A felterjesztett ESZT-ket a BM MVFO szakmai szempontból felülvizsgálja, majd az ESZT-k egyik példányát egyetértése esetén visszaküldi, a másik példányt magánál tartja.

(4)[17] Az ESZT-k helyzetéről az igényjogosult szervezetek fegyverzeti-technikai szakterülete évenként február 28-ig értékelő beszámolót terjeszt fel a BM MVFO-ra. A beszámolókat a BM MVFO értékeli és összegző álláspontját minden év március 31-ig a gazdasági helyettes államtitkár részére felterjeszti.

(5) Az ESZT-k jóváhagyásának rendje:

a) az összesített ESZT-ket az igényjogosult szervezet vezetője hagyja jóvá, felterjesztője az igényjogosult szervezet gazdasági vezetője;

b) a területi szervi ESZT-ket a területi szerv vezetője hagyja jóvá, felterjesztője a területi szerv gazdasági vezetője;

c) a helyi szervi ESZT-ket a helyi szerv vezetője hagyja jóvá, a területi szerv gazdasági vezetőjének egyetértését követően.

(6) Újból el kell készíteni az ESZT-ket, ha a norma módosul vagy a felszámítási jogcímekben változás történt.

(7)[18] A 6. mellékletet képező összesített ESZT kitöltésénél figyelembe kell venni a vezényelt állomány által elvitt szakanyagok mennyiségét, amely a 10. folyószámú sorban az útba indító szervnél mínuszként, a fogadó szervnél pluszként jelentkezik. Ezekkel a mennyiségekkel kell korrigálni az ESZT-hez viszonyított többletet, hiányt, amelyet az összesített ESZT 12. és 14. folyószámú soraiban kell szerepeltetni.

(8) A 6. mellékletet képező összesített ESZT kitöltésénél a 11. és 13. folyószámú sorokban a többlet vagy hiány meghatározásánál az ESZT szerinti szükségletet kell összevetni a vagyonkezelésben lévő mennyiséggel.

(9)[19] Ha a 6. melléklet szerinti összesített ESZT-ben az azonos rendeltetésű, de eltérő típusú szakanyagok külön-külön nem kerülnek megjelenítésre, akkor ezeket az összesített ESZT-hez csatolt mellékletben kell szerepeltetni.

(10)[20] A (9) bekezdés szerinti melléklet minimálisan tartalmazza a 4. § (11) bekezdése szerinti szakanyag-megnevezést és az összesített ESZT 9-10. folyószámú sorának adatait.

6. A tartalékképzés rendje

6. § (1) A felszámítási jogcímek és a normák szerinti mennyiségek alapján a fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagokra számított eszközszükségletek után az igényjogosult szervezeteknél összességében

a) minimum 5%-os, maximum 10%-os, de eszközként legalább 1 db;

b) lőszerek és gránátok esetében (típusonként) 1 javadalmazással

megegyező mennyiségű tartalékot kell képezni az (5) bekezdés kivételével.

(2) A tartalék az alábbi jogcímenként lépcsőzhető:

a) igényjogosult szervezeti szintű,

b) területi szervi szintű, és

c) helyi szervi szintű készlet.

(3) A (2) bekezdés szerinti szervezeti szintű készletek lépcsőzését a 4. § (1) bekezdése alapján kiadandó normában kell meghatározni.

(4) A tartalékkészlet szervi szintű lépcsőzésének szabályzó elvei:

a) ezek lehetőleg a várható felhasználási helyen legyenek kialakítva és tárolva;

b) ha a biztonságos tárolóhelyiség vagy a személyi feltétel nem biztosított, akkor a magasabb szintű szerv raktárát kell igénybe venni erre a célra;

c) igényjogosult szervezeti szintű központi tárolási kapacitás hiányában a területi szervi szintű vagy regionális raktárát kell igénybe venni erre a célra;

d) a b és c) pont szerinti lehetőség alkalmazása esetén a várható felhasználási helyre történő kiszállítást meg kell szervezni.

(5) Nem vonatkozik a tartalékképzési kötelezettség a fegyverek tekintetében az OKF-re.

(6) A tartalékképzéssel, a lejárati idővel rendelkező szakanyagok cseréjével és ezek használatból való kivonásával kapcsolatos költségeket az igényjogosult szervezet viseli, tervezését az éves költségvetési tervében kell szerepeltetni, ezekkel összefüggő tevékenységek tervezése és végrehajtása az igényjogosult szervezet vezetőjének a feladata.

7. Záró rendelkezések

7. § (1) Az utasítás hatálybalépését követően az igényjogosult szervezetek vezetői határozzák meg:

a) 90 napon belül a szervezetükre vonatkozóan a fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagnormákat,

b) 120 napon belül az egyes fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagok alkatrészeire, valamint javítóanyagaira vonatkozó fenntartási készletnormákat.

(2) Annál az igényjogosult szervezetnél, ahol a fegyverzeti-technikai szakterület nem a gazdasági szervek állományába van szervezve, az utasításban a gazdasági vezetők részére meghatározott feladatokat - azok adaptálásával - a Szervezeti és Működési Szabályzatban vagy ügyrendben kell rögzíteni.

(3) A normák nem tartalmazzák az ESZT-hiányok pótlásának, feltöltésének ütemét, ezeket a feladatokat a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló BM utasításban meghatározottak szerint kell tervezni és végrehajtani.

8. § Az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

9. § Hatályát veszti a fegyverzeti és vegyivédelmi eszközellátás tervezéséről és a tartalékok képzéséről szóló 19/2005. (BK 12.) BM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 35/2011. (XII. 9.) BM utasításhoz

Jegyzék az ellátás tervezése során figyelembe vehető fegyverzeti szakanyagokról

1. Lőfegyverek

1.1. Egyéni maroklőfegyver a) öntöltő pisztoly

1.2. Egyéni sorozatlövő lőfegyverek

a) automata pisztoly

b) géppisztoly

c) gépkarabély

1.3. Kollektív sorozatlövő lőfegyverek a) géppuska

1.4. Puskák

a) mesterlövő puska

b) romboló puska

c) sörétes puska

d) golyós puska

1.5. Képzési célú lőfegyverek

a) az előzőekben felsoroltak képzési célú változatai

b) .22 űrméretű pisztoly

c) .22 űrméretű puska

2. Gránátvetők

2.1. Kézi gránátvetők

a) kézi gránátvető (40 mm-es gránátokhoz)

b) kézi könnygázgránát-vető

c) kézi páncélelhárító gránátvető

2.2. Automata gránátvető

a) automata könnygázgránát-vető

3. Lőszerek

Az 1. pont szerinti lőfegyverek lőszerei.

4. Gránátok

A 2. pont szerinti gránátvetők gránátjai.

5. Kézigránátok

a) védő kézigránát

b) támadó kézigránát

6. Hidegfegyverek

a) tőr tokkal

b) szurony tokkal

c) kard hüvellyel

d) taktikai és speciális kések

7. Pirotechnikai szakanyagok

a) hangjelző

b) kombinált hang- és fénygránát

c) hanggránát

d) fénygránát

e) villanó gránát

f) színes füstjelző

g) füst- és ködképző

h) színes jelzőrakéta

i) színes jelzőtöltény[21]

8. Robbanó szakanyagok

a) plasztikus

b) préstestek

c) gyújtózsinórok

d) gyutacsok

9. Optikai, elektronoptikai szakanyagok

a) nappali és éjszakai látcső, figyelőeszköz

b) nappali és éjszakai célzókészülék, céltávcső

c) szögtávcső

d) tájoló

e) távolságmérő

f) kézi hőkamera

10. Egyéb fegyverzeti szakanyagok

a) könnygázgránát-kilövő vetőtoldattal

b) könnygáz- és ködgránát-sorozatvető

c) lézeres célmegjelölő

d) védő kézigránát vetőszerkezet

e) színes jelzőrakéta indító szerkezet

f) színes jelzőtöltény indító szerkezet[22]

11. Védő szakanyagok

11.1. Védőmellények

a) lövedékálló

b) repesz- és lövedékálló

c) szúrásálló

d) ütésálló

e) ütés-, szúrás- és vágásálló

11.2. Védősisakok

a) lövedékálló

b) repesz- és lövedékálló

c) ütésálló

11.3. Védőpajzsok

a) lövedékálló

b) ütésálló

11.4. Testvédők

a) ütésálló testvédő készlet

b) bombaruha és kiegészítő felszerelései

12. Kényszerítő szakanyagok

12.1. Rendőrbotok

a) normál

b) hosszított

c) változtatható méretű (összetolható)

d) többcélú (tonfa)

12.2. Bilincsek

a) kézi egész és fél bilincs fémből

b) bilincs műanyagból

c) vezetőszáras

d) testbilincs kombinált anyagból

e) lábbilincs fémből

f) lábbilincs műanyagból

g) lábbilincs bőrből

h) elfogó bilincs

i) bilincsrögzítő öv

12.3. Elfogó hálók

a) személy

b) gépjármű

12.4. Elektromos sokkoló

12.5. Könnygázszóró palackok, gázspray-k, habok

a) természetes hatóanyaggal

b) mesterséges hatóanyaggal

12.6. Kézi működtetésű (dobható) könnygázgránát

a) természetes hatóanyaggal

b) mesterséges hatóanyaggal

12.7. Univerzális (lőhető, dobható) könnygázgránát

a) természetes hatóanyaggal

b) mesterséges hatóanyaggal

12.8. Fegyverről, speciális vetőeszközről indítható könnygázgránát

a) természetes hatóanyaggal

b) mesterséges hatóanyaggal

12.9. Könnygáz-utántöltő folyadék

12.10. Tömegoszlató rácsok

12.11. Útzárak

12.12. Vízágyúk

a) vízágyú alkalmazásához jelölőfestékek

2. melléklet a 35/2011. (XII. 9.) BM utasításhoz

Iránymutatás a norma szerint tervezhető fegyverzeti szakanyagokhoz

1. Személyi alapfelszerelések

a) 1 db maroklőfegyver

b) 1 db egyéni sorozatlövő lőfegyver

c) 1 db kézi bilincs

d) 1 db rendőrbot

e) 1 db könnygázszóró palack (gázspray, hab)

f) 1 db nappali (binokuláris) látcső

g) 1 db tájoló

2. Személyhez (beosztáshoz), technikai eszközhöz rendelhető felszerelések

a) egyéni sorozatlövő lőfegyverek

b) kollektív sorozatlövő lőfegyverek

c) puskák

d) gránátvetők

e) védőmellények

f) védősisakok

g) védőpajzsok

h) testvédő

i) bilincs[23]

j) rendőrbot

k) hosszabbított rendőrbot

l) könnygázszóró palack, gázspray, hab[24]

m) hidegfegyverek

n) elektromos sokkoló

o) nappali (binokuláris) látcső

p) nappali és éjszakai célzókészülék, céltávcső

q) lézeres célmegjelölő

r) tájoló

s) távolságmérő

t) univerzális könnygázgránát

u) pirotechnikai szakanyagok[25]

3. Alegység-, egységkészletként tervezhető felszerelések

a) kézigránátok

b) maroklőfegyverek

c) egyéni sorozatlövő lőfegyverek

d) kollektív sorozatlövő lőfegyverek

e) gránátvetők

f) optikai, elektronoptikai szakanyagok

g) egyéb fegyverzeti szakanyagok

h) pirotechnikai szakanyagok

i) univerzális könnygázgránát

j) elektromos sokkoló

k) védőpajzsok

l) könnygáz-utántöltő folyadék

m) tömegoszlató rácsok

n) útzárak

o) vízágyúk (vízágyú alkalmazásához jelölőfestékek)

p) robbanó szakanyagok.".[26]

A melléklet alkalmazása során a megnevezések alatt az 1. mellékletben meghatározottakat, az abban szereplő gyűjtőfogalmakat kell érteni.

3. melléklet a 35/2011. (XII. 9.) BM utasításhoz

A lőfegyverek, gránátvetők után járó szolgálati lőszer és gránát, valamint a kézigránát 1 javadalmazásának mennyisége

1. Pisztoly

A teljességhez tartozó tárak összmennyisége teljesen töltve.

2. Géppisztoly

A teljességhez tartozó tárak összmennyisége teljesen töltve.

3. Gépkarabély

A teljességhez tartozó tárak összmennyisége teljesen töltve.

4. Géppuska

A teljességhez tartozó hevedertárak, rakaszok összmennyisége teljesen töltve.[27]

5. Kézigránát

A fegyverviselésre jogosult személyi állomány után 1 db/fő.

6. Gránátvető

A gránát hordtáska kapacitásának megfelelő mennyiség.

7. Puska a sörétes puska kivételével

A teljességhez tartozó tárak összmennyisége teljesen töltve.

Ismétlő rendszerű lőfegyverek esetén minimum 15 db töltény.

8. Sörétes puska

Tárazható mennyiség háromszorosa, minimum 15 db töltény.

4.melléklet a 35/2011. (XII. 9.) BM utasításhoz

Jegyzék az ellátás tervezése során figyelembe vehető vegyivédelmi szakanyagokról

1. Egyéni légzésvédelmi eszközök

a) gázálarcok harci és ipari gázok elleni szűrővel, radioaktív porszűrő betéttel, valamint szén-monoxid szűrővel

b) oxigénlégző készülékek

c) sűrített levegős légzőkészülékek

2. Egyéni bőrvédelmi eszközök

a) szűrő típusú védőruhák

b) kiegészítő védőlepel szűrő típusú védőruhákhoz

c) könnyű szigetelő típusú védőruhák

d) nehéz szigetelő típusú védőruhák

e) védőkesztyűk

f) védőpapucs, védőcsizma

3. Sugárzásjelző és -mérőműszerek

a) sugárzásjelzők

b) (egyéni) sugáradagmérők

c) egységes sugárzásmérők

d) sugárszintmérők

e) sugárszennyezettség-mérők

4. Vegyi jelző- és felderítő-, katasztrófavédelmi, meteorológiai eszközök

a) egyszerű (személyi) vegyi jelzőeszköz

b) automatikus és manuális rendszerű vegyijelzők

c) vegyi felderítő eszközök

d) mintavételi eszközök

e) meteorológiai felszerelések

f) vegyi és sugárfelderítő járművek

g) katasztrófavédelmi eszközök

5. Mentesítés és fertőtlenítés eszközei

a) kézi személy- és technikamentesítők

b) gépjárműalvázra szerelt személy-, technika-, ruházat- és terepmentesítők

5. melléklet a 35/2011. (XII. 9.) BM utasításhoz

Iránymutatás a norma szerint tervezhető vegyivédelmi szakanyagokhoz

1. Személyi alapfelszerelések

a) 1 db gázálarckészlet (szűrővel, szűrőkkel)

b) 1 db légzőkészülék

c) 1 öltözet védőruha kesztyűvel, védőlábbelivel

d) 1 db egyéni sugárzásjelző

e) 1 db önleolvasós (egyéni) sugáradagmérő

f) 1 db egyszerű (személyi) vegyijelző eszköz

g) 1 db személyi vegyimentesítő csomag

h) 1 db fegyver vegyimentesítő csomag

2. Alegységkészletek

a) légzőkészülék

b) védőruha kesztyűvel, védőlábbelivel

c) egyéni sugárzásjelző

d) önleolvasós (egyéni) sugáradagmérő

e) egyszerű (személyi) vegyijelző eszköz

f) személyi vegyimentesítő csomag

g) fegyver-vegyimentesítő csomag

h) sugárzásjelzők

i) sugáradagmérők

j) sugárzásmérők

k) sugárszintmérők

l) sugárszennyezettség-mérők

m) vegyijelző eszközök

n) vegyifelderítő eszközök

o) mintavételi eszközök

p) meteorológiai felszerelések

q) egyéni vegyimentesítő készlet

r) katasztrófavédelmi műszerek

s) kézi személy- és technikamentesítők

t) mentesítő és fertőtlenítő szakanyagok

3. Egységfelszerelések

a) vegyi és sugárfelderítő járművek

b) gépjárműalvázra (vagy más hordozóeszközre) szerelt személy-, technikai, ruházat- és terepmentesítők

6. melléklet a 35/2011. (XII. 9.) BM utasításhoz