32005L0004[1]

A Bizottság 2005/4/EK irányelve (2005. január 19.) az élelmiszerek ólom-, kadmium,- higany- és 3-MCPD- tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek meghatározásáról szóló, 2001/22/EK irányelv módosításárólEGT vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 2005/4/EK IRÁNYELVE

(2005. január 19.)

az élelmiszerek ólom-, kadmium,- higany- és 3-MCPD- tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek meghatározásáról szóló, 2001/22/EK irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi és vizsgálati módszerek bevezetéséről szóló, 1985. december 20-i 85/591/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 1. cikkére,

mivel:

(1) A 2001. március 8-i 2001/22/EK bizottsági irányelv (2) meghatározza az élelmiszerek ólom-, kadmium,- higany- és 3-MCPD- tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszereket.

(2) Az élelmiszerekben található szennyező anyagokkal kapcsolatban egységes naprakész információra van szükség, különösen a vizsgálat mérési bizonytalanságának figyelembe vételére.

(3) Kiemelkedően fontos a vizsgálati eredmények egységes módon történő jelentése és értékelése annak érdekében, hogy a végrehajtás az Európai Unióban összehangolt legyen.

(4) A 2001/22/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5) Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2001/22/EK irányelv I. melléklete az ezen irányelv I. mellékletében meghatározottak szerint módosul.

A 2001/22/EK irányelv II. melléklete az ezen irányelv II. mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek a hatálybalépésétől számított legkésőbb egy éven belül megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal a fenti rendelkezéseket, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelési táblázatot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 19-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL. L 372., 1985.12.31., 50. o.

(2) HL. L 77., 2001.3.16., 14. o.

I. MELLÉKLET

A 2001/22/EK irányelv I. mellékletében az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5. A TÉTEL VAGY ALTÉTEL KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉSE

Az ellenőrző laboratóriumnak legalább két független vizsgálatot kell végeznie, majd ki kell számítania az eredmények átlagát.

A tétel elfogadható, ha az átlag nem haladja meg a 466/2001/EK rendeletben leírt maximális határértéket, figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és a visszanyerési korrekciót (1).

A tételt vissza kell utasítani, ha az átlag minden kétséget kizáróan meghaladja a megadott maximális határértéket, figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és a visszanyerési korrekciót.

A jelenlegi értelmezési szabályok érvényesek a hatósági ellenőrzéshez alkalmazandó mintavételből nyert vizsgálati eredményekre. Bírósági vagy egyéb ellenminta vizsgálata esetén a nemzeti szabályokat kell alkalmazni."

II. MELLÉKLET

A 2001/22/EK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul:

1. A 3. pont "A laboratórium által alkalmazandó vizsgálati módszerek és a laboratóriumi ellenőrzési követelmények" a 4. táblázat után a következő 3.3.3. ponttal egészül ki: "3.3.3. Teljesítmény kritériumok - A bizonytalansági funkció megközelítése Bizonytalansági megközelítés is használható a laboratórium által alkalmazott vizsgálati módszer alkalmasságának felmérésére. A laboratórium olyan módszert alkalmazhat, amely a legmagasabb standard bizonytalanságon belüli eredményekkel szolgál. A legmagasabb standard bizonytalanságot a következő képlettel lehet kiszámítani: ahol: Uf a legmagasabb standard bizonytalanság LOD a módszer kimutatási határa C a mindenkori koncentráció α egy számítási tényező, melyet a C értékétől függően használnak. A felhasználandó értékeket az alábbi táblázat tartalmazza: és U a kettes kiterjesztési tényezővel számított kiterjesztett bizonytalanság, ami kb. 95 %-os valószínűségi (konfidencia) szintnek felel meg. Amennyiben egy vizsgálati módszer a legmagasabb standard bizonytalanságnál kisebb mérési bizonytalanságot eredményez, a módszert ugyanúgy alkalmasnak lehet tekinteni, mint azt a módszert, amely megfelel a fenti hatékonysági követelményeknek."

2. a 3.4. pont helyébe a következő szöveg lép: "3.4. Az analitikai pontosság kiértékelése, visszanyerési számítások, valamint az eredmények megadása Lehetőség szerint az analitikai pontosságot megfelelő, tanúsított referenciaanyag felhasználásával kell kiértékelni. A visszanyeréssel korrigált vagy nem korrigált vizsgálati eredményeket kell megadni. A megadás módját és a visszanyerés mértékét szintén meg kell adni. A vizsgálatot végzőnek figyelembe kell vennie a »European Commission Report on the relationship between analytical results, the measurement of uncertainty, recovery factors and the provisions in EU food legislation« (az Európai Bizottság jelentése a vizsgálati eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezők és az EU élelmiszerjogi rendelkezései közötti kapcsolatról) című bizottsági jelentést (1). A vizsgálati eredményt x +/- U formájában kell jelenteni, ahol x a vizsgálati eredmény, U pedig a mérési bizonytalanság. FORRÁSOK

(1) European Commission Report on the relationship between analytical results, the measurement of uncertainty, recovery factors and the provisions in EU food legislation, 2004 (Az Európai Bizottság jelentése a vizsgálati eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezők és az EU élelmiszerjogi rendelkezései közötti kapcsolatról, 2004)

(http://europa.eu.int/comm/food/food/chemicalsafety/contaminants/sampling_en.htm)."