A Szegedi Ítélőtábla Bf.48/2014/10. számú határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 5. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 117. §, 258. §, 338. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 7. §, 8. §, 9. §, 164. §] Bírók: Hegedűs István, Mezőlaki Erik, Nagy Erzsébet

Szegedi Ítélőtábla

Bf.II.48/2014/10.

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden, 2014. április 10. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T ET :

A testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű vádlott ÉS TÁRSA ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék 2013. október 30. napján kihirdetett 10.B.448/2012/57. számú ítéletének I. rendű vádlottra vonatkozó részét

m e g v á l t o z t a t j a :

I. rendű vádlott testi épség elleni bűncselekményeit

2 rendbeli testi sértés bűntettének [Btk. 164. § (1) bekezdés, (3) bekezdés, (8) bekezdés 1. fordulat] minősíti.

A szabadságvesztés tartamát 11 (tizenegy) évre súlyosítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletnek I. rendű vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy az ítéletet a 2013. október 30. napján megtartott tárgyalás alapján tekinti meghozottnak.

I. rendű vádlott személyi adatai közül mellőzi a fogvatartás helyének tartózkodási helyként történő megjelölését.

Az emberi szabadság elleni bűncselekmények megnevezése helyesen 2 rendbeli személyi szabadság megsértésének bűntette [Btk. 194. § (1) bekezdés, egy esetben (2) bekezdés b) és c) pont]

I. rendű vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A szabadságvesztés tartamába a 2012. június 14. napjától 2013. október 30. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt tekinti beszámítottnak.

Az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből az I. rendű vádlott által külön fizetendő bűnügyi költség összege helyesen 316.190.-(háromszáztizenhatezer-egyszázkilencven) Ft.

Az I. rendű vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

Kötelezi I. rendű vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 15.240.-(tizenötezer-kettőszáznegyven) Ft bűnügyi költség megfizetésére az államnak, a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság I. r. vádlottat 2 rb testi sértés bűntette [Btk. (2012. évi C. törvény), a 164. § (1) bekezdés (8) bekezdés], kitartottság bűntette [Btk. (2012. évi C. törvény) 202. §], 2 rb. személyi szabadság megsértésének bűntette [Btk. (2012. évi C. törvény) 194. § (1) bekezdés és részben (2) bekezdés b) és c) pont] és garázdaság vétsége [Btk. (2012. évi C. törvény) 339. § (1) bekezdés] miatt halmazati büntetésül 9 év szabadságvesztésre - melyet börtönben rendelt végrehajtani - és mellékbüntetésül 9 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Megállapította, hogy az I. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra, a szabadságvesztés tartamába beszámította az I. r. vádlott által 2012. év június 24. és 2013. október 30. napja között előzetes fogvatartásban töltött időt.

Az eljárás során lefoglalt bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről és megsemmisítéséről is rendelkezett, és kötelezte az I. r. vádlottat 260.201,- Ft önálló és további 33.757,- Ft II. r. vádlottal egyetemlegesen történő megfizetésére.

A törvényszék ítélete a II. r. vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett, míg az ítélet I. r. vádlottra vonatkozó része ellen ellenérdekű fellebbezések kerültek bejelentésre. Így az ügyész I. r. vádlott terhére hosszabb tartamú börtön és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása érdekében, I. r. vádlott enyhítés, pénzbüntetés kiszabása érdekében, míg védője a garázdaság kivételével az összes további bűncselekmény tekintetében felmentés, egyebekben pénzbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. I. r. vádlott a másodfokú eljárásban bizonyítási indítványt terjesztett elő, amelyben a sértettnek a helyszíni ellátása során tett nyilatkozatára vonatkozóan további tanúk kihallgatását indítványozta.

A fellebbviteli főügyészség az ügyész által bejelentett fellebbezést változatlanul fenntartotta, míg a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Észrevételezte, hogy I. r. vádlott által az elsőfokú ítélet meghozatala után a megyei főügyészséghez eljuttatott beadványában lényegét tekintve elfogultsági kifogást jelentett be, amelyet a Kecskeméti Törvényszék tévesen elbírált, hiszen annak elbírálása az elsőfokú ítélet másodfokú felülbírálatának keretei között a Szegedi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik. Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által a tényállás körében leírt, valójában a jogi indokolásba tartozó I. r. vádlott tudattartalmára vonatkozó ténymegállapításokat utalja a jogi indokolás körébe.

Ezen túlmenően a jogszabályi hivatkozások kiegészítésére, valamint a bűnösségi körülmények helyesbítésére tett indítványt. Összességében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a bűncselekmények megnevezésének pontosítása mellett hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását, egyebekben pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta azzal, hogy a bűnjelre vonatkozó rendelkezést is pontosítsa a másodfokú bíróság.

I. r. vádlott által az ügydöntő határozat meghozatala után előterjesztett elfogultsági kifogással kapcsolatban az ítélőtábla osztotta a főügyészség azon észrevételét, hogy annak elbírálása a másodfokú eljárás tényére tekintettel nem a törvényszék, hanem az ítélőtábla hatáskörébe tartozik. Az indítvány érdemét illetően pedig megállapította, hogy az semmilyen olyan konkrét tényt, vagy körülményt nem tartalmaz, amely az ügyben eljárt elsőfokú bíróság elfogulatlanságát megkérdőjelezné, és a rendelkezésre álló iratokból sem állapítható meg olyan körülmény, amelyből a Be. 21. § (1) bekezdés a-e) pontjai közül bármelyik fennállta megállapítható lenne.

Erre tekintettel az ítélőtábla megállapította, hogy ezen az alapon az ítélet érdemi felülbírálatának akadálya nincs.

A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban a Be. 348. § (1) bekezdése szerint eljárva a törvényszék ítéletét az azt megelőző eljárással együtt felülbírálta. Ennek keretében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárását az eljárási szabályok megtartásával folytatta le.

A törvényszék a tényállás-felderítési kötelezettségének is teljes mértékben eleget tett, és ennek a körében a vád tárgyát képező releváns tényekre a bizonyítást a szükséges körében és mélységben felvette, majd ezt követően a beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességükben is mérlegelési körébe vonta.

A törvényszék indokolási kötelezettségének az érdemi felülbírálathoz szükséges mértékig eleget tett, az logikus és az iratok tartalmával egyező volt. Ennek során kifejtette azt is, hogy a sértett eltérő tartalmú vallomásai közül miért az I. r. vádlottra nézve terhelőket fogadta el. Az e körben általa kifejtettek összhangban voltak az eljárás során felmerült egyéb bizonyítékokkal is.