A Pécsi Ítélőtábla Gf.30203/2008/3. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 200. §, 207. §, 216. §, 228. §, 240. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 121. §] Bírók: Kovács Ildikó, Veszeley Józsefné, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.30.203/2008/3. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Szenthe Ügyvédi Iroda (8200 Veszprém, Ádám Iván u. 6.) által képviselt felperes neve (felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű és III.rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek a dr. Remenyik Ernő ügyvéd (7300 Komló, Építők útja 5-7.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen 2.200.000 forint kötelmi igény megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 1.G.40.079/2007/28. számú ítélete ellen az alperes 30. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróág az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. felperesnek 66.000 (hatvanhatezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a II. r. felperes, a III. r. felperes és az alperes az I. r. felperes társaság tagja és ügyvezetője volt. A köztük megromlott viszonyra tekintettel úgy egyeztek meg, hogy a II. r. és a III. r. felperes megvásárolja az alperes üzletrészét. 2006. március 23-án a II. r. felperes, a III. r. felperes és az alperes jogi képviselőik jelenlétében jegyzőkönyvet vettek fel, melynek célja a lefolytatott tárgyalás tartalma, illetve az ennek alapján megkötött megállapodások és kötelezettségvállalások rögzítése volt. A felek megállapodtak abban, hogy a II. r. és a III. r. felperes 42.000.000 forint vételár ellenében megvásárolja az alperes üzletrészét. Az üzletrész vételárának kifizetése időpontja az adásvételi szerződés aláírásától számított legkésőbb 60 nap, a felek előtörlesztésre jogosultak. Megállapodtak abban is, hogy az üzletrész adásvételi szerződés aláírásának napja előtti időszakra történő esetleges adójogi megállapítások következményeit 1/3-1/3-ad arányban viselik a cégcsoport egészére nézve, leszámítva a K. Kft. esetlegesen felmerülő 20.000.000 forint összegű adóhiányát. Az alperes kijelentette, hogy az I. r. felperesnek a tagok által jelenleg ismert kölcsöntartozáson felül további külső kölcsöntartozása vagy egyéb 1.000.000 forintot meghaladó tartozása senkivel szemben nem áll fenn. A felek rögzítették, hogy az üzletrész vételárát ennek alapulvételével állapították meg, amennyiben ezzel ellentétes tények merülnek fel, úgy az a vételárat csökkentő tényezőnek minősül, illetve a vételár teljesítését követően az ilyen tartozásért az alperes felelősséget vállal.

2006. április 27-én a felek két üzletrész adásvételi szerződést kötöttek, melyet a taggyűlés elé terjesztettek. Az egyik szerződés a cégbíróság előtt történő felhasználás végett készült, a másik a felek egymás közötti jogviszonya vonatkozásában történő felhasználásra. Ezt a fejrészben deklarálták is. A két szerződés abban tér el egymástól, hogy a második szerződés tartalmaz egy 2.2. alpontot is, melynek szövege a következő "felek a közöttük 2006. március 23-án létrejött megállapodás (mely előszerződésnek minősül) szerint megállapodnak abban, hogy a jelen üzletrész adásvételi szerződés aláírásának napja előtti időszakra történő esetleges adójogi megállapítások következményeit eladók és vevők 1/3-1/3-1/3-ad arányban viselik a cégcsoport egészére nézve, leszámítva a K. Kft. felek által kalkulált esetlegesen felmerülő 20.000.000 forint összegű adóhiányt, amelyért felelősséget a tulajdonos társaság vállal. Eladó a jelen szerződés aláírásával kijelenti, hogy a B.-H. Kft.-nek a tagok által jelenleg ismert a .... Bank felé fennálló kölcsöntarozáson felül továbbá külső (kivéve leányvállalati illetve tagi) kölcsöntartozása, vagy egyéb 1.000.000 forintot meghaladó tartozása senkivel szemben nem áll fenn. A felek rögzítik, hogy az üzletrész vételára ezen tény alapulvételével került megállapításra, amennyiben ezzel ellentétes tények merülnek fel, úgy az a vételárat csökkentő tényezőnek minősül, illetve a vételár teljesítését követően az ilyen tartozásért alperes neve - felróhatósága esetére - felelősséget vállal".

2006. július 19-én 9 órakor a felek és képviselőik jegyzőkönyvet vettek fel, amelynek célja az aznap lefolytatott tárgyalások tartalmának illetve az ezek alapján kötött megállapodások és kötelezettségvállalások rögzítése volt. A Kft. tagjai megállapodtak abban, hogy "a korábbi tárgyalásoknak és az írásbeli megállapodásnak megfelelően a mai napon megkötött üzletrész adásvételi szerződéssel az abban foglalt feltételek alapján megvásárolják az alperes üzletrészét, a teljes vételárat a mai napon részére kifizetik, az alperes az ügyvezetői tisztségéről lemond". A taggyűlés az 5/2006. számú határozattal hozzájárult az alperes üzletrészének felosztásához, és ahhoz, hogy a II. r. és a III. r. felperes az üzletrészeket megvásárolja. A taggyűlés a 6/2006. számú határozattal az alperes ügyvezetői tisztségéről való lemondását, a 7/2006. számú határozattal a társasági szerződés 6., 8., 9. pontjainak módosítását elfogadta.

A felek ezen a napon üzletrész adásvételi szerződést is aláírtak. Ebben az alperes kijelentette, hogy az okirat aláírásával egyidejűleg a teljes vételárat átvette ("bankszámláján jóváírásra került"). A tagváltozás időpontjaként a szerződés aláírásának napját határozták meg.

A cégbírósághoz a 2006. április 27-ei taggyűlési jegyzőkönyvet, a 2006. július 19-ei taggyűlési jegyzőkönyvet, és a 2006. július 19-i üzletrész adásvételi szerződést nyújtották be.

Az APEH ................... Regionális Igazgatósága a 2007.március 12-én kelt határozatával összesen 6.600.000 forint fizetési kötelezettséget állapított meg az I. r. felperes terhére. Az alperes elkészített egy fellebbezést az I. r. felperes számára, de a II. r. és a III. r. felperes a fellebbezés eredményességét nem tartotta reálisnak és az illeték lerovásához sem állt rendelkezésre fedezet, így végül a fellebbezést nem nyújtották be, a határozat 2007. április 14-én jogerőre emelkedett. Az I. r. felperes 2007. április 27-én az APEH részére átutalt 6.600.000 forintot.

A felperesek elsődleges kereseti kérelmükben az alperest arra kérték kötelezni, hogy fizessen meg az I. r. felperes részére 2.200.000 forintot, és annak 2007. április 27-től a kifizetésig járó kamatát. Amennyiben a bíróság ezt nem látja megalapozottnak, úgy kérték kötelezni az alperest, hogy fizessen meg a II. r. és a III. r. felperes részére személyenként 1.100.000 forintot, és annak 2007. április 27-től a kifizetésig járó kamatát. A kereseti kérelmet a 2006. április 27-ei üzletrész átruházási szerződés 2.2. pontjában foglaltakra alapították, amelyben a tagok 1/3-1/3-1/3-ad arányban vállalták az esetleges adójogi következmények viselését. A követelt összeg az alperesre eső 1/3-ad rész. Kérték továbbá annak megállapítását, hogy a 2006. április 27-ig terjedő időre az APEH által esetlegesen megállapított, illetve megállapítandó adójogi joghátrányok fizetési kötelezettségek 1/3-át az alperes elsődlegesen az I. r. felperes, másodlagosan 50-50 % arányban a II. r. és a III. r. felperes javára köteles megfizetni.