62007CO0109[1]

A Bíróság (első tanács) 2008. május 14-i végzése. Jonathan Pilato kontra Jean-Claude Bourgault. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Prud'homie de pêche de Martigues - Franciaország. A nemzeti bíróság fogalma - A Bíróság hatáskörének hiánya. C-109/07. sz. ügy

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (első tanács)

2008. május 14. ( *1 )

A C-109/07. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a prud'homie de pêche de Martigues (a martigues-i halászati céh bírósága) (Franciaország) a Bírósághoz 2007. február 20-án érkezett, 2006. december 17-i határozatával terjesztett elő az előtte

Jonathan Pilato

és

Jean-Claude Bourgault

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök, A. Tizzano (előadó), A. Borg Barthet, E. Levits és J.-J. Kasel bírák,

főtanácsnok: V. Trstenjak,

hivatalvezető: R. Grass,

a főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1998. június 8-i 1239/98/EK tanácsi rendelettel (HL L 171., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 3. kötet, 256. o.) módosított, a halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről szóló, 1997. április 29-i 894/97/EK tanácsi rendelet (HL L 132., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 3. kötet, 156. o., a továbbiakban: 894/97 rendelet) 11a. cikkének értelmezésére és érvényességére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a J. Pilato és J.-C. Bourgault, a quartier des affaires maritimes de Martigues-ben (martigues-i tengeri halászati körzetben) nyilvántartott egy-egy halászhajó tulajdonosai, közötti ún. "thonaille" halászfelszerelésnek az utóbbi által történő használata miatt indult peres eljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A 894/97 rendelet 11a. cikke előírja:

"(1) 2002. január 1-jétől semmilyen hajó nem tarthat fedélzetén, illetve nem használhat halászatra egy vagy több, a VIII. mellékletben felsorolt faj kifogására szánt eresztőhálót.

(2) 2002. január 1-jétől tilos kirakodni a VIII. mellékletben felsorolt és eresztőhálóval kifogott fajokat.

(3) 2001. december 31-ig a hajók a fedélzetükön tarthatnak, illetve halászatra használhatnak egy vagy több, az (1) bekezdésben említett eresztőhálót, miután erre engedélyt kaptak a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságától. [...]

[...]"

4 Az e rendelet VIII. mellékletében felsorolt fajok között található többek között a vörös tonhal.

A nemzeti szabályozás

5 A prud'homie de pêche de Martigues az 1990. január 25-i 90-95. sz. rendelettel módosított, az ötödik tengeri kerületben folytatott tengeri és part menti halászat szabályozásáról szóló, 1859. november 19-i rendelet (JORF 1990. január 27., 1155. o., a továbbiakban: 1859-es rendelet) alá tartozik.

6 Az 1859-es rendelet 5. §-a értelmében a céh közösségének azok a halászhajó-tulajdonosok a tagjai, akik egy évig abban a körzetben folytattak szakmai tevékenységet, amelyben azon halászati céh bírósága található, amelyben tagságot kívánnak szerezni.

7 E rendelet 7. §-a szerint a céh bíráit a céh közösségének tíz évig halászatot folytató tagjai közül választják ki.

8 A hivatkozott rendelet 17. §-a előírja: "A halászati céh bíráinak hatásköre az alábbiakra terjed ki:

1. Magukban, kizárólagosan és megfellebbezhetetlenül, jogorvoslati lehetőség nélkül bírálják el saját hatáskörben a halászok között a halászati tevékenységgel és az arra vonatkozó rendelkezésekkel összefüggő jogvitákat. Ezt követően a kockázatok, a károk vagy a balesetek lehető legnagyobb mértékben való elkerülése érdekében az Inscription maritime (a hajózási hatóság) biztosának felügyelete alatt hatáskörükbe tartozik különösen:

a tenger és az állami tulajdonban lévő tengerparti területek halászok közti használatának szabályozása;

az egyes halászati módok tekintetében a helyek, a rotációk, a kijelölések vagy bérletek, a kikötőhelyek és a kiindulási helyek meghatározása;

a halászok nappali és éjszakai hálókivetési sorrendjeinek a meghatározása;

azon nappali és éjszakai időszakok meghatározása, amikor egyes halászati módok előnyt élveznek;

végül, meghozzák valamennyi, az e rendeletben sokféleségük és nagy számuk miatt nem szereplő megszorító intézkedést és óvintézkedést.

2. Nyilvántartják a céh tevékenységeit.

3. Az 1852. január 9-i törvény 16. §-a értelmében közreműködnek a part menti halászat körében elkövetett szabálysértések felkutatásában és kivizsgálásában."

9 Az 1859-es rendelet 18. §-a előírja, hogy a céh bírái a hivatalba lépésüket megelőzően az alábbi esküt teszik az illetékességük szerinti békebírónál:

"Esküszöm, hogy a halászati céh bíróságának feladatait hűséggel látom el, és pontosan végrehajtom a part menti halászatra vonatkozó rendeleteket, betartom feletteseim utasításait, és a szabálysértők elleni részrehajlás nélkül bejelentem a rendeletek megsértését."

10 Az 1859-es rendeletnek a céh bíráinak elmozdítását szabályozó 22. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

"A halászati céh bíráit az Inscription maritime igazgatója elmozdíthatja hivatalukból, az Inscription maritime tisztviselője által lefolytatott előzetes vizsgálatot követően.

A céh bíróságát az Inscription maritime igazgatójának javaslatára feloszlathatja a kereskedelmi flottáért felelős miniszter. [...]

A céh elmozdított bírái az elmozdítást követő három évvel újraválaszthatók.

[...]"

11 Az 1859-es rendeletnek a halászati céh bírósága előtti kontradiktórius eljárást szabályozó 24. §-a többek között előírja, hogy a bírák zárt ülésen határoznak.

12 Az 1859-es rendelet 25. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy "[a] céh bíráinak ítéletei azonnal végrehajthatóak".

13 Az 1859-es rendelet 26. §-a értelmében:

"Az Inscription maritime tisztviselője vagy annak képviselője az általa szükségesnek tartott esetekben részt vesz a bírósági tárgyalásokon és tanácskozásokon, kizárólag azonban az eljárás szabályos lefolytatásáról való meggyőződés érdekében."

14 Végül az 1859-es rendelet 27. §-a előírja:

"Amennyiben a céh két bírósága is illetékesnek tartja magát ugyanazon ügy tekintetében, az Inscription maritime igazgatója hivatalból határoz az illetékességi összeütközésről."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy 2006. június 12-én a premier prud'homme de la prud'homie de pêche de Martigues (a martigues-i halászati céh bíróságának elnöke) J.-C. Bourgault hajójának fedélzetén ún. "thonaille" halászfelszerelést talált, amely segítségével az utóbbi tizenöt vörös tonhalat fogott ki.

16 J. Pilato 2006. december 6-án J.-C. Bourgault elleni panasszal fordult a prud'homie de pêche de Martigues-hez, amelyben azt állította, hogy mivel a thonaille a 894/97 rendelet 11a. cikke értelmében "eresztőhálónak" minősül, használata tilos. J. Pilato úgy érvelt, hogy a J.-C. Bourgault által a tiltott halászfelszereléssel fogott tizenöt vörös tonhal kárt okozott neki, mivel jogellenes eszközzel, és a szabályos halászat költségeit meg nem haladó költséggel kifogott halat vitt piacra. Ezért kérte, hogy a prud'homie de pêche de Martigues határozzon a J.-C. Bourgault által gyakorolt tisztességtelen verseny révén neki okozott kár megtérítéséről.

17 2007. december 17-én a prud'homie de pêche de Martigues előtti tárgyaláson a felrótt tényeket elismerve J.-C. Bourgault egyrészt vitatta, hogy a thonaille a 894/97 rendelet 11a. cikke értelmében "eresztőhálónak" minősül, másrészt pedig megkérdőjelezte e rendelkezés érvényességét.

18 E körülmények között határozott úgy a prud'homie de pêche de Martigues, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) A [894/97 rendelet] 11a. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az tiltja az úszó horgonyhoz rögzítettségük miatt nem vagy alig elsodródó eresztőhálókat is?

2) A [894/97 rendelet] 11a. cikke (1) és (2) bekezdése érvényes-e, minthogy:

a) úgy tűnik, hogy tisztán környezetvédelmi célt szolgál, miközben megalkotására az [EK-Szerződés 43. cikk (jelenleg, módosítást követően EK 37. cikk)] alapján került sor[;]

b) nem határozza meg az eresztőháló fogalmát, tehát nem határozza meg egyértelműen a tárgyi hatályát[;]

c) nem ad világos indokolást[;]

d) nem veszi figyelembe a rendelkezésre álló tudományos és műszaki ismereteket, illetőleg a Közösség különböző térségeinek környezeti feltételeit, sem pedig az általa elrendelt tilalomból származó előnyöket és terheket[;]

e) a kitűzött célhoz képest aránytalan[;]

f) hátrányos megkülönböztetést tartalmaz, mert ugyanúgy kezel egymástól eltérő földrajzi, gazdasági és társadalmi helyzeteket[;]

g) nem enged semmilyen eltérést a kis mértékű halászati tevékenységet, mint például a "thonaille-jal" való halászatot gyakorló halászok javára, amely azon felül, hogy a Földközi-tengeren hagyományként él, életbevágó fontosságú az ezt gyakorló népesség számára, továbbá a nem halászott állatfajok tekintetében nagyon szelektív[?]"

A Bíróság hatásköréről

19 Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a prud'homie de pêche de Martigues az EK 234. cikk szerinti "bíróságnak" minősül-e, és következésképpen a Bíróságnak van-e hatásköre az előterjesztett kérdések megválaszolására.

20 Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága ugyanis anélkül, hogy hivatalosan hatásköri kifogást emelne, bizonyos kételyeinek ad hangot az előzetes döntéshozatalra utaló szerv bírósági jellegével kapcsolatban, különösen a halászati céh bírái elmozdításának feltételei tekintetében, a hivatalba lépésüket megelőzően fogadott eskü tartalmát illetően, valamint azon tény tekintetében, hogy a céh bírái bizonyos tevékenységeiket az Inscription maritime biztosának felügyelete alatt végzik.

21 A francia kormány azonban úgy érvel, hogy a prud'homie de pêche de Martigues teljesíti a közösségi ítélkezési gyakorlatban az EK 234. cikk szerinti "egy tagállam bíróságának" való minősüléshez meghatározott összes feltételt és különösen a kérdést előterjesztő szerv függetlenségére vonatkozó feltételt.

22 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint annak értékeléséhez, hogy az előzetes döntéshozatalt kezdeményező szerv az EK 234. cikk szerinti "bíróság" jellemzőivel rendelkezik-e - ami kizárólag a közösségi jog alapján eldöntendő kérdés -, a Bíróság bizonyos tényezők összességét veszi figyelembe, amelyek közé tartozik az, hogy a szervezet jogszabály alapján jött-e létre, állandó jelleggel működik-e, hatásköre kötelező jellegű-e, az eljárása kontradiktórius jellegű-e, a szervezet jogszabályokat alkalmaz-e, valamint hogy a szervezet független-e (lásd különösen a C-54/96. sz., Dorsch Consult ügyben 1997. szeptember 17-én hozott ítélet [EBHT 1997., I-4961. o.] 23. pontját, a C-53/03. sz., Syfait és társai ügyben 2005. május 31-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-4609. o.] 29. pontját, valamint a C-246/05. sz. Häupl-ügyben 2007. június 14-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-4673. o.] 16. pontját).

23 Pontosabban a kérdést előterjesztő szerv függetlenségét illetően e követelmény azt feltételezi, hogy a hivatkozott szervezet védett az olyan külső beavatkozástól vagy nyomástól, amely veszélyeztetheti tagjai határozathozatalának függetlenségét az eléjük kerülő jogvitát illetően (lásd a C-506/04. sz. Wilson-ügyben 2006. szeptember 19-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-8613. o.] 51. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

24 A Bíróságnak volt alkalma pontosítani, hogy ezek a függetlenségi és pártatlansági garanciák olyan szabályok meglétét igénylik - különösen ami a fórum összetételét, a kinevezést, a megbízatás időtartamát, valamint az elfogultsági okokat, a kizárási okokat, és a tagok elmozdítását illeti -, amelyek a jogalanyok számára biztosítják minden, az említett fórum külső tényezők általi befolyásolhatóságára, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában való semlegességére vonatkozó jogos kétség kizárását (lásd e tekintetben a fent hivatkozott Dorsch Consult ügyben hozott ítélet 36. pontját; a C-103/97. sz., Köllensperger és Atzwanger ügyben 1999. február 4-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-551. o.] 20-23. pontját; a C-17/00. sz. De Coster-ügyben 2001. november 29-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-9445. o.] 18-21. pontját, valamint a fent hivatkozott Wilson-ügyben hozott ítélet 53. pontját. E tekintetben a kérdést előterjesztő szerv függetlenségére vonatkozó feltétel teljesüléséhez az ítélkezési gyakorlat többek között megköveteli, hogy e szerv tagjainak elmozdítását kifejezett jogszabályi rendelkezések rögzítsék (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Köllensperger és Atzwanger ügyben hozott ítélet 21. pontját és a C-516/99. sz. Schmid-ügyben 2002. május 30-án hozott ítélet [EBHT 2002., I-4573. o.] 41. pontját).

25 A jelen esetben kitűnik egyrészt az 1859-es rendelet olvasatából, valamint a Bíróság elé terjesztett észrevételekből, hogy a halászati céh bírósága, legalábbis bizonyos tevékenységei tekintetében a közigazgatási hatóságok alá tartozik.

26 Az 1859-es rendelet 17. §-ának (1) bekezdéséből ugyanis kifejezetten következik, hogy a halászati céh bírái egy sor tevékenységet "az Inscription maritime biztosának felügyelete alatt" folytatnak. E rendelet 27. §-a értelmében ugyanezen közigazgatási hatóság egyik tagja hatáskörrel rendelkezik a halászati céh bíróságai közti illetékességi összeütközések rendezésére is.

27 Meg kell továbbá állapítani, hogy a hivatkozott rendelet 18. §-a előírja, hogy a halászati céh bírái esküt tesznek, amelyben többek között megfogadják, hogy "betart[ják] felettesei[k] utasításait".

28 Másrészt nem tűnik úgy, hogy a halászati céh bíráinak elmozdítása különleges biztosítékoknak lenne alávetve, amelyek lehetővé teszik az említett fórum külső tényezők általi befolyásolhatóságára vonatkozó minden jogos kétség kizárását.

29 Ennélfogva az 1859-es rendelet 22. §-ának értelmében a halászati céh bíráit az Inscription maritime igazgatója egyszerű előzetes vizsgálatot követően elmozdíthatja anélkül, hogy e rendelet említett rendelkezése vagy más §-a pontosítaná az elmozdítás lehetséges indokait.

30 E körülmények között a prud'homie de pêche de Martigues nem tekinthető olyan szervnek, amely teljesíti a kérdést előterjesztő szerv - jelen végzés 23. és 24. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatban meghatározott - függetlenségére vonatkozó feltételt.

31 A fentiekből következik, hogy a prud'homie de pêche de Martigues nem minősül az EK 234. cikk szerinti bíróságnak. Következésképpen az eljárási szabályzat 92. cikke 1. §-ának és 103. cikke 1. §-ának alkalmazásában meg kell állapítani, hogy a Bíróságnak nyilvánvalóan nincs hatásköre arra, hogy az előterjesztett kérdésekben határozzon.

A költségekről

32 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a prud'homie de pêche de Martigues előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

Az Európai Közösségek Bírósága nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a prud'homie de pêche de Martigues által a 2006. december 17-i határozatában feltett kérdések megválaszolására.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.