31997R0894[1]
A Tanács 894/97/EK rendelete (1997. április 29.) a halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről
A TANÁCS 894/97/EK RENDELETE
(1997. április 29.)
a halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),
(1) mivel a halászati erőforrások védelmére bizonyos technikai intézkedésekről szóló, 1986. október 7-i 3094/86/EGK tanácsi rendelet ( 3 ) gyakran és lényegesen módosult; mivel a világosság és az ésszerűség folytán ez utóbbi rendeletet egységes szerkezetbe kell foglalni;
(2)
mivel a tengeri biológiai erőforrások védelmének és a halászati erőforrások mind a halászok, mind pedig a fogyasztók érdekében való kiegyensúlyozott kihasználásának biztosítása végett technikai intézkedéseket kell előírni a halászati erőforrások megóvása érdekében, meghatározva egyebek között a halászhálók megengedett szembőségét, járulékos fogások megengedett arányát és a megengedett halméreteket, illetve a halászatnak bizonyos területeken és időszakokban, illetve bizonyos felszerelések vonatkozásában történő korlátozását;
(3)
mivel egyensúlyba kell hozni a technikai védelmi intézkedéseknek a halászati tevékenységek sokféleségéhez való igazítását és a könnyebben alkalmazható, egységes szabályozás szükségességét;
(4)
mivel a Skagerrakban és Kattegatban folyó halászati műveleteket meghatározó, a Közösség, illetve Norvégia és Svédország által közösen elfogadott szabályokat bele kell foglalni ebbe a rendeletbe; mivel a tudományos tanácsokat figyelembe véve, szükséges bizonyos, a Skagerrakban és a Kattegatban folyó halászati tevékenységek időszakos korlátozása;
(5)
mivel a Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottságnak a balti-tengeri halászattal kapcsolatos kezelési intézkedéseket el kell fogadnia;
(6)
mivel a visszadobások jelenleg elfogadhatatlanul nagyarányú veszteséget eredményeznek; mivel az olyan halászat tiltása, amely nem megfelelően szelektív technikákat alkalmaz, vagy ahol túlságosan sok növendék hal koncentrálódik, illetve a hálók szembőségének a növelése és a visszadobáshoz vezető halászfelszerelések betiltása jelenti az első lépést abban az irányban, hogy az erőforrások megóvásával és helyes hasznosításával összeegyeztethetetlen gyakorlat végleg megszűnjék; mivel szükséges olyan egységes irányítási és kitermelési rendszert bevezetni, amely minimalizálja a visszadobásokat;
(7)
mivel helyénvaló bizony halfajok esetében a célzott halászat, illetve a járulékos fogások és a védett fajok meghatározása;
(8)
mivel számos próba bizonyította, hogy a hálók zsákvége előtt és fölött használt négyzetes hálószemű panelek jelentős szerepet tölthetnek be a méreten aluli halak kifogásának csökkentésében;
(9)
mivel az ipari halászat folyamatos tevékenység, és mivel ennek megfelelően az azt szabályozó feltételeknek is hosszú távra meghatározottaknak kell lenniük;
(10)
mivel bizonyos halfajoknak hallisztté vagy olajjá történő feldolgozása végett való fogása történhet megváltoztatott szembőség mellett, feltéve hogy az ilyen halászati műveleteknek nincsen káros hatásuk más tengerfenéken élő állományokra, különösen a tőkehalra és a foltos tőkehalra;
(11)
mivel egyre inkább elterjed a mind kisebb szembőségű, fenéken rögzített kopoltyú-, állító- és tükörhálók használata, aminek következtében erősen megnövekedik az érintett halászatok célfajához tartozó növendék halak pusztulási aránya;
(12)
mivel ezt a tendenciát meg kell állítani, a passzív eszközöknek, úgymint fenéken rögzített kopoltyú-, állító- és tükörhálóknak a szembőségeit úgy kell kialakítani, hogy lehetővé váljék a célfaj vagy a célfaj csoport szelektív fogása;
(13)
mivel az érintett fajok biológiai paraméterei földrajzi térségenként eltérnek; mivel ezek az eltérések a különböző intézkedések alkalmazását igazolják azokban a térségekben;
(14)
mivel kellő átmeneti időt kell biztosítani, hogy a halászok az új követelményekhez igazítsák a meglévő felszerelésüket;
(15)
mivel meg kell határozni, hogy milyen módon kell megállapítani a rákfélék és puhatestűek méretét;
(16)
mivel a 12 mérföldes parti sávon belüli halászattal kapcsolatos szabályokat végrehajtható módon kell meghatározni;
(17)
mivel ebben a tekintetben a tagállamok tengerparti sávjában rendelkezni kell az ivadéknevelő területek védelméről, figyelembe véve ezeknek a területeknek a sajátos biológiai feltételeit;
(18)
mivel az erszényes kerítőhálók nem szelektív, a tengeri emlősökkel együtt vagy azok közelében élő tonhalrajokra és egyéb halfajokra való használata az ilyen emlősök értelmetlen kifogását és elpusztítását eredményezheti;
(19)
mivel az erszényes kerítőhálók szakszerű és felelősségteljes használata igen hatékony módja a szándékolt célfajok halászatának; mivel ilyen feltételek mellett nem jelent veszélyt a tengeri emlősök védelmére nézve;
(20)
mivel 1989. december 22-én az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elfogadta a 44/225 állásfoglalást a nagyarányú nyílttengeri eresztőhálós halászatról és annak a világ élő tengeri erőforrásaira gyakorolt hatásairól;
(21)
mivel a 82/72/EGK határozatban ( 4 ) a Tanács jóváhagyta az európai vadvilágról és a természetes élőhelyekről szóló egyezményt (Berni Egyezmény);
(22)
mivel a Közösség aláírta az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét, amely kötelességévé teszi a nemzetközi közösség tagjainak, hogy együttműködjenek a nemzetközi vizek élő erőforrásainak a megóvásában és kezelésében;
(23)
mivel a eresztőhálós halászat ellenőrizetlen elterjedése és növekedése súlyos következményekkel járhat a megnövekedett halászati erőkifejtés és a célfajokon kívüli járulékos fogások szemszögéből; mivel ezért szabályozni kell a eresztőhálós halászatot;
(24)
mivel a tudományos kutatások hátráltatását elkerülendő ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az ilyen kutatások elvégzéséhez akár csak alkalomszerűen is szükséges műveletekre;
(25)
mivel, ha az erőforrások megóvását komoly veszély fenyegeti, a tagállamokat fel kell hatalmazni a megfelelő ideiglenes intézkedések meghozatalára;
(26)
mivel nem kívánatos, hogy ennek a rendeletnek az elfogadása érvénytelenítse, illetve akadályozza a szigorúan helyi jellegű, további nemzeti intézkedéseket;
(27)
mivel következésképpen az ilyen intézkedések fenntarthatók vagy elfogadhatók azzal a feltétellel, hogy a Bizottság megvizsgálja a közösségi joggal való összeegyeztethetőségüket és a közös halászati politikához való igazodásukat;
(28)
mivel ez a rendelet az általa lefektetett minimális követelményeken túlmenő, bizonyos nemzeti intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó;
(29)
mivel az erőforrások megóvása végett sürgős, új intézkedések és ennek a rendeletnek a végrehajtásával kapcsolatban részletes szabályok válhatnak szükségessé; mivel az ilyen intézkedéseket és szabályokat a halászat és az akvakultúra közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. december 18-i 3760/92/EGK tanácsi rendelet ( 5 ) 18. cikkében előírt eljárással összhangban kell elfogadni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
HALÁSZHÁLÓK ÉS HASZNÁLATUK FELTÉTELEI
II. CÍM
A HALAK, RÁKFÉLÉK ÉS PUHATESTŰEK LEGKISEBB FOGHATÓ MÉRETE
III. CÍM
HALÁSZATI TILALOM
IV. CÍM
BIZONYOS HALÁSZATI MÓDOK KORLÁTOZÁSA
11. cikk
(1) "Eresztőháló": úsztatóeszközökkel a tengerfelszínen, vagy valamennyivel a tengerfelszín alatt tartott olyan kopoltyúháló, amely szabadon sodródik az áramlattal, vagy amelyet egy hajóhoz rögzítve húznak. Az eresztőhálót a háló kiegyensúlyozására és/vagy sodródásának megakadályozására szolgáló tartozékokkal lehet felszerelni.
(2) Egy hajó sem tarthat fedélzetén, illetve nem használhat halászatra egy vagy több eresztőhálót, amelynek egyenkénti vagy összesített hossza meghaladja a 2,5 km-t.
11a. cikk
(1) 2002. január 1-jétől semmilyen hajó nem tarthat fedélzetén, illetve nem használhat halászatra egy vagy több, a VIII. mellékletben felsorolt faj kifogására szánt eresztőhálót.
(2) 2002. január 1-jétől tilos kirakodni a VIII. mellékletben felsorolt és eresztőhálóval kifogott fajokat.
(3) 2001. december 31-ig a hajók a fedélzetükön tarthatnak, illetve halászatra használhatnak egy vagy több, az (1) bekezdésben említett eresztőhálót, miután erre engedélyt kaptak a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságától. 1998-ban valamely tagállam az egy vagy több eresztőhálót használó halászhajók 1995 és 1997 közötti számának a 60 %-át el nem érő számú hajónak adhat engedélyt egy vagy több ilyen eresztőháló fedélzetén tartására, illetve halászatra való használatra.
(4) A tagállamok kötelesek minden év április 30-ig eljuttatni a Bizottsághoz a 3. bekezdésben említett eresztőhálókat használó és halászati tevékenységre engedéllyel rendelkező halászhajók célfajok szerinti bontást tartalmazó listáját; az 1998-ra vonatkozó adatokat legkésőbb 1998. július 31-ig kell benyújtani.
11b. cikk
(1) Az egy vagy több, a VIII. mellékletben felsorolt fajok kifogására szánt eresztőhálót használó valamennyi halászhajó a következő feltételek mellett működhet:
- a halászati tevékenység közben a hajónak biztosítania kell a háló folyamatos szemmel tartását,
- radarreflektorral felszerelt úszó bójákat kell elhelyezni a háló mindkét végénél, hogy annak helyzetét folyamatosan meg lehessen állapítani. A bójákat maradandó jellel kell ellátni, feltüntetve rajtuk az őket lerakó hajó nyilvántartási betűjelével és számával.
(2) Az (1) bekezdésben említett egy vagy több eresztőhálót használó hajó kapitánya köteles hajónaplót vezetni, amelybe a következő információt kell napról napra bejegyeznie:
- a fedélzeten lévő hálók összesített hosszát,
- az egyes halászati műveletek alkalmával használt hálók teljes hosszát,
- az egyes halászati műveletek során kifogott minden egyes faj tömegét, beleértve a másodlagos zsákmányokat és a tengerbe visszadobott állatokat, a cetfélékkel, hüllőkkel és tengeri madarakkal együtt,
- a fedélzeten megtartott minden egyes faj tömegét,
- a fogások időpontját és földrajzi helyzetét.
(3) A (2) bekezdésben hivatkozott valamennyi kapitány köteles olyan nyilatkozatot tenni annak a tagállamnak az illetékes hatóságai előtt, ahol a kifogott halmennyiséget partra teszi, amely legalább a partra kitett minden egyes faj tömegét, illetve a fogások időpontját és zónáját tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdésben említett egy vagy több eresztőhálót használó halászhajó kapitánya, aki egy tagállamban kívánja partra tenni a kifogott halmennyiséget, legalább két órával a kikötőbe érkezés előtt köteles az érintett tagállam illetékes hatóságát értesíteni a tervezett partra tétel helyéről és a megérkezés időpontjáról.
(5) Az (1) bekezdésben említett egy vagy több eresztőhálót használó halászhajó köteles a fedélzetén tartani annak a tagállamnak az illetékes hatósága által kibocsátott halászati engedélyt, amelynek a zászlaja alatt közlekedik.
(6) A 11. és 11a. cikk, valamint az e cikk rendelkezéseinek a be nem tartása esetén az illetékes hatóságok megfelelő intézkedéseket tesznek az érintett hajókkal kapcsolatban, a 2847/93/EGK rendelet 31. cikkével összhangban.
11c. cikk
A Tanács 1997. december 18-i, a Balti-tengerben, a Bæltben és a Sundban folytatott halászattal kapcsolatos technikai óvó intézkedésekről szóló 88/98/EK rendelet ( 6 ) által érintett vizek kivételével, valamint az 1. cikk (1) bekezdésétől függetlenül, a 11., 11a. és 11b. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni minden egyes, a tagállamok felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó vizeken, illetve ezeken a vizeken kívül minden egyes közösségi halászhajó tekintetében.
V. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18. cikk
E rendelet végrehajtásának részletes szabályait a 3760/92/EGK rendelet 18. cikkében előírt eljárással összhangban kell elfogadni.
19. cikk
A 3094/86/EGK rendelet ezennel hatályát veszti.
Az említett rendeletre való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, mint e rendeletre való hivatkozásokat, és a VII. melléklet A. részében foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
20. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ennek ellenére a 2. cikk (10) bekezdésének, illetve az V. és a VI. mellékletnek a rendelkezései 1997. december 31-én lépnek hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
VIII. MELLÉKLET
- germon : Thunnus alalunga
- nagy tonhal : Thunnus thynnus
- nagyszemű tonhal : Thunnus obesus
- bonító : Katsuwonus pelamis
- palamida : Sarda sarda
- sárgaúszójú tonhal : Thunnus albacares
- feketeúszójú tonhal : Thunnus atlanticus
- kis tonhal : Euthynnus spp.
- déli nagy tonhal : Thunnus maccoyii
- tonmakréla : Auxis spp.
- Aranyosfejű hal : Brama rayi
- nyársorrú hal : Tetrapturus spp.; Makaria spp.
- vitorláshal : Istiophorus spp.
- kardhal : Xiphias gladius
- makrélacsukák : Scomberesox spp.; Colabis spp.
- aranymakréla-félék : Coryphaena spp.
- cápák : Hexanchus griseus; Cetorhinus maximus; Alopiidae; Carcharchinidae; Sphymidae; Isuridae; Lamnidae
- lábasfejűek : minden faj.
( 1 ) HL C 362., 1996.2.12., 318. o.
( 2 ) HL C 30., 1997.1.30., 93. o.
( 3 ) HL L 288., 1986.10.11., 1. o. A legutóbb a 3071/95/EK rendelettel (HL L 329., 1995.12.30., 14. o.) módosított rendelet.
( 4 ) HL L 38., 1982.2.10., 1. o.
( 5 ) HL L 389., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.
( 6 ) HL L 9., 1998.1.15., 1. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31997R0894 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31997R0894&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01997R0894-20070719 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01997R0894-20070719&locale=hu