62008CJ0299[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. december 10-i ítélete. Európai Bizottság kontra Francia Köztársaság. Tagállami kötelezettségszegés - 2004/18/EK irányelv - Közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai - Az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződés és az azt követő, a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés odaítélésére egyetlen egységes eljárást előíró nemzeti szabályozás - Az említett irányelvvel való összeegyeztethetőség. C-299/08. sz. ügy.

C-299/08. sz. ügy

Az Európai Bizottság

kontra

Francia Köztársaság

"Tagállami kötelezettségszegés - 2004/18/EK irányelv - Közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai - Az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződés és az azt követő, a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés odaítélésére egyetlen egységes eljárást előíró nemzeti szabályozás - Az említett irányelvvel való összeegyeztethetőség"

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése - Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai - 2004/18 irányelv - Közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai - Az irányelv 28. cikkében elő nem írt eljárás alkalmazása

(2004/18 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. és 28-31. cikk)

Az a tagállam, amely olyan, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárást előíró rendelkezéseket fogad el és tart hatályban, amelyek lehetővé teszik az ajánlatkérő számára, hogy a (szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre vagy építési beruházásra irányuló) közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az eredeti, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás valamelyik nyertes ajánlattevőjének ítélje oda az e nyertes ajánlattevőkre korlátozott versenyeztetéssel, nem teljesíti az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 2. és 28. cikkéből eredő kötelezettségeit.

Az említett 28. cikk alapján ugyanis az ajánlatkérő szervek kötelesek a szerződéseik odaítélését vagy nyílt, vagy meghívásos eljárással, vagy a 2004/18 irányelv 29. cikkében kifejezetten előírt különleges körülmények között versenypárbeszéd, vagy az annak 30. és 31. cikkében kifejezetten említett különleges esetekben tárgyalásos eljárással lebonyolítani. Ezen irányelv nem engedélyezi a közbeszerzési szerződések más eljárásokon keresztül történő odaítélését.

Továbbá az említett, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás nem egyeztethető össze a 2004/18 irányelv 2. cikkével. Ugyanis annak tárgya kéttípusú szerződés, nevezetesen az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződés és a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés odaítélése, amely utóbbit az első eljárás nyertes ajánlattevőire korlátozott versenyeztetéssel ítélik oda. Ezért azon gazdasági szereplők, akik érdekeltek lehetnek a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződésekben, azonban nem nyertesei valamely igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás egyikének, hátrányos megkülönböztetésben részesülnek e nyertesekhez képest, szemben a 2004/18 irányelv 2. cikkében a közbeszerzési szerződések odaítélésének elveként kimondott egyenlő bánásmód elvével.

Ezenkívül mind az egyenlő bánásmód elve, mind az átláthatóság ebből eredő kötelezettsége megköveteli, hogy az egyes szerződések tárgya, valamint azok odaítélésének szempontjai világosan meg legyenek határozva. E tekintetben az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződéseknek és a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződéseknek természetüknél fogva nyilvánvalóan különböző tárgyuk van, vagyis egyrészt az ajánlatkérő szerv igényeinek tanulmányozása, meghatározása és pontosítása, és másrészt az előzőleg meghatározott árubeszerzés, szolgáltatásnyújtás, vagy építési beruházás kivitelezése. Márpedig az említett, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás során nem garantált, hogy mind az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződések, mind a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések tárgyát és odaítélésének szempontjait minden esetben meg lehet határozni az eljárás kezdetén.

(vö. 29., 40-41., 43-45. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2009. december 10.(*)

"Tagállami kötelezettségszegés - 2004/18/EK irányelv - Közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai - Az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződés és az azt követő, a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés odaítélésére egyetlen egységes eljárást előíró nemzeti szabályozás - Az említett irányelvvel való összeegyeztethetőség"

A C-299/08. sz. ügyben,

az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz 2008. július 4-én

az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: D. Kukovec és G. Rozet, később: G. Rozet és M. Konstantinidis, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

a Francia Köztársaság (képviselik: G. de Bergues, J.-C. Gracia és J.-S. Pilczer, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

benyújtott keresete tárgyában,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: J. N. Cunha Rodrigues (előadó), a második tanács elnöke a harmadik tanács elnökeként eljárva, P. Lindh, A. Rosas, U. Lőhmus és A. Arabadjiev bírák,

főtanácsnok: J. Mazák,

hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. június 10-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2009. szeptember 22-i tárgyaláson történt meghallgatását követően

meghozta a következő

Ítéletet

1 Keresetével az Európai Közösségek Bizottsága annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a Francia Köztársaság - mivel elfogadta és hatályban tartotta a 2006. augusztus 1-jei 2006-975. sz. rendelettel (JORF 2006. augusztus 4., 11627. o.) elfogadott code des marchés publics (közbeszerzési törvénykönyv) 73. és 74-IV. cikkét, amennyiben e rendelkezések olyan, az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárásról rendelkeznek, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a (szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre vagy építési beruházásra irányuló) közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az eredeti, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás valamelyik nyertes ajánlattevőjének ítélje oda újabb versenyeztetés nélkül, vagy legfeljebb az e nyertes ajánlattevőkre korlátozott versenyeztetéssel - nem teljesítette az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.) 2., 28., és 31. cikkéből eredő kötelezettségeit.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

2 A 2004/18 irányelv (3) preambulumbekezdése kimondja:

"Az említett [közbeszerzési szerződések nemzeti odaítélési eljárásaira vonatkozó közösségi] összehangoló rendelkezéseknek - amennyire lehetséges - összhangban kell lenniük az egyes tagállamokban jelenleg alkalmazott eljárásokkal és gyakorlattal."

3 Az említett irányelv 2. cikke előírja:

"Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el."

4 Ugyanezen irányelv 28. cikke alapján:

"A közbeszerzési szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő szerv az ezen irányelv céljaihoz igazított nemzeti eljárásokat alkalmazza.

E közbeszerzési szerződéseket nyílt vagy meghívásos eljárás keretében ítéli oda. A 29. cikkben kifejezetten megjelölt, különleges körülmények között az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési szerződéseit versenypárbeszéd segítségével ítélheti oda. A 30. és 31. cikkben kifejezetten megemlített különleges esetekben és körülmények között az ajánlatkérő szerv alkalmazhatja a hirdetmény közzétételével induló és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást."

5 A 2004/18 irányelv "Versenypárbeszéd" című 29. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) A különösen összetett szerződések tekintetében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az ajánlatkérő szerv megítélése szerint a nyílt vagy a meghívásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését, az ajánlatkérő szerv e cikkel összhangban versenypárbeszédet alkalmazhasson.

A közbeszerzési szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda.

(2) Az ajánlatkérő szerv hirdetményt tesz közzé, amelyben megfogalmazza igényeit és követelményeit, amelyeket e hirdetményben és/vagy egy ismertetőben tovább pontosít.

(3) Az ajánlatkérő szerv a 44-52. cikk vonatkozó rendelkezései szerint kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kezd, amellyel célja az, hogy megtalálja és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a leginkább alkalmasak igényei kielégítésére. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a szerződés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv köteles minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot tanúsítani. Különösen tartózkodnia kell attól, hogy megkülönböztető módon adjon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat.

Az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel.

(4) Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy az eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjon annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ismertetőben szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. A hirdetményben vagy az ismertetőben közölni kell, hogy e lehetőség igénybevételére kerül sor.

(5) Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg - szükség esetén a megoldásokat összehasonlítva - meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).

(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult, és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri a résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók és finomíthatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, finomítása, illetve a kiegészítő tájékoztatás nem változtathatja meg az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető jellemzőit úgy, hogy az torzítsa a versenyt, vagy diszkriminatív hatást gyakoroljon.

(7) Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontok alapján bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és az 53. cikkel összhangban választja ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot.

Ha az ajánlatkérő szerv úgy kívánja, az az ajánlattevő, amely az elbírálás alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, felkérhető arra, hogy pontosítsa az ajánlat elemeit, vagy erősítse meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásait, feltéve hogy ez nem gyakorol olyan hatást, amely módosítaná az ajánlat vagy az ajánlati felhívás lényeges elemeit, torzítaná a versenyt vagy diszkriminációt okozna.

(8) Az ajánlatkérő szerv a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy kifizetésekről rendelkezhet."

6 Az említett irányelv 31. cikke a következőket mondja ki:

"Az ajánlatkérő szerv a következő esetekben ítélhet oda közbeszerzési szerződést hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében:

[...]

3) szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amennyiben az adott szerződés tervpályázatot követően jön létre, és az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni; ez utóbbi esetben az összes nyertest meg kell hívni a tárgyalásokban való részvételre;

[...]"

7 Ugyanezen irányelv 80. cikke (1) bekezdésének első albekezdése a következőképpen szól:

"A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2006. január 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot."

A nemzeti szabályozás

8 A code des marchés publics 2004. január 10-én hatályba lépett, 2004. január 7-i 2004-15. sz. rendeletből (JORF 2004. január 8., 703. o.) adódó változata 73. cikkének harmadik bekezdése a következőket írja elő:

"Egyetlen eljárás eredményeként kötött, számos egyidejűleg végrehajtott és ugyanazon tárgyú, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződést követő szolgáltatásokat újabb versenyeztetés nélkül oda lehet ítélni az elfogadott megoldás szerzőjének. Ebben az esetben a szolgáltatások értékhatárokkal összehasonlítandó összegébe bele kell számítani az igények meghatározására vonatkozó tanulmányok költségét és a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés becsült összegét."

9 A code des marchés publics 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett 2006-975. sz. rendelettel elfogadott változata többek között a következő rendelkezéseket foglalja magában:

"73. cikk

Amennyiben az ajánlatkérő szerv nem képes meghatározni az elérendő célokat és teljesítményeket, az alkalmazandó technikákat, a szükséges emberi és tárgyi erőforrásokat, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződést alkalmazhat.

E szereződések célja egy későbbi szerződés megkötése lehetőségeinek és feltételeinek a feltárása, adott esetben modell kidolgozása vagy demonstráció útján. E szerződéseknek szintén lehetővé kell tenniük a szolgáltatások árszintjének és ütemezése különböző szakaszainak becslését és meghatározását.

A szolgáltatásokat számos azonos tárgyú és egyidejűleg végrehajtott, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződést követően az eredeti, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződés nyertes ajánlattevőire korlátozott versenyeztetéssel egy egységes eljárás keretében az alábbi rendelkezéseknek megfelelően ítélik oda:

1° A közbeszerzési szerződés hirdetménye meghatározza az egyidejűleg odaítélendő, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződések tárgyát és a közbeszerzés megvalósítására irányuló későbbi szerződés tárgyát;

2° A közbeszerzési szerződés hirdetménye meghatározza a jelentkezők kiválasztásának a szempontjait. E szempontok figyelembe veszik a jelentkezőktől megkövetelt alkalmassági követelményeket és szakértelmet mind az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződések, mind a közbeszerzés megvalósítására irányuló későbbi szerződések esetén;

3° A közbeszerzési szerződés hirdetménye meghatározza az egyidejűleg odaítélendő, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződésekre és a közbeszerzés megvalósítására irányuló későbbi szerződésre érkező ajánlatok kiválasztásának a szempontjait;

4° A szolgáltatások értékhatárokkal összehasonlítandó összegébe bele kell számítani az igények meghatározására vonatkozó tanulmányok költségét és a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés becsült összegét;

5° Az ezen eljárás keretében egyidejűleg odaítélt, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződések száma - elegendő számú részvételre jelentkező esetén - nem lehet alacsonyabb, mint három.

A szerződést vagy a keretmegállapodást a közbeszerzési bizottság ítéli oda a területi önkormányzatok esetében, vagy a közbeszerzési bizottság véleménye alapján ítélik oda az állam, a közegészségügyi intézmények és a szociális vagy egészségügyi-szociális létesítmények esetében.

74. cikk

[...]

IV. A projekt megvalósítására vonatkozó szerződés vagy keretmegállapodás számos azonos tárgyú és egyidejűleg végrehajtott, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződést követően odaítélhető a kizárólag az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás nyertes ajánlattevői közötti versenyeztetéssel, egy egységes eljárás keretében a 73. cikk harmadik bekezdésében előírt feltételek mellett.

[...]"

A pert megelőző eljárás

10 A 2004. október 18-án a Bizottság megküldte a Francia Köztársaságnak a code des marchés publics 2004-15. sz. rendeletből adódó változatának 73. és 74-III. cikkére vonatkozó első felszólító levelét. Mivel e rendelkezéseket módosította a 2006-975. sz. rendelet, a Bizottság 2006. december 15-én egy kiegészítő felszólító levelet küldött az említett tagállamnak.

11 Mivel a Bizottság nem találta kielégítőnek a válaszokat, 2007. június 29-én indokolással ellátott véleményt küldött a Francia Köztársaságnak, és felszólította, hogy annak kézhezvételétől számított két hónapon belül tegye meg az e véleménynek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

12 Minthogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az említett tagállam által az említett indokolással ellátott véleményre adott válaszok nem kielégítők, a jelen kereset benyújtása mellett döntött.

A keresetről

A felek érvei

13 A Bizottság azzal érvel, hogy a code des marchés publics 2004-975. sz. rendelettel elfogadott 73. és 74-IV. cikke lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára, hogy valamely (szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre vagy építési beruházásra irányuló) közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az eredeti, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás valamelyik nyertes ajánlattevőjének ítélje oda újabb versenyeztetés nélkül, vagy legfeljebb az e nyertes ajánlattevőkre korlátozott versenyeztetéssel, amennyiben az említett 73. cikk harmadik bekezdésének feltételei teljesülnek. A code des marchés publics e cikkei a 2004/18 irányelv rendelkezéseibe ütköznek azáltal, hogy lehetővé teszik a szerződések közvetlen vagy korlátozott versenyeztetéssel történő odaítélését az olyan esetekben, amelyeket ezen irányelv nem ír elő.

14 A Bizottság fenntartja, hogy az említett nemzeti rendelkezésekben előírthoz hasonló, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárások általában nem teszik lehetővé sem a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés tárgyának, sem az ajánlattevők kiválasztása szempontjainak, sem az érintett szerződés odaítélése szempontjainak az eljárás kezdetén kielégítő pontossággal történő meghatározását. Ebből következik, hogy az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás, amely e rendelkezésekből következik, az említett irányelv 2. cikkében előírt átláthatóság elvébe ütközik. Ezen eljárás jogbizonytalanságot teremt mind az ajánlatkérő szervek, mind a gazdasági szereplők szempontjából.

15 A Bizottság szerint az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás nem minősül sem a 2004/18 irányelv 29. cikkének értelmében vett versenypárbeszédnek, sem az ugyanezen irányelv 32. cikkének értelmében vett keretmegállapodásnak. Az ilyen eljárás olyan tervpályázatnak sem tekinthető, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi az azt követő, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések közvetlen odaítélését az ugyanezen irányelv 31. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

16 A Francia Köztársaság azzal érvel, hogy a szóban forgó nemzeti rendelkezések nem összeegyeztethetetlenek a 2004/18 irányelv 2., 28. vagy 31. cikkével. Egy összehangoló irányelvről van szó ugyanis, amely nem egységes és teljes körű közösségi szabályozást állapít meg. Következésképpen az a körülmény, hogy a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések odaítélése során a versenyeztetést korlátozni lehet, összhangban van ezen irányelvvel. Az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás tiszteletben tartja a letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén az EK-Szerződésben előírt és az említett irányelv 2. cikkében megismételt elveket, mivel a tagállamok szabadon dönthetnek úgy, hogy a közbeszerzési szerződések területén fenntartanak vagy meghoznak anyagi és eljárásjogi szabályokat.

17 A Francia Köztársaság azzal érvel, hogy lehetőség van a későbbi közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés tárgyának vagy szempontjainak az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás megindításakor történő megállapítására. Ugyanis számos olyan helyzet van, mint a városrendezésre irányuló szerződések helyzete, amelyekben a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés tárgya, valamint odaítélési szempontjai eléggé függetlenek az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződéstől ahhoz, hogy azokat már az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás kezdeti szakaszában jól meg lehessen határozni.

18 A Francia Köztársaság hozzáteszi, hogy a 2004/18 irányelv két olyan eljárást ír elő, amelyek jellege hasonló a 2006-975. sz. rendelettel elfogadott code des marchés publicsben előírt, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás jellegéhez, nevezetesen a keretmegállapodást és a versenypárbeszédet. E két eljárással a közösségi jogalkotó maga vezetett be bonyolult, kétlépcsős versenyeztetési eljárásokat. Mivel ezen irányelv nem állapít meg egységes és teljes körű közösségi szabályozást, a nemzeti jogalkotó is bevezethet olyan különös rendelkezéseket, amelyek kétlépcsős versenyeztetési eljárást írnak elő, feltéve hogy e rendelkezések tiszteletben tartják az átláthatóság ugyanezen irányelv 2. cikkében előírt elvét.

19 Amennyiben a Bíróság azon a véleményen van, hogy az említett irányelvvel megállapított szabályozás teljes körű, a Francia Köztársaság másodlagosan azzal érvel, hogy a code des marchés publicsben előírt igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárást a versenypárbeszéd egy formájaként lehet elemezni.

A Bíróság álláspontja

20 A kérelmeivel a Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a Francia Köztársaság - mivel elfogadta, és hatályban tartotta 2006-975. sz. rendelettel elfogadott code des marchés publics 73. és 74-IV. cikkét, amennyiben e rendelkezések olyan, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárásról rendelkeznek, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy valamely közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az eredeti, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás valamelyik nyertes ajánlattevőjének ítélje oda "újabb versenyeztetés nélkül", vagy legfeljebb az e nyertes ajánlattevőkre korlátozott versenyeztetéssel - nem teljesítette a 2004/18 irányelv 2., 28., és 31. cikkéből eredő kötelezettségeit.

21 Meg kell vizsgálni az említett irányelv 31. cikkéből eredő kötelezettség állítólagos megszegését. E kötelezettségszegés a Bizottság szerint abból a tényből adódik, hogy az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás lehetővé teszi szerződés közvetlen odaítélését olyan körülmények között, amelyeket az ugyanezen cikk 3. pontja nem szabályoz.

22 E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a kötelezettségszegés megtörténtét a tagállamban az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártakor fennálló helyzet alapján kell megítélni (lásd többek között a C-64/01. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2002. március 7-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-2523. o.] 7. pontját és a C-456/05. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2007. december 6-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-10517. o.] 15. pontját).

23 Márpedig vitathatatlan, hogy a code des marchés publics 73. cikkének a 2004-15. sz. rendeletből adódó változata, amely lehetővé teszi közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések "újabb versenyeztetés nélküli" odaítélését, már nem volt hatályban az indokolással ellátott véleményben rögzített két hónapos határidő lejártának időpontjában. Ebben az időpontban az említett 73. cikk e változata helyébe a 2006-975. sz. rendeletből adódó új változat lépett.

24 A 2006-975. sz. rendelettel elfogadott code des marchés publics 73. cikke harmadik bekezdésének szövegéből kiderül, hogy a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződéseket "kizárólag az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás nyertes ajánlattevői közötti versenyeztetést követően" ítélik oda. Az indokolással ellátott véleményben rögzített határidő lejártának időpontjában a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések odaítélése tehát nem a 2004/18 irányelv 31. cikkének 3. pontja szerinti tárgyalásos eljáráson keresztül történt.

25 Ebből következik, hogy el kell utasítani a Bizottság keresetét annyiban, amennyiben az annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára, hogy valamely közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás valamelyik nyertes ajánlattevőjének ítélje oda "újabb versenyeztetés nélkül", valamint hogy a Francia Köztársaság nem teljesítette az említett irányelv 31. cikkéből eredő kötelezettségét.

26 A kereset mindazonáltal tartalmaz egy tárgyat, amelyben a Bizottság felrója a Francia Köztársaságnak, hogy nem tett eleget a 2004/18 irányelv 2. és 28. cikkéből eredő kötelezettségének, mivel elfogadta és hatályban tartotta a 2006-975. sz. rendelettel elfogadott code des marchés publics 73. és 74-IV. cikkét, amennyiben e rendelkezések olyan, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárásról rendelkeznek, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy valamely közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az eredeti, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás valamelyik nyertes ajánlattevőjének ítélje oda az e nyertesekre korlátozott versenyeztetéssel.

27 Az ellenkérelmében a Francia Köztársaság azzal érvel, hogy a 2004/18 irányelv csak összehangoló irányelv, amely a tagállamok számára meghagyja azt a szabadságot, hogy a közbeszerzési szerződések területén fenntartsanak vagy meghozzanak az irányelvben előírt szabályoktól eltérő szabályokat.

28 Ezen érvelés nem fogadható el. Igaz ugyan, hogy a 2004/18 irányelv a tagállamok közbeszerzési szerződési rendszereinek nem teljes harmonizációját írja elő, a közbeszerzési szerződések tagállamok számára engedélyezett odaítélési eljárásait ezen irányelv 28. cikke kimerítően sorolja fel.

29 Az említett 28. cikk alapján ugyanis az ajánlatkérő szervek kötelesek a szerződéseik odaítélését vagy nyílt, vagy meghívásos eljárással, vagy a 2004/18 irányelv 29. cikkében kifejezetten előírt különleges körülmények között versenypárbeszéd, vagy az annak 30. és 31. cikkében kifejezetten említett különleges esetekben tárgyalásos eljárással lebonyolítani. Ezen irányelv a közbeszerzési szerződések más eljárásokon keresztüli odaítélését nem engedélyezi.

30 A Bíróság 27/86-29/86. sz., CEI és Bellini egyesített ügyekben 1987. július 9-én hozott ítéletéből (EBHT 1987., 3347.o .) nem lehet eltérő következtetésre jutni.

31 Az említett ítélet 15. pontjának első mondatában a Bíróság valóban megállapította, hogy az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1971. július 26-i 71/305/EGK tanácsi irányelv (HL L 185., 5. o.) nem állapított meg egységes és teljes körű közösségi szabályozást. Azonban ugyanezen 15. pontnak a következő mondatában a Bíróság pontosította, hogy bár a tagállamok szabadon tarthatnak fenn, vagy hozhatnak anyagi és eljárási szabályokat a közbeszerzési szerződések területén, mindezt az említett irányelvben foglalt közös szabályok keretén belül tehetik.

32 Továbbá a fent hivatkozott ugyanezen CEI és Bellini egyesített ügyekben hozott ítélet 17. pontjában a Bíróság hangsúlyozta, hogy döntését a harmonizáció közösségi jog által az ítélete kihirdetésének időpontjában elért stádiumára tekintettel hozza. Márpedig a 2004/18 irányelv 28. cikke második albekezdése, amellyel egyenértékű rendelkezést nem tartalmazott a 71/305 irányelv, pontosan felsorolja azokat az eljárásokat, amelyeket az ajánlatkérő szervnek alkalmaznia kell a közbeszerzési szerződéseinek az odaítélése során.

33 Ebből következik, hogy a jelenleg hatályban lévő közös szabályok keretében a tagállamok nem fogadhatnak el többé szabadon a 2004/18 irányelvben felsorolt odaítélési eljárásoktól eltérő eljárásokat.

34 Ezért a Francia Köztársaságnak a tagállamok azon állítólagos lehetőségére alapított érvelését, hogy az említett irányelvben elő nem írt, azonban az abban említett egyes eljárások jellegéhez hasonló jellegű szerződés-odaítélési eljárásokat fogadjanak el, el kell utasítani.

35 Meg kell azonban vizsgálni a Francia Köztársaság által másodlagosan hivatkozott azon érvelést, miszerint a 2006-975. sz. rendelettel elfogadott code des marchés publicsben előírt igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás a 2004/18 irányelv 29. cikkében előírt versenypárbeszéd végrehajtása egy formájának minősül.

36 El kell ismerni, hogy a versenypárbeszéd és az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás célkitűzései közel állnak egymáshoz. E mindkét eljárást annak lehetővé tétele céljából vezették be, hogy az ajánlatkérő szerv először meghatározza valamely szerződés különös tárgyát, valamint annak megvalósításának műszaki eszközeit.

37 Azonban e két eljárás között fennáll egy alapvető különbség. Ez abból adódik, hogy a versenypárbeszéd egy és ugyanazon szerződés odaítélési eljárása, míg az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás több különböző jellegű szerződés, vagyis egyrészt az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződések és másrészt a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés vagy szerződések odaítélését célozza.

38 Ez a különbség önmagában kizárja azt, hogy az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárásokat a versenypárbeszéd végrehajtásának egy formájaként lehessen értelmezni.

39 A Bizottság továbbá azzal érvel, hogy a Francia Köztársaság megszegte a 2004/18 irányelv 2. cikke szerinti kötelezettséget, amely cikk előírja, hogy az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítsék, és átlátható módon járnak el.

40 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2006-975. sz. rendelettel elfogadott code des marchés publicsben előírt, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás tárgya kéttípusú szerződés, nevezetesen az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződés és a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés odaítélése, amely utóbbit az első eljárás nyertes ajánlattevőire korlátozott versenyeztetéssel ítélik oda. Ezért azon gazdasági szereplők, akik érdekeltek lehetnek a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződésekben, azonban nem nyertesei valamely igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás egyikének, hátrányos megkülönböztetésben részesülnek e nyertesekhez képest, szemben az említett irányelv 2. cikkében a közbeszerzési szerződések odaítélésének elveként kimondott egyenlő bánásmód elvével.

41 Ezenkívül mind az egyenlő bánásmód elve, mind az átláthatóság ebből eredő kötelezettsége megköveteli, hogy az egyes szerződések tárgya, valamint azok odaítélésének szempontjai világosan meg legyenek határozva (lásd ebben az értelemben a C-340/02. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2004. október 14-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-9845. o.] 34. pontját).

42 A Francia Köztársaság az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárások egyes olyan példáira hivatkozott, amelyekben véleménye szerint a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés tárgyát bizonyos pontossággal meg lehetett határozni már az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződések odaítélési eljárása megindításának a stádiumában.

43 Azonban az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződéseknek és a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződéseknek természetüknél fogva nyilvánvalóan különböző tárgyuk van, vagyis egyrészt az ajánlatkérő szerv igényeinek tanulmányozása, meghatározása és pontosítása, és másrészt az előzőleg meghatározott árubeszerzés, szolgáltatásnyújtás, vagy építési beruházás kivitelezése. Márpedig a vitatott nemzeti rendelkezések nem garantálhatják, hogy mind az igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapszerződések, mind a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések tárgyát és odaítélésének szempontjait minden esetben meg lehessen határozni az eljárás kezdetén.

44 Ebből következik, hogy a 2006-975. sz. rendelettel elfogadott code des marchés publics 73. és 74-IV. cikkében előírt igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás nem egyeztethető össze a 2004/18 irányelv 2. cikkével.

45 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a Francia Köztársaság - mivel elfogadta és hatályban tartotta a 2006. augusztus 1-jei 2006-975. sz. rendelettel elfogadott code des marchés publics 73. és 74-IV. cikkét, amennyiben e rendelkezések olyan, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárásról rendelkeznek, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a (szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre vagy építési beruházásra irányuló) közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az eredeti, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás valamelyik nyertes ajánlattevőjének ítélje oda az e nyertes ajánlattevőkre korlátozott versenyeztetéssel - nem teljesítette a 2004/18 irányelv 2. és 28. cikkéből eredő kötelezettségeit.

A költségekről

46 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Francia Köztársaságot, mivel az általa felhozott jogalapok többsége tekintetében pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Francia Köztársaság - mivel elfogadta és hatályban tartotta a 2006. augusztus 1-jei 2006-975. sz. rendelettel elfogadott code des marchés publics 73. és 74-IV. cikkét, amennyiben e rendelkezések olyan, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárásról rendelkeznek, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a (szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre vagy építési beruházásra irányuló) közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az eredeti, igények meghatározására irányuló közbeszerzési alapeljárás valamelyik nyertes ajánlattevőjének ítélje oda az e nyertes ajánlattevőkre korlátozott versenyeztetéssel - nem teljesítette az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. és 28. cikkéből eredő kötelezettségeit.

2) A Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3) A Bíróság a Francia Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: francia.