BH 2002.11.432 Nincs helye sajtó-helyreigazításnak, ha a sajtó a valóságnak megfelelően ad ismertetést jogszabályban szabályozott eljárási rend keretei között meghozott fegyelmi határozatról [Ptk. 79. § (1) bek., 1986. évi II. tv 2. § (1) bek., 3. § (1) bek., 1992. évi XXXIII. tv, PK 14. sz.].

A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. Az ítélet alapját képező tényállás értelmében a felperes az F. I. kórházban állt alkalmazásban közalkalmazotti jogviszonyban. A munkáltató vele szemben fegyelmi eljárást folytatott le. A fegyelmi eljárás során megállapított tényekről, a fegyelmi határozatról - annak meghozatalát követően - Dr. M. L. főigazgató sajtótájékoztatón számolt be. Az alperes a sajtótájékoztatón elhangzottakat a szerkesztésében megjelenő napilap 2001. február 9-i számában "Kártérítést kér a kórház" című újságcikkben közölte. Az újságcikk - többek között - az alábbi, a felperes által kifogásolt közléseket tartalmazta:

"Dr. Cs. H. főorvos 334 000 forintot nem fizetett ki a kórháznak.

Egyidejűleg a beteggel és az Egészségbiztosítóval kifizettettek beavatkozásokat, az eredetileg fizető pácienst visz-szadátumozva kórházi betegnek tüntették fel.

A magánbetegek ... a kórházat perelték be a vállalkozás helyett.

Az égési osztály tevékenységéhez kötötten két műhibapert vesztett el jogerősen a kórház - mintegy 20 millió forint értékben. Dr. Á. Gy., a műhibaperek elismert ügyvédje kérdésünkre elmondta: a kórházat érintő négy perben rendszerint ugyanaz a négy orvos operált - az egyik esetben a most elbocsátott osztályvezető."

A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes a sajtótájékoztatón elhangzottakról, a felperes elleni fegyelmi eljárásról, a fegyelmi határozatról, annak indokairól, tartalmáról tájékoztatta az olvasókat. Figyelemmel arra, hogy a sajtóközlemény a fegyelmi határozatot, annak indokolását tartalmilag valósághűen ismertette, a felperes sajtó-helyreigazítás iránti keresete alaptalan volt. A bíróság ugyanis a sajtó-helyreigazítási eljárás során nem vizsgálhatja, hogy a fegyelmi határozatban foglalt megállapítások valósak-e vagy sem. A sajtó kötelessége, hogy az eljárás befejezését követően annak eredményéről - a felperes kérelmére - tájékoztatást adjon.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, a keresetnek nagyobb részben helyt adó elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 79. §-át, amikor a 14. számú polgári kollégiumi állásfoglalásban kifejtett álláspontot kiterjesztően, tehát törvénysértően értelmezi. Az állásfoglalás értelmében a büntetőeljárás során a hivatalos iratok (vádirat, büntetőbírósági ítélet) alapján történő, valósághű tájékoztatás esetén nincs helye sajtó-helyreigazításnak. A felperes munkáltatója nem minősül hivatalos szervnek, hatóságnak, mert nem fejt ki közhatalmi tevékenységet. A munkáltató egyoldalú intézkedése, határozata nem minősül hivatalos iratnak, így az abban foglalt valótlan tényállítások a sajtó-helyreigazítás iránti igényt megalapozzák.

A jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a fegyelmi eljárás a felperes szakmai tevékenységének minőségét nem érintette, azaz műhibaperek nem képezték a fegyelmi eljárás tárgyát. Az újságcikk alapján azonban az a hamis kép alakulhat ki az olvasóban, hogy a felperes elbocsátásának egyik indokát a műhibaperek adták. Az újságcikkben szereplő, harmadik személy által tett nyilatkozat ezt a látszatot még erősíti is. E személy nyilatkozata egyébként sem tekinthető egy hivatalos irat tartalma alapján történő tudósításnak.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.

A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben felhozott indokok alapján nem jogszabálysértő.