A Kaposvári Törvényszék P.21220/2016/10. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 209. §, 257. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §] Bíró: Korvicska Attila

Kapcsolódó határozatok:

*Kaposvári Törvényszék P.21220/2016/10.*, Pécsi Ítélőtábla Pf.20083/2017/3., Kúria Gfv.30570/2017/5. (BH 2018.9.256)

***********

A Kaposvári Törvényszék

20.P.21.220/2016/10. szám

A Kaposvári Törvényszék a dr. Szabó Balázs Gábor (.....) ügyvéd által képviselt felperes neve és címe szám alatti lakos felperesnek - dr. Stanka Gergely (.....) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve és címe szám alatti I.r., továbbá II.rendű alperes neve és címe szám alatti lakos II. r. és III.rendű alperes neve és címe szám alatti lakos III. r. alperessel szemben tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperes részére 50.000,- (ötvenezer) Ft perköltséget, egyebekben a felmerült és előlegezett költségeiket a felek maguk viselik.

A feljegyzett illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Kaposvári Törvényszékhez három példányban benyújtott, a Pécsi Ítélőtáblának címzett fellebbezéssel lehet élni.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték, a másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

Alperesek ..... napján kötötték meg a ...... számú jelzálogszerződést, továbbá ..... napján a .... számú zálogszerződést.

A ..... számú szerződés szerint I.r. alperes 46.636,- CHF, míg a ..... számú szerződés szerint 37.493,- CHF összegű kölcsönt nyújtott II.r. és III.r. alpereseknek, melynek biztosítékaként jelzálogot alapítottak a II. r. és III. r. alperesek tulajdonában álló ...., ..... hrsz.-ú ingatlanon.

A ..... számú szerződés 10. pontja illetve a ..... számú szerződés 5. pontja egyezően tartalmazta a következő rendelkezéseket: "A felek - a 12/2003. (I.30.) Kormányrendeletben foglalt szabályok alapján - rögzítik, hogy a bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítés estén az értékesítésre a Bank kielégítési jogának megnyíltától számított 270 napon belül azon a legalacsonyabb eladási áron kerülhet sor, amelyet a Bankkal szerződéses jogviszonyban álló, a tevékenység végzésére megfelelő jogosítvánnyal rendelkező, ingatlan-értékbecsléssel is foglalkozó cégek/egyéni vállalkozók (a továbbiakban: Értékbecslő(k)) valamelyike, a kielégítési jog megnyílását megelőző 90 napnál nem régebbi, vagy a kielégítési jog megnyíltát követő 120 napon belül elkészített, likvidációs (menekülési) értékre vonatkozó értékbecslésben - lakóingatlan esetében a lakott, illetve a kiürített állapotra vonatkozóan külön-külön - meghatározott. A likvidációs (menekülési) érték megállapítása a zálogtárgy 30 napon belüli értékesíthetőségét alapul véve történik. A Zálogkötelezett(ek) kijelentik, hogy az Értékbecslő(k) közül bármelyik által végzett értékbecslést teljes mértékben elfogadják, valamint tudomásul veszik, hogy a Bank jogosult az Értékbecslő(k) közül az értékbecslést elvégző személy kiválasztására."

II.r. és III.r. alperesek ..... napján a .....-i ...... hrsz.-ú ingatlanból fejenként 5/1000-5/1000-ed részt felperes részére ajándékoztak.

A felperes ezt követően keresetet nyújtott be a bíróságon, melyben a szerződések idézett rendelkezései részleges érvénytelenségének megállapítását kérte a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése, illetőleg a 18/1999. Kormányrendelet 1.§ a) pontja alapján. Kereseti kérelme indokolása szerint tisztességtelenek ezen szerződési kikötések, mert kiszámíthatatlan, hogy a bank mit fogad el fedezetként, melyek a fedezet kiválasztási és elfogadási tényezők, ezzel pedig kontroll nélküli egyoldalú lehetőséget biztosít a hitelező részére azok meghatározására. A fentieken túl az értékbecslők kiválasztásába sincsen beleszólása az adósoknak, illetve a már kész szakvéleményt sem vitathatják.

I.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a keresettel érintett szerződési pontok figyelemmel a 12/2003. (I.30.) Kormányrendelet rendelkezéseire, a Ptk. 257. § (1)-(2) bekezdése alapján váltak a szerződés részévé, melyek kapcsán a fogyasztóknak joga van kifogással élni, illetve peres eljárást is kezdeményezni. Az értékbecslés szakmai szempontjait pedig a 25/1997. (VIII.1.) PM rendelet határozza meg, így az semmilyen módon nem függ az alperes szubjektív szempontjaitól.

II.r. és III.r. alperesek érdemi nyilatkozatot nem tettek.

A felperes keresete megalapozatlan.

A bíróságnak először arról kellett döntenie, hogy a felperes hivatkozhat-e az alperesek között fennálló szerződés rendelkezésének semmisségére.

A hatályos Ptk.6:88. §-a szerint semmisségre az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.

A 2/2010. (VI.28) PK vélemény 10. pontja szerint a szerződést kötő feleken kívülálló harmadik személy is indíthat a szerződés semmissége iránt pert. Ilyen esetben a fél perbeli legitimációja akkor állapítható meg, ha védendő jogi érdekének fennállását igazolja.

Felperes a védendő jogi érdeke körében annyit jelölt meg, hogy dologi jogosultként kíván a szerződési pont érvénytelenségére hivatkozni.

Felperesnek mint a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosának általános szabályként jogi érdeke fűződik az ingatlannal kapcsolatos szerződésekhez. Mindazonáltal a keresetben a szerződés egy olyan pontjának semmisségére hivatkozik, amelynek az érvénytelensége nem hat ki felperes jogára. Felperes jelzálogjoggal terhelten, ingyenesen jutott a jelzálogjoggal lekötött ingatlanban tulajdonrészhez. Az ajándékozási szerződés megkötésekor is tudatában volt annak, hogy milyen teher van az ingatlanon, így azt is tudta, hogy amennyiben végrehajtásra kerülne sor, az ingatlanon fennálló tulajdonjogát is elveszítheti. A jelzálogszerződéssel a II.r. és III.r. alpereseknek az I.r. alperessel szemben fennálló tartozását biztosították a felek. Az ingatlan fedezet értéke és ennek megállapítása azt befolyásolja, hogy egy esetleges végrehajtás során a még fennálló tartozást milyen arányban fedezi az ingatlan, azaz, annak az értékesítéséből befolyó összeg elegendő-e a bank követeléseinek kielégítésére vagy sem. Ebből adódóan a II.r. és a III.r. érdeke az, hogy az ingatlan értékét minél nagyobb összegben állapítsák meg, azaz a tartozást teljesen vagy amennyiben ez nem lehetséges minél nagyobb részben fedezze a lekötött ingatlan. Amennyiben ugyanis kisebb értékben határozzák meg az ingatlant, a tartozás továbbra is fennáll, azaz nem szabadulnak a kötelemből a II.r. és a III.r. alperesek. Felperes esetében azonban erről nem lehet szó, hiszen az ajándékozási szerződéssel nem lett a jelzálogszerződésnek illetőleg a kölcsönszerződésnek is kötelezettje, így tehát a végrehajtási eljárás során ő csak az ingatlanban fennálló részével felel.