ÍH 2005.34 KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁST BIZTOSÍTÓ BEFOLYÁS JOGKÖVETKEZMÉNYE - URALKODÓ TAG KORLÁTLAN FELELŐSSÉGE MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI - VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI ÉS TAGI FELELŐSSÉG KÜLÖNBSÉGEI - KONSZERNJOGI FELELŐSSÉG KFT.-NÉL - ÜZLETPOLITIKA FOGALMA

A közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező uralkodó tag korlátlan tagi felelőssége megállapításának - a befolyás fennálltán túl - további konjunktív feltétele a társaságra hátrányos üzletpolitika folytatása, és hogy ez a társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyeztesse. E feltételek bármelyikének hiánya a korlátlan felelősség megállapítását kizárja [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 291. §, 296. § (3) bek.].

Amennyiben az uralkodó tag egyben vezető tisztségviselő is, tagi és vezető tisztségviselői tevékenységét el kell határolni egymástól, és a konszernjogi felelősség szempontjából kizárólag az uralkodó tagi magatartás értékelendő [Gt. 21. § (1) bek., 29. § (3) bek., 121. § (1) bek., 129. §].

Az üzletpolitika fogalma alatt üzleti "cselekvési program"; a stratégiai, piaci műveletek hosszabb távú meghatározása; tervezése; a cégre jellemző gazdálkodási koncepció kialakítása; az üzleti célok, irányelvek megfogalmazása értendő.

K. E. alperes a W. Kft.-nek (továbbiakban: társaság) alapítás óta tagja, 2002. április 8-ától pedig közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Alperes a perben nem álló H. Gy.-nével együtt 2000. május 29-ig ügyvezető is volt, ezt követően H. Gy.-né 2001. december 3-áig önállóan képviselte a társaságot, majd alperes lett az egyedüli ügyvezető.

A társaság 2000. október 6-án Aral Company Chipcard, 2000. december 1-jén ROUTEX üzemanyagkártyák használatára vonatkozóan kötött szerződést felperes jogelődjével. A szerződések lehetővé tették, hogy a hitelkártya felhasználásával, a rendszerbe bekapcsolt benzinkutaknál a társaság készpénzfizetés nélkül vásároljon. Ily módon a társaság 2001. november hó és 2002. november hó között 15 135 873 forint tartozást halmozott fel. Felperes jogelődje és a társaság az Aral Chipcard szerződés biztosítékául 1 000 000 forint értékben ingó jelzálog szerződést kötött a társaság gépjárműjére.

A felperes (az O. Ásványolaj Kft.) által a társaság címére küldött fizetési felszólításai kézbesítetlenek maradtak.

Felperes 2003. május 5-én benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy alperes a Gt. 296. § (3) bekezdése alapján korlátlan felelősséggel tartozik az általa ellenőrzött társaság tartozásaiért, kérte továbbá alperes perköltség viselésére kötelezését is.

Arra hivatkozott, hogy az alperes mint ügyvezető is, megszegte a Ptk. 277. § (2) és (3) bekezdésében foglalt együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget. Sérelmezte, hogy az alperes nem működött közre további jelzálogszerződések létrejöttében, követelések rendezésében. Előadta továbbá, az adós társaság a székhelyén fellelhetetlenné vált, ezáltal a társasággal szemben indítandó peres eljárások, végrehajtási eljárás, felszámolási eljárás sem vezetne eredményre. A hátrányos üzletpolitika folytatására, az alperes felelősségének fennálltára nézve előadta, hogy az alperesnek volt döntési lehetősége, mely számlák kerülnek kifizetésre. Az alperes terhére rótta e körben a felperes azt is, hogy a társaság "likvid pénzeszközét más társaság üzletrésze megvásárlására használta fel". A hátrányos üzletpolitika folytatásaként értékelte a felperes azt az alperesi magatartást is, hogy a nem megfelelő munka végzése miatt ügyvezetői tisztségéből felmentett H. Gy.-nét a cég ügyeiben általános meghatalmazással bízta meg.

Alperes ellenkérelmében a tartozások fennállását nem vitatta. Előadta, hogy azok jó része H. Gy.-né működése következtében halmozódott fel, mert a fuvarszámlákat nem, vagy csak késve továbbította a könyvelésbe. Állította, a tartozásokról csak e perben értesült, fizetési felszólítás levelezési címére nem érkezett.

Az üzletrészvásárlásra nézve kifejtette, arra éppen a társaság további, jövedelmező tevékenysége érdekében volt szükség, H. Gy.-né meghatalmazását pedig a szakemberhiánnyal indokolta.

Állította azt is, a társaság bevétellel, vagyonnal rendelkezik, a felperesi követelés kielégítése nincs veszélyeztetve. Ennek bizonyítására benyújtotta 2001. és 2002. évi üzleti évről készült egyszerűsített éves beszámolóit. Indítványozta továbbá a társaság könyvelőjének tanúkénti meghallgatását.

A Gy. Megyei Bíróság ítéletével megállapította, hogy alperes korlátlan és teljes felelősséggel tartozik a W. Kft.-nek a felperessel szemben fennálló 15 035 873 forint tőke és járulékai összegben fennálló tatozásáért. Kötelezte alperest 40 000 forint perköltség megfizetésére.

Az ítélet indokolásában kifejtette, alperes a közvetlen irányítást lehetővé tevő részesedése ellenére sem intézkedett a tartozások további növekedésének megakadályozása és a meglévők csökkentése iránt, nem a tulajdonostól elvárható gondossággal járt el a társaság irányításában. Alperest más elfoglaltsága, külföldi tartózkodása sem menti ki, egyértelműen hátrányos üzletpolitikát folytatott. Az alperesnek a társaság könyvelője meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítvány elutasítását azzal indokolta, hogy az nem eredményezne más tényállás megállapítást.

Az ítélettel szemben alperes fellebbezett. A kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Vitatta, hogy hátrányos üzletpolitikát folytatott volna, állította a társasági kötelezettségek teljesítése nem volt, és ma sincs veszélyeztetve, a társaság fizetőképes, a tartozás rendezésétől nem zárkózik el, továbbá, hogy egy ilyen pernek csak a társasággal szemben indított más eljárások eredménytelensége esetén lenne helye.

Ismételten hivatkozott H.-né tevékenységére, továbbá arra is, hogy a leggondosabb ügyvezetői, tulajdonosi magatartás sem tud kivédeni egy esetleges büntetőjogilag is aggályos cselekménysorozatot.

Sérelmezte, az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy az üzletrészvásárlás ténylegesen hitelezői igénykielégítési alapot vont-e el, továbbá azt is, bizonyítási indítványa elutasításra került annak ellenére, hogy a társaság könyvelőjének meghallgatása az üzletpolitikájáról hiteles képet nyújtott volna.

Felperes fellebbezési ellenkérelemében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes ténybeli és jogi indokai alapján. Hivatkozott arra is, a korlátlan felelősség megállapítása preventív jellegű szankció, alkalmazásához nem szükséges, hogy a tartozás az adós társaságtól behajthatatlanná váljon.

A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.

A gazdasági társaságok működésére, a tagok és a vezető tisztségviselők kötelezettségére, felelősségére az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) tartalmaz rendelkezéseket.