A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.194/2008/7. számú határozata lopás vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 369. §, 386. §, 390. §, 392. §, 588. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Máziné dr. Szepesi Erzsébet, Nehrer Péter

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.1242/2004/54., Fővárosi Törvényszék Bf.5787/2007/32., *Fővárosi Ítélőtábla Bhar.194/2008/7.* (ÍH 2009.47)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

3.Bhar.194/2008/7. szám

A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a 2009. év február hó 5. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

V É G Z É S T :

A lopás vétsége és más bűncselekmények miatt az I. r. vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 2008. év február hó 13. napján kihirdetett 28.Bf.XIV.5787/2007/32. számú ítélete ellen az I. r. vádlott védője által bejelentett fellebbezést elutasítja.

A harmadfokú eljárás során felmerült 9.260 (kilencezer-kettőszázhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2006. év október hó 31. napján kelt 2..XIV.1242/2004/54. számú ítéletével két vádlott társa mellett az I. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett lopás vétségében és 3 rb. bűnsegédként elkövetett közokirattal visszaélés vétségében állapította meg. Ezért őt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy annak végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az elsőfokú ítéletben rögzített tényállás szerint 2003. október 20-án a II. r. és a III. r. vádlottak együtt mentek be az 1-es sértett budapesti lakásának előszobájába, ahonnan eltulajdonították a 2-es sértett táskáját. Az I. r. vádlott ezalatt a lakás előtt kint várakozott és figyeléssel biztosította társai cselekményét, velük együtt távozott a helyszínről (3. oldal 2. bekezdés).

Az ítélet ellen bejelentett ügyészi, vádlotti és védői fellebbezés folytán a Fővárosi Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 313/C. § (7) bekezdés a./ pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében; az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést emiatt tekintette kiszabottnak, a börtönbüntetés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, egyben a vádlottat 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében írt tényállást lényegében irányadónak tekintette, azt csak a II. r., a III. r. vádlottak lakásból történő kimenetelével és az I. r. vádlott velük való távozásával pontosította (4. oldal 1. bekezdés).

Az ítélet ellen az I. r. vádlott védője jelentett be fellebbezést elsődlegesen bizonyítottság hiányában történő felmentésért, másodlagosan enyhítésért.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.451/2008. számú átiratában a védelmi jogorvoslatot alaptalannak tartotta és a fellebbezés Be. 392. § (1) bekezdés a./ pontja alapján történő elutasítását indítványozta.

Az I. r. vádlott védője 2009. év február hó 2. napján érkezett beadványában a másodfokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezést fenntartotta: elsődlegesen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon előterjesztett védelmi álláspontra utalt, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítését kérte.

A harmadfokú nyilvános ülésen az I. r. vádlott védője fellebbezését, a fellebbviteli főügyészség indítványát az írásbelivel egyezően fenntartotta.

A Be. 386. § (1) bekezdés a./ pontja alapján a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság a büntetőjog szabályainak megsértésével olyan vádlott bűnösségét állapította meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy vele szemben az eljárást megszüntette. Ezen eljárási szabályt értelmező 1/2007. BK vélemény B/II. pontja szerint a törvény nem fellebbezési okot, hanem olyan eljárás jogi helyzetet szabályoz, amelynek bekövetkezése esetén a harmadfokú eljárás lehetősége biztosított. Véleményében kizártnak tartotta azonban a fellebbezés lehetőségét akkor, amikor a másodfokú bíróság az első fokon felmentett vádlott esetében az eljárást megszünteti, vagy a megszüntetett eljárás esetén a vádlottat felmenti, mert ezekben az esetekben eltérő okból ugyan, de tartalmilag nem kerül sor bűnösség megállapítására.