BH 2013.9.241 A szerződés hatályossá nyilvánítása körében a bíróságnak arról kell gondoskodnia, hogy ennek során ne maradjon ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás. A szolgáltatás értékegyensúlyát csak akkor kell vizsgálnia, ha az érvénytelenségi ok a szolgáltatások értékegyensúlyának hiányára visszavezethető [Ptk. 237. §, Ptké. I. 36/A. §].

Pertörténet:

Monori Járásbíróság P.21613/2010/9., Budapest Környéki Törvényszék Pf.20464/2012/3., Kúria Pfv.21969/2012/6. (*BH 2013.9.241*)

***********

Az I. r. alperes önkormányzat 2006. évben a polgármesteri hivatal és az általános iskola épületének fűtéskorszerűsítését határozta el. A vállalkozói díjat azonban egy összegben megfizetni nem tudta volna, ezért 2007. január 24-én eszközbérleti szerződést kötött a beruházást finanszírozó II. r. alperessel. Ennek alapján 120 hónapos időtartam alatt havonta esedékesen bérleti díjat kellett a beruházott eszközök tekintetében teljesítenie. A beruházás 2007 márciusában elkészült. A szerződésnek megfelelően az I. r. alperes 2007. évben 3 391 200 forintot, 2008. évben 4 838 400 forintot, 2009. évben 5 230 050 forintot, majd 2010. évben 5 580 000 forintot fizetett ki a II. r. alperesnek.

A Közbeszerzési Döntőbizottság 2007. június 27-én hozott határozatával megállapította, hogy az I. r. alperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2. § (1) és (2) bekezdését, amikor a közbeszerzési eljárást törvénysértő módon mellőzte, ezért az I. r. alperest 1 000 000 pénzbírság megfizetésére kötelezte. Utalt arra, hogy a bérleti szerződés árubeszerzésnek minősül, amelynek közbeszerzési értékhatára 30 000 000 forint, a szerződés becsült értéke ezt meghaladja.

A ügyész felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, miszerint az I. és II. r. alperesek által 2007. január 24. napján kötött eszközbérleti szerződés jogszabály megkerülésével kötött szerződés, ezért érvénytelen. A bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá és az elszámolás körében oly módon rendelkezzen az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatásról, hogy a bérleti díjat a szerződésben meghatározott szolgáltatás felének megfelelő összegben határozza meg. Előadta, hogy a bérleti szerződésben kikötött ellenszolgáltatás feltűnően aránytalan, ez a közérdek sérelmét is előidézi. Kérte szakértő kirendelését a megfelelő elszámolás lefolytatására.

Az I. r. alperes a felperes keresetének teljesítését nem ellenezte. A II. r. alperes elsődlegesen a kereset elutasítását kérte és arra hivatkozott, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga, mert a Ptké. 36/A. §-ában előírt feltételek közül a közérdek sérelme hiányzik. Az érvénytelenség tényét a II. r. alperes sem vitatta, utalt azonban arra, hogy a felperes feltűnő értékaránytalanságra mint megtámadási okra nem hivatkozhat.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. és II. r. alperesek között létrejött eszközbérleti szerződés érvénytelen és a szerződést az ítélethozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánította. A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Ptké. 36/A. §-a alapján a felperes keresete csupán semmis szerződés érvénytelenségének megállapítására irányulhat, megtámadási jogot a felperesnek a jogszabály nem biztosít, az I. r. alperes pedig a Ptk. 236. § (1) bekezdésében rögzített határidőn belül a megtámadási jogával nem élt. Az elsőfokú bíróság egyetértett azzal az állásponttal, hogy a hatályossá nyilvánítás körében a bíróság nem kényszerítheti ki a 10 évre megkötött érvénytelen bérleti szerződés teljesítését, ugyanakkor nem látott alapot arra, hogy a felperesnek a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás elszámolására irányuló kereseti kérelmét teljesítse, erre tekintettel mellőzte szakértő kirendelését is. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a ténylegesen létrejött megállapodást kell figyelembe venni a szolgáltatásra és az ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Miután a bérlet tárgyának használata és a bérleti díj incasszó révén történő megfizetése a határozathozatal idejéig kölcsönösen megtörtént, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás visszamenőleges elszámolására nincs mód.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes és az I. r. alperes nyújtott be fellebbezést. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az I. r. alperes fellebbezése a perjogi helyzete folytán értelmezhetetlen, így érdemben a felperes fellebbezését bírálta el. Helytállónak találta az elsőfokú bíróság Ptk. 206. § szerinti mérlegelését és egyetértett a kifejtett jogi indokolással is. Utalt arra, hogy a jelen ügyben az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki, az eredeti állapot helyreállítására nincs lehetőség, így az érvénytelenség jogkövetkezményei közül csak a hatályossá nyilvánítást lehetett alkalmazni a Ptk. 237. § (1) és (2) bekezdésének helyes értelmezésével. A hatályossá nyilvánítás a felek helyzetét a jövőre nézve rendezi, a bíróságnak akkor lehet rendelkeznie a szolgáltatásokról, ha ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás állapítható meg. A perbeli esetben ilyen nincs, mert a fűtéskorszerűsítés kialakításának ellenszolgáltatása a bérleti díj megfizetése volt és mindkettő megtörtént. A felperesnek nincs joga a szerződést feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva megtámadni, e jogával az I. r. alperes élhetett volna, azonban ilyen kérelem előterjesztésére a törvényi határidőn belül nem került sor. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy az I. és II. r. alperesek nincsenek elzárva attól, hogy egymás között érvényesítsék esetleges elszámolási igényeiket.

A jogerős ítélettel szemben az ügyész és az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Az ügyész felülvizsgálati kérelmében kérte mindkétfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A felperes kifejtette, hogy a közbeszerzési törvény megsértése miatti jogszabálysértésből eredő a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenség a perben nem volt vitás. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt indított peres eljárásban lehet levonni. A jelen ügyben a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet nem lehetett visszaállítani, így a bíróságnak a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá kell nyilvánítania és rendelkeznie kell az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. Az I. r. alperes a bérlet tárgyát használta, a II. r. alperest így kétség kívül megilleti az ellenszolgáltatás, azaz a bérleti díj, csak az a vitatott kérdés, hogy ennek összege mennyi lehet. Azt a bíróság a szerződésben meghatározott mértékben számolhatja-e el vagy az értékegyensúly megteremtése érdekében a felek megállapodásától eltérhet. A felek jogviszonyát a bíróság valóban csak a jövőre nézve rendezheti, ez azonban a felperes szerint nem zárja ki, hogy a bíróság változtasson a szerződés feltételein a hatályossá nyilvánítás körében. A hatályossá nyilvánítás ugyanis a felek jogviszonyának lezárását jelenti a felek helyzetének rendezése mellett. A felek szerződési akaratának megfelelően hatályban tarthatók egyes szerződési kikötések, amelyek az érvénytelenség okával nem függnek közvetlenül össze, a szerződés jogszabálysértő elemeit viszont lehetőség szerint ki kell küszöbölni, még ha a szerződés érvénytelen marad is. A jelen ügyben az értékegyensúly állított eltolódása tehát nem függött össze a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalansággal mint megtámadási okkal. Az értékegyensúly megteremtése azért is szükséges, hogy az egyik fél sem kerülhessen kedvezőbb helyzetbe, mintha érvényes szerződést kötött volna. Az irányadó jogszabályok téves alkalmazása vezetett tehát az alperesek közötti elszámolás mellőzéséhez.