32012R1241[1]

A Tanács 1241/2012/EU végrehajtási rendelete ( 2012. december 11. ) az Indiából, Indonéziából és Malajziából származó egyes zsíralkoholok és keverékeik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 1138/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról

A TANÁCS 1241/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. december 11.)

az Indiából, Indonéziából és Malajziából származó egyes zsíralkoholok és keverékeik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 1138/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) által benyújtott javaslatra,

mivel:

(1) A Bizottság a 2010 augusztusában, egy 2010. augusztus 13-án ( 2 ) közzétett, eljárás megindításáról szóló értesítéssel eljárást indított az Indiából, Indonéziából és Malajziából (a továbbiakban: az érintett országok) származó egyes zsíralkoholok és keverékeik behozatalára vonatkozóan.

(2) A Bizottság 2011 májusában a 446/2011/EU rendelettel ( 3 ) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából, Indonéziából és Malajziából származó egyes zsíralkoholok és keverékeik behozatalára, 2011 novemberében pedig az 1138/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet ( 4 ) (a továbbiakban: a végleges rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az említett áruk behozatalára.

(3) A PT Ecogreen Oleochemicals, az egyes zsíralkoholok és keverékeik egyik indonéz exportáló-gyártója, az Ecogreen Oleochemicals (Singapore) Pte. Ltd. and Ecogreen Oleochemicals GmbH (a továbbiakban együtt: Ecogreen) 2012. január 21-én benyújtott egy kérelmet a Törvényszékhez (T-28/12. sz. ügy), hogy az semmisítse meg a végleges rendeletnek az Ecogreenre vonatkozó dömpingellenes vámot tartalmazó részét. Az Ecogreen azt az exportár-kiigazítást vitatta, amelyre az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja alapján került sor az említett exportár és a vállalat rendes értéke közötti összehasonlítás érdekében.

(4) Az Európai Bíróság 2012. február 16-án ítéletet hozott a C 191/09 P. és C 200/09 P. sz., Európai Unió Tanácsa és Európai Bizottság kontra Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube ZAT (Interpipe Niko Tube ZAT) és Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant VAT (Interpipe NTRP VAT) egyesített ügyekben. Az Európai Bíróság elutasította a T-249/06. sz., Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube ZAT (Interpipe Niko Tube ZAT) és Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant VAT (Interpipe NTRP VAT) kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben a törvényszék ítélete ellen benyújtott fellebbezést és csatlakozó fellebbezést. A törvényszék megsemmisítette a 954/2006/EK tanácsi rendelet ( 5 ) 1. cikkét az Interpipe NTRP VAT tekintetében többek között azért, mert nyilvánvaló mérlegelési hiba történt a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja alapján történt kiigazításnál, valamint az Interpipe Niko Tube ZAT tekintetében más okok miatt.

(5) Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja értelmében tett kiigazítás tekintetében az Ecogreen esetében a ténybeli körülmények hasonlítanak az Interpipe NTRP VAT esetében meglévőkhöz, különösen az alábbi tényezők kombinációjában: a harmadik országokba irányuló közvetlen értékesítés volumene az összes exportértékesítés 8 %-ánál kevesebb (1-5 %); közös a kereskedő és az exportáló gyártó tulajdonosa/ellenőrzése; a kereskedő és az exportáló gyártó funkcióinak jellege; ezért helyénvaló az Ecogreen dömpingkülönbözetét - a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazítás nélkül - újraszámítani, és a végleges rendeletet ennek megfelelően módosítani.

A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÚJRAÉRTÉKELÉSE A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE ALAPJÁN

(6) A 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazítás kiküszöbölése alapján az Ecogreenre megállapított - az Unió határán meglévő CIF-importár százalékában kifejezett, vámfizetés nélküli - dömpingkülönbözet 2 % alatti, ezért az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdése szerint csekély mértékűnek (de minimis) tekinthető. Ennek fényében a vizsgálatot az Ecogreen tekintetében intézkedés kiszabása nélkül kell befejezni.

(7) Az Ecogreen újraszámított dömpingkülönbözetének figyelembevétele érdekében felül kell vizsgálni az összes indonéz vállalat dömpingkülönbözetét, kivéve az egyéni különbözettel rendelkező másik exportáló gyártóét, amelynek különbözete a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező együttműködő indonéz exportáló gyártó különbözetén alapul.

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

(8) Az érintett érdekelt felek két nyilvánosságra hozatal keretében kaptak tájékoztatást a dömpingellenes vámok felülvizsgálatára irányuló javaslatról: az egyiket 2012. június 13-án, a másikat 2012. szeptember 25-én küldték ki. Minden félnek biztosítottak egy időszakot, amelyen belül - az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban - az egyes nyilvánosságra hozatalokat követően ismertethették álláspontjukat.

(9) A 2012. június 13-án kiküldött nyilvánosságra hozatalra a következőktől érkezett észrevétel: P.T. Musim Mas (PTMM), a második indonéz exportáló gyártó, egy EU-n belüli gyártó és egy maláj exportáló gyártó. A PTMM arra is lehetőséget kért és kapott, hogy a Bizottság szolgálatai meghallgassák.

(10) A PTMM, amelynél sor került a 2. cikk (10) bekezdés i) pontja szerinti kiigazításra, úgy érvelt, hogy a C-191/09 P. és C-200/09 P. sz. egyesített ügyekben hozott bírósági ítéletnek - az Ecogreennél történtekhez hasonlóan - dömpingkülönbözetének a 2. cikk (10) bekezdés i) pontja szerinti kiigazítás nélküli újraszámítását kellene eredményeznie, hiszen ha az exportáló gyártóból és a kereskedőből gazdasági egység jött létre, akkor a 2. cikk (10) bekezdés i) pontja szerint nem végezhető kiigazítás. A vállalat azt is állította, hogy a kiigazítás szükségességének bizonyítási terhe az intézményekre esik, és azt a PTMM esetében nem bizonyították. Azt is állította továbbá, hogy körülményei azonosak az Ecogreenéival, és ezért bármilyen elbánásbeli különbség diszkriminációt jelentene.

(11) A PTMM által tett észrevételek tekintetében megjegyzendő, hogy nem következik a C-191/09 P. és C-200/09 P. sz. egyesített ügyekben hozott bírósági ítéletből, hogy amint egy gazdasági egység létrejön, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerint nem végezhető kiigazítás. A 2. cikk (10) bekezdés i) pontja szerinti kiigazítás a PTMM esetében indokoltnak minősül, amint az a végleges rendeletben, a vállalattal folytatott kommunikációban és az alábbiakban is ki van fejtve.

(12) A két indonéz exportáló gyártó körülményei között van néhány különbség, különösen az alábbiak kombinációja: a gyártó közvetlen exportértékesítésének szintje; a kereskedőnek a kapcsolatban nem álló vállalatoktól származó termékekre vonatkozó tevékenységeinek és funkcióinak a jelentősége; a kereskedő és a gyártó közötti szerződés megléte, amely biztosította, hogy a kereskedő jutalékot kapjon az exportértékesítésért. A két vállalat körülményeinek különbsége miatt a diszkriminációra vonatkozó állítást el kellett utasítani.

(13) Meg kell említeni, hogy a PTMM benyújtott egy keresetet a Törvényszékhez (T-26/12. sz. ügy), hogy az semmisítse meg a végleges rendeletnek a PTMM-re megállapított dömpingellenes vámra vonatkozó részét.

(14) Az egyik maláj exportáló gyártó érvelése szerint a C-191/09 P. és C-200/09 P. sz. egyesített ügyek ítélete vagy az abban lévő tények nem támasztják alá az Ecogreen dömpingkülönbözetének - a 2. cikk (10) bekezdés i) pontja szerinti kiigazítás nélküli - újraszámítását. Rámutatott, hogy a Törvényszék a T-249/06. sz. ügyben nyilvánvaló mérlegelési hibát talált az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése i) pontjának alkalmazásánál, mert a Tanács az Interpipe NTRP VAT által gyártott csövekkel kapcsolatos ügyletek összefüggésében kiigazította a Sepco által megadott exportárat, az Interpipe Niko Tube ZAT által gyártottak esetében viszont nem. Az Interpipe NTRP VAT és az Interpipe Niko Tube ZAT helyzete közötti különbségek miatt az Ecogreen ténybeli körülményei nem lehettek egyidejűleg hasonlóak az említett két vállalatéihoz.

(15) Ezt az érvet el lehetett fogadni. Az Ecogreen helyzete valóban hasonlít az Interpipe NTRP VAT-éhoz. Ez a megállapítás indokolja, hogy meg kell tenni a megfelelő lépéseket az Ecogreen dömpingkülönbözetének - a 2. cikk (10) bekezdés i) pontja szerinti kiigazítás nélküli - újraszámításához.

(16) A maláj exportáló gyártó továbbá úgy érvelt, hogy az Ecogreen végleges rendeletben leírt helyzete még csak nem is hasonlít az Interpipe NTRP VAT-éhoz. Az Ecogreen pontos ténybeli körülményeinek újbóli mérlegelésekor azonban arra jutottak, hogy ezek jórészt összehasonlíthatók az Interpipe NTRP VAT-éival, mert ilyen ellenőrzés - amint azt a Törvényszék az Interpipe NTRP VAT esetében megállapította, amikor azt vizsgálta, hogy az értékesítési tevékenységet végző vállalatot az exportáló gyártó ellenőrzi vagy közös az ellenőrzés - az Ecogreen esetében is megállapítást nyert; számos más, a (4) preambulumbekezdésben említett, tényezővel együtt ez azt a következtetést eredményezi, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazítást nem lett volna szabad elvégezni.

(17) Ugyanez a maláj exportáló gyártó - az Ecogreen helyzete és a T-249/06. sz. ügy körülményei közötti hasonlóságokkal kapcsolatos érve alternatívájaként - úgy érvelt, hogy a 2012. június 13-án kiküldött nyilvánosságra hozatal nem volt kielégítő, és az Ecogreen esetében történő újraszámítást alátámasztó alapvető tényeket és megfontolásokat külön nyilvánosságra kellett volna hozni. Az egyik uniós gyártó észrevétele szerint a (8) preambulumbekezdésben említett két nyilvánosságra hozatal egyike sem volt kielégítő, és érvei szerint meg volt fosztva a védekezés jogától.

(18) Ebben a tekintetben emlékeztetni kell rá, hogy a bizonyos konkrét cégekre vonatkozó adatok bizalmas jellegűek, és harmadik félnek nem hozhatók nyilvánosságra. Az Ecogreen - az Interpipe NTRP VAT-éihol hasonló - ténybeli körülményeinek jellege azonban, amint azt az (5) preambulumbekezdés is megemlíti, 2012. június 13-án és 2012. szeptember 25-én nyilvánosságra hozatott az érdekelt felek számára, akiknek az alaprendelet rendelkezéseinek megfelelően mindkét alkalom után biztosítottak időszakot, hogy észrevételeket tehessenek.

(19) A 2012. szeptember 25-én kiküldött második nyilvánosságra hozatalra adott válaszaikban a felek jórészt megismételték a 2012. június 13-i első nyilvánosságra hozatalra adott válaszaik állításait.

(20) A PTMM azon fő állítására alapozva alakította ki észrevételeit, mely szerint a PTMM-ből és kereskedőjéből álló gazdasági egység megléte kizárja az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazítást, az intézmények pedig a Bíróság által megállapított gazdaságiegység-koncepciót egy funkcionális megközelítéssé értelmezik át, ami a kapcsolatban álló kereskedő funkcióinak elemzését igényelné.

(21) Megjegyzendő, hogy ez a pont egy függőben lévő tárgyát képező jogkérdésben is megjelenik.

(22) A PTMM továbbá azt is állította, hogy a fenti (12) preambulumbekezdés érvei nem meggyőzőek, és nem tesznek kielégítően különbséget az Ecogreen és a PTMM körülményei között.

(23) Ebben a tekintetben elegendő megjegyezni, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nem azonos helyzetben lévő vállalatok különböző kezelése még nem diszkrimináció ( 6 ). Ennek alapján tehát minden egyes eset egyéni érdemei alapján lett elbírálva a T-249/09. sz. ügy és a C-191/09 P. és C-200/09 P. sz. egyesített ügyek ítéleteiben található megállapításoknak megfelelően.

(24) Első érv: A gyártó közvetlen exportértékesítésének szintje. Állítása szerint a PTMM-nek nincs marketing- és értékesítési részlege, és csupán azért közvetlenül az indonéz gyártó (nem pedig a kapcsolatban álló kereskedő) végezte az értékesítést, hogy a jogszabályi követelmények teljesüljenek. A marketing- és értékesítési funkciókat szingapúri kereskedője látta el. Ebből kifolyólag a PTMM szerint ez az érv nem indokolja sem az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazítást, sem pedig a PTMM és az Interpipe NTRP VAT közötti különbségtételt.

(25) Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése kiköti, hogy az exportár és a rendes érték között tisztességes összehasonlítást kell végezni, mégpedig ugyanazon a kereskedelmi szinten, és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek kellő figyelembevételével. Ha az így megállapított rendes érték és az exportár összehasonlítása ezen az alapon nem lehetséges, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólag és kimutatottan befolyásoló különbségeket, megfelelő kiigazítások formájában, kérésre minden egyes esetben figyelembe kell venni.

(26) Ennek alapján - amint azt az ideiglenes rendelet (38) preambulumbekezdése is kifejti - figyelembevétettek többek között az eredeti vizsgálatok során érvényes exportértékesítési árak és belföldi értékesítési árak közötti jutalékkülönbségek kiigazításai is, hiszen az Európai Unióba irányuló exportértékesítés és a belföldi értékesítés csatornái különböznek.

(27) A PTMM által felhozott érv nem mond ellent az első érvnek, vagyis annak, hogy a PTMM közvetlen exportértékesítésének szintje magasabb, mint az Interpipe NTRP VAT-é, ami megkülönbözteti a PTMM-et az Ecogreentől. A közvetlen exportértékesítés szintjéből valójában csak arra lehet következtetni, hogy a PTMM exportértékesítését nem csupán Szingapúrból végzi a kapcsolatban álló kereskedője, hanem Indonéziából is.

(28) Második érv: A kereskedőnek a kapcsolatban nem álló vállalatoktól származó termékekre vonatkozó tevékenységeinek és funkcióinak a jelentősége. A PTMM - miközben nem tagadta, hogy kapcsolatban álló kereskedője egy sor különböző pálmaolaj-alapú termékkel foglalkozott - azt állította, hogy ez az érv hibás, hiszen ez az eredeti vizsgálat hatályán kívül eső tevékenységekre alapult.

(29) Annak eldöntéséhez, hogy - a T-249/06. sz. törvényszéki ítélet értelmében - egy kereskedő funkciói azonosak-e egy belső értékesítési részlegéivel, vagy inkább egy jutalékalapon dolgozó ügynökéhez hasonlíthatók, a kereskedő tevékenységeit a gazdasági realitások tükrében kell értékelni. A kereskedő funkcióit nézve az érintett termék és a többi forgalmazott termék tekintetében vannak hasonlóságok. Ezt megerősíti, hogy az alábbi (30) és (31) preambulumbekezdésben tárgyaltaknak megfelelően a PTMM és kapcsolatban álló kereskedője közötti kapcsolatot (ideértve az utóbbi feladatait is) a legtöbb, ha nem az összes termék (beleértve az érintett terméket is) esetében egyetlen szerződés szabályozza, amely nem tesz különbséget a termékek között. Megjegyzendő, hogy a kereskedő teljes tevékenységének alapját jelentős mértékben kapcsolatban nem álló vállalatoktól származó szállítások adják. A kereskedő funkciói ezért hasonlítanak egy jutalékalapon dolgozó ügynökéihez.

(30) Harmadik érv: A kereskedő és a gyártó közötti szerződés megléte, amely biztosította, hogy a kereskedő jutalékot kapjon az exportértékesítésért. A PTMM szerint ez a szerződés egy a kapcsolatban álló felek közötti transzferárakat szabályozó keretmegállapodás volt, amely az alkalmazandó indonéz/szingapúri adóirányelvek és a nemzetközileg elfogadott transzferár-képzési irányelvek teljesítésére szolgált.

(31) Az, hogy ez a megállapodás az alkalmazandó adóirányelvekkel összhangban független felek közötti árak kiszámítására is használható, nem mond ellent annak a megállapításnak, hogy a megállapodás értelmében a kereskedő csak nemzetközi és marketingértékesítési tevékenységeiért kap jutalékot egy rögzített felár formájában. Sőt, maga a megállapodás neve és módozatai igazolják azt a megállapítást, hogy a szerződést a PTMM és a kereskedő közötti kapcsolat szabályozására szánták, és nem korlátozódott csupán transzferárképzési adózási kérdésekre. A szerződés így a körülmények alapján bizonyítja, hogy a kereskedő funkciói hasonlítanak egy jutalékalapon dolgozó ügynökéihez.

(32) A fent bemutatott érvek alapján az intézmények teljesítették az állandó ítélkezési gyakorlat ( 7 ) által megkövetelt bizonyítási küszöböt: az intézmények megállapításaikat közvetlen vagy legalábbis körülményekből következő bizonyítékokra alapozták. A PTMM tekintetében és a fent kifejtett okok miatt az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerint az exportárakon végzett kiigazítás indokolt, és ezért meg kell tartani a dömpingellenes vám jelenlegi szintjét.

KÖVETKEZTETÉS

(33) A fentiek alapján módosítani kell az Ecogreenre és (a P. T. Musim Mas kivételével) az összes többi indonéz vállalatra alkalmazandó vámtételeket. A módosított vámtételeket visszamenőlegesen, az 1138/2011/EU végrehajtási rendelet hatálybalépésének napjától kezdve kell alkalmazni 2011. május 12. és 2011. november 11. között az ideiglenes vám hatálya alá tartozó összes importszállítmányra. Ennek következtében vissza kell fizetni vagy el kell engedni az 1138/2011/EU végrehajtási rendelet eredeti változatának 1. cikke értelmében befizetett vagy elkönyvelt végleges dömpingellenes vámnak, valamint az ugyanazon rendelet eredeti változatának 2. cikke szerint véglegesen beszedett ideiglenes dömpingellenes vámnak az ezzel a rendelettel módosított 1138/2011/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vámtételek fölötti részét. A visszafizetést vagy elengedést az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően a nemzeti vámhatóságoknál kell kérelmezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1138/2011/EU végrehajtási rendelet 1. cikke (2) bekezdésében található táblázatban az Indonéziára vonatkozó bejegyzések helyébe a következő szöveg lép:

2. cikk

Vissza kell fizetni vagy el kell engedni az 1138/2011/EU végrehajtási rendelet eredeti változatának 1. cikke értelmében befizetett vagy elkönyvelt végleges dömpingellenes vám összegének, valamint az ugyanazon rendelet eredeti változatának 2. cikke szerint véglegesen beszedett ideiglenes dömpingellenes vám összegéből azt, ami meghaladja az ezen rendelet 1. cikkében megállapított vám összegét. A visszafizetést vagy elengedést az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően a nemzeti vámhatóságoknál kell kérelmezni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2011. november 12-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

( 2 ) HL C 219., 2010.8.13., 12. o.

( 3 ) HL L 122., 2011.5.11., 47. o.

( 4 ) HL L 293., 2011.11.11., 1. o.

( 5 ) A Tanács 954/2006/EK rendelete (2006. június 27.) a Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, a 2320/97/EK és a 348/2000/EK tanácsi rendeletek hatályon kívül helyezéséről, a többek között Oroszországból és Romániából származó, egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok időközi és intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatának megszüntetéséről és a többek között Oroszországból és Romániából, valamint Horvátországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről (HL L 175., 2006.6.29., 4. o.).

( 6 ) A C-248/04. sz. Koninklijke Cooperatie Cosun ügy [EBHT 2006., I-10211. o.] 72. pontja és a C-303/05. sz. Advocaten voor de Wereld ügy [EBHT 2007., I-3633. o.] 56. pontja, valamint a C-372-06 Asda Stores Ltd kontra Commissioners of Her Majesty's Revenue and Customs [EBHT 2007., I-11223. o.] 62. pontja.

( 7 ) T-249/06. sz. ügy, 180. és 181. pont.