A Kecskeméti Törvényszék P.22101/2006/41. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 217. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 30. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 117. §, 200. §, 202. §, 228. §, 236. §, 237. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

11.P.22.101/2006/41. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kelemen és Mezős Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Mezős Ottó ügyvéd) felperesi képviselő címe által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - Dr. Haskó Imre ügyvéd I.r. alperes képviselőjének címe által képviselt I.rendű alperes neve I.r. alperes címe szám alatti lakos I.r., Dr. Juhász György ügyvéd II.r. alperes képviselőjének címe által képviselt II.r. alperes II.r. alperes címe szám alatti II.r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A megyei bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes, mint eladó és a II.r. alperes, mint vevő által 2005. december 21. napján a a-i B helyrajzi számú ingatlanra megkötött adásvételi szerződés semmis.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy 60 nap alatt fizessen meg a II.r. alperesnek 6.500.000 (Hatmillió-ötszázezer) forintot, valamint ezen összeg után 2005. december 22. napjától 2005. december 31. napjáig terjedő időszakra évi 7 %-os, 2006. január 1. napjától 2006. június 30. napjáig terjedő időszakra évi 6 %-os, 2006. július 1. napjától 2006. december 31. napjáig évi 6,25 %-os, 2007. január 1. napjától 2007. június 30. napjáig évi 8 %-os, 2007. július 1. napjától 2007. december 31. napjáig 7,75 %-os, 2008. január 1. napjától 2008. június 30. napjáig évi 7,50 %-os, 2008. július 1. napjától 2008. december 31. napjáig évi 8,50 %-os, 2009. január 1. napjától a kifizetésig terjedő időre évi 10 %-os, illetve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

Megállapítja, hogy a a-i B helyrajzi számú ingatlan a felperesnek 947/2000, míg az I.r. alperesnek 1053/2000 tulajdoni illetőségben képezi a tulajdonát házassági vagyonközösség jogcímén.

A megyei bíróság megkeresi a C Körzeti Földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően a a-i B helyrajzi számú, A, D szám alatti II.r. alperes neve, törzsszáma: E (II.r. alperes címe) tulajdonaként, illetve a per kimenetétől függő hatállyal a F Kft. (G) tulajdonaként bejegyzett ingatlanra jegyezze be 947/2000 tulajdoni illetőségre felperes neve (felperes személyi adatai) felperes címe szám alatti lakos felperes, míg 1053/2000 tulajdoni illetőségre I.rendű alperes neve (I.r. alperes személyi adatai) I.r. alperes címe szám alatti lakos I.r. alperes tulajdonjogát adásvételi szerződés semmissége folytáni eredeti állapot helyreállítása és házastársi vagyonközösség jogcímén.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi az I. és II.r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 nap alatt 360.000 (Háromszázhatvanezer) forint perköltséget, az adóhatóság külön felhívására 690.000 (Hatszázkilencvenezer) forint le nem rótt eljárási illetéket az államnak, és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala felhívására 172.800 (Egyszázhetvenkettőezer-nyolcszáz) forint szakértői díjat.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál írásban, 5 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

INDOKOLÁS:

A megyei bíróság a peres felek előadása, a 2005. december 21. napján az I. és II.r. alperes által közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződés, a Kecskeméti Városi Bíróság P.23.246/2005., a P.21.430/2006., a P.20.310/2007. számú ügyiratai, H és I tanúvallomása, valamint a per egyéb iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes és az I.r. alperes 1985. márciusában kötöttek házasságot. A házassági életközösségük 2005. év elején megszakadt. Az I.r. alperes 2005. október 23. napján költözött el az utolsó közös lakhelyül szolgáló A, D szám alatti ingatlanból. A Kecskeméti Városi Bíróság a felperes és az I.r. alperes házasságát a 2007. március 6. napján kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett ítéletével felbontotta.

Az a-i B helyrajzi számú ingatlanból a telek az I.r. alperes különvagyonát képezi, amelyen a felépítményt a volt házastársak közösen építették. Az ingatlan-nyilvántartásban az I.r. alperes egyedüli tulajdonaként volt bejegyezve.

2004. augusztus 12. napján az I.r. alperes, mint kölcsönvevő kölcsönszerződést kötött a K Takarékpénztárral, mint kölcsönadóval. Ezen szerződés alapján az I.r. alperes 3.000.000 forint kölcsönt vett fel, melynek a visszafizetési határideje 2005. február 5. napja volt. Az a-i B helyrajzi számú ingatlanra 3.000.000 forint kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjog lett bejegyezve a kölcsönadó javára. A kölcsön visszafizetése a vállalt határidőben nem történt meg.

2005. november 14. napján közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést és ingatlan jelzálogszerződést kötött az I.r. alperes J kölcsönadóval, illetve jelzálogjogosulttal, mely alapján 5.500.000 forint kölcsönhöz jutott azzal, hogy a a-i B helyrajzi számú ingatlanra ezen kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjogot alapítottak. A kölcsön visszafizetésének időpontját 2005. december 21. napjában határozták meg.

Az I.r. alperes, mint eladó 2005. december 21. napján adásvételi szerződést kötött a II.r. alperes neve II.r. alperessel, mint vevővel az a-i B helyrajzi számú ingatlanra 6.500.000 forint eladási áron. A vevő 5.500.000 forintot közvetlenül J kölcsönadónak, illetve jelzálogjogosultnak fizetett meg, míg további 1.000.000 forintot az I.r. alperesnek.

A felperes 2006. februárjában értesült az adásvételi szerződés megkötéséről, amikoris a vevő felszólította, hogy költözzön ki az ingatlanból.

A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az I. és II.r. alperes által 2005. december 21. napján megkötött adásvételi szerződés érvénytelen a Csjt. 30. § (2) bekezdése, valamint a Ptk. 236. § (2) bekezdés c) pontja alapján. Kérte az eredeti állapot helyreállítását, és egyben annak a megállapítását, hogy az A, D szám alatti ingatlannak ő 525/1150 részben, míg az I.r. alperes ugyanezen ingatlannak a 625/1150 részben tulajdonosa. Hivatkozott arra is, hogy az alperesek által megkötött adásvételi szerződés a Ptk. 202. §-a szerinti uzsorás szerződés, és mint ilyen, érvénytelen. Arra az esetre, ha a bíróság az adásvételi szerződés semmisségének a megállapítására nem látna lehetőséget, kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, miszerint az adásvételi szerződés hatálytalan fedezetelvonó jellegére tekintettel a Ptk. 203. § (1) bekezdése alapján. Erre az esetre kötelezni kérte az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 5.210.000 forintot a tulajdoni illetőségének megfelelő ellenértékként, míg a II.r. alperest ennek tűrésére kötelezte, valamint arra, hogy amennyiben az I.r. alperes nem tudna helytállni, tűrje, hogy a felperes a per tárgyát képező ingatlanból nyerjen kielégítést. Az alperesek egyetemleges marasztalását kérte a perköltségben.