A Szegedi Törvényszék G.40201/2013/9. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 209. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §, 213. §, 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (THM rendelet) 8. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Szűcs Károly

Szegedi Törvényszék

6.G.40.201/2013/9.

A bíróság a felperesi képviselő neve ügyvéd (felperesi képviselő címe által képviselt felperes neve (felperes címe felperesnek - a alperesi képviselő (alperesi képviselő címe által képviselt - alperes neve (alperes címe alperes elleni szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy a felek között 2008. február 6. napján létrejött az alperesnél HIT 0415808. számon, valamint ...számú 3.. számon, továbbá ...számú 3. számon, valamint HIT 0419308. számon létrejött kölcsönszerződések s e m m i s e k .

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 800.000,- (Nyolcszázezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az államnak az állami adóhatóság felhívása szerint 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) Ft le nem rótt kereseti eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja a fellebbezést ha ezt a felek kérték, továbbá, ha a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, avagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását, továbbá ha bármely okból a másodfokú bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálást tartja indokoltnak.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri a fellebbezés tárgyaláson kell elbírálni.

A fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet nélkül eljáró fél eljárási cselekménye hatálytalan. Jogi képviseletéről a fellebbező fél köteles gondoskodni.

I N D O K O L Á S :

A felperes mint egyéni vállalkozó és az alperes között 2008. február 06. napján az alábbi kölcsönszerződések jöttek létre:

Az alperesnél ...számú 1.. számon nyilvántartott 17.568.840,-Ft összegű szerződés, melynek tárgya mezőgazdasági traktor Lomborghini, az alperesnél ...számú 2.. számon nyilvántartott szerződés 5.213.240,-Ft-ra, melynek tárgya mezőgazdasági rögtörő hengerek, az alperesnél ...számú 3. számon nyilvántartott 1.524.680,-Ft összegű szerződés, melynek tárgya

mezőgazdasági bálázók, valamint az alperesnél ...számú 4. számon nyilvántartott 4.574.040,-Ft

- 2 -

összegű kölcsönszerződés, melynek tárgya mezőgazdasági bálacsomagolók. A szerződések mértékadó devizaneme svájci frank (CHF). A ...számú 1.. kölcsönszerződést a felek 2013. január 24. napján módosították, mely módosítás az egyes törlesztőrészletek összegét és esedékességét érintette. Az átütemezett tartozás 1.497.540,-Ft- volt. Az átütemezett tartozás a szerződésmódosítás hatályba lépésének napján érvényes. A szerződés devizanemének megfelelő deviza vételi árfolyamon kerül a díjakba beépítésre, melyre tekintettel a szerződésből hátralévő teljes tartozás mértékadó árfolyama változik. A módosított mértékadó árfolyamot az átütemezést követően megküldött törlesztőrészlet értesítőben tünteti fel az alperes.

2008. február 27. napján az alperes írásban tájékoztatta a felperest arról, hogy hogyan alakulnak a fentiekre figyelemmel a kölcsönszerződésekben foglalt fizetési kötelezettségei tőke és kamatmegbontás szerint. E tájékoztatások tartalmazták azt, hogy a felperes által választott kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolási mód: normál devizalapú finanszírozás (normál devizakonstrukció). A kamatváltozás II.-t (árfolyamváltozás) a kölcsönbe vevő a kölcsönbe adó hirdetménye szerinti gyakorisággal köteles megfizetni.

Az említett szerződésekről egyezően állapítható meg az, hogy azok 7. pontjában a teljes hiteldíj mutató százalékos értéke feltüntetésre került, azonban az ügyleti kamatra vonatkozóan a szerződések nem tartalmaznak rendelkezéseket. Úgyszintén nem tüntetik fel a költségeket sem. Ugyanakkor azonban megállapítható, hogy e szerződések részévé vált - az iratoknál 9/A/1. alatt lévő - géphitelezési tevékenységre vonatkozó ...számú 5. számú üzletszabályzat melynek 22. pontja szerint a teljes hiteldíjmutató (THM), a különböző ajánlatok összehasonlítására az ügyfél megfelelő tájékoztatására szolgál. Számítása során a pénzügyi intézménynek a hitellel kapcsolatos - kamaton túli egyéb - költségeket is be kell számítania, ezért az ügylet tényleges terheit mutatja százalékos formában. A THM számításának képletét a 41/1997. (III. 05.) Korm. sz. rendelet tartalmazza. A teljes hiteldíjmutató az egyedi kölcsönszerződés létrejöttekor meghatározott hitel minősítési díjat, valamint kamatot foglalja magában annak figyelembe vételével, hogy a felek a kölcsönfolyósítás időpontjának a tervezett átadás dátumát megelőző 15. napári napot tekintik. A feltételek 19. pontja b./ pontja szerint a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) : a mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet: kamatváltozás2 = fizetési kötelezettség x (fizetési esedékesség napján aktuális devizaeladási árfolyam/mértékadó árfolyam -1).

A bíróság ezt a tényállást keresetlevél és mellékletei, az alperes 7/A/1. alatti érdemi ellenkérelme és mellékletei, továbbá az alperes által 9/A/1. alatt csatolt üzletszabályzat tartalma, valamint a felek előadásai alapján állapította meg.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a létrejött kölcsönszerződések érvénytelenek. Keresetét azzal indokolta, hogy a szerződések csupán az induló teljes hiteldíjmutató százalékos mértékét tartalmazzák, az ügyleti kamatlábra vonatkozó rendelkezést nem. Ezen túlmenően más formában sem tartalmazzák az ügyleti kamatot, ezért a Hpt. 210. §-a (2) bekezdésére figyelemmel semmisek. Ezen túlmenően arra is hivatkozott, hogy a kölcsönszerződések 8. pontjában írt svájci frankban megjelölt mértékadó devizanemre vonatkozó szerződéses kikötés önmagában is semmis. E vonatkozásban arra utalt, hogy alperes a felperes részére forintban folyósította a kölcsönt és annak visszafizetése is forintban történik, utalt továbbá arra, hogy a folyósításkor alkalmazott deviza vételi és törlesztéskor alkalmazott devizaeladási árfolyamok között szükségképpen keletkező különbség költség, melyet a Hpt. 210. § (2) bekezdés

- 3 -