1503/2016. (IX. 21.) Korm. határozat

a Nemzeti Önkéntes Tanácsról

1. A Kormány az önkéntesség kultúrájának terjesztése, valamint a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozat horizontális célkitűzései között szereplő szektorközi együttműködés előmozdítása céljából létrehozza és működteti a Nemzeti Önkéntes Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).

2. A Tanács a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végez a Kormány számára.[1]

3. A Tanács véleményezi az elé terjesztett, önkéntességet érintő koncepciókat, stratégiákat, előterjesztéseket és jelentéseket, javaslatot tesz az önkéntességet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotására, módosítására, valamint az önkéntességgel kapcsolatos egyéb kormányzati intézkedésekre, az önkéntesség területén elősegíti a kormányzati, egyházi, nonprofit és gazdasági szektor együttműködését, közreműködik a különböző önkéntes programok és intézkedések összehangolásában, figyelemmel kíséri és támogatja a mindenkori Nemzeti Önkéntes Stratégiák végrehajtását.[2]

4. A Tanács elnöke a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) családokért felelős államtitkára. A Tanács alelnöke a minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára.[3]

5. A Tanács tagja

a) a Tanács elnöke és alelnöke,

b) az Országos Fogyatékosságügyi Tanács által jelölt és a miniszter által felkért személy,[4]

c) a Karitatív Tanács által jelölt és a miniszter által felkért személy,

d) az Idősek Tanácsa által jelölt és a miniszter által felkért személy,

e) az Országos Környezetvédelmi Tanács által jelölt és a miniszter által felkért személy,

f) a Magyar Katolikus Egyház által jelölt és a miniszter által felkért személy,

g) a Magyarországi Református Egyház által jelölt és a miniszter által felkért személy,

h) a Magyarországi Evangélikus Egyház által jelölt és a miniszter által felkért személy,

i) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által jelölt és a miniszter által felkért személy,

j) az országos önkormányzati érdekszövetségek által közösen jelölt és a miniszter által felkért személy,

k) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által jelölt és a miniszter által felkért személy,

l) az alapszabályuk, alapító okiratuk szerint az önkéntesség kultúrájának előmozdítása érdekében is működő egyesületek és alapítványok által jelölt és a miniszter által felkért öt személy.

6. A Tanács megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és négy évre szól. A Tanácsot a megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül újjá kell alakítani.

7. A tag megbízatása megszűnik, ha

a) a tag meghal,

b) a Tanács megbízatása megszűnik,

c) a tag a megbízatásáról lemond,

d) a jelölő szervezet jogutód nélkül megszűnik, vagy

e) a miniszter a tag megbízatását - a jelölő szervezet véleményének kikérését követően - visszavonja.

8. Ha a tag megbízatása a 7. pont a), c) vagy e) pontja alapján szűnik meg, a jelölő szervezet harminc napon belül új tagot jelöl. Ha a tag megbízatása a 7. pont d) pontja alapján szűnik meg, a miniszter harminc napon belül az 5. pont l) alpontjában foglaltaknak megfelelő másik szervezetet kér fel jelölésre.

9. A tagok a feladatuk ellátásáért díjazásban nem részesülnek. A tagok jogosultak a tevékenységük során felmerült, számlával igazolt és indokolt a szállás- és útiköltségük, valamint a feladat ellátáshoz szükséges személyi segítő, jelnyelvi tolmács, kommunikációs segítő és valós idejű feliratozó alkalmazásával kapcsolatos költségeik megtérítésére.

10. A Tanács ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz[5]

a) az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt egy személy,

b) a köznevelésért felelős miniszter által kijelölt egy személy,

c) a kultúráért felelős miniszter által kijelölt egy személy,

d) a sportpolitikáért felelős miniszter által kijelölt egy személy,

e) a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt egy személy,

f) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kijelölt egy személy,

g) a Tanács elnöke által kijelölt egy személy,

h) a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által kijelölt egy személy,

i) az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által kijelölt személy,

j) az agrárpolitikáért felelős miniszter által kijelölt egy személy,

k) a külpolitikáért felelős miniszter által kijelölt egy személy,

l) az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt egy személy és

m) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által kijelölt egy személy.

11. A Tanács elnöke valamely tag kérésére, vagy ha valamely napirendi pont tárgyalása kapcsán szükségesnek tartja, a Tanács ülésére tanácskozási joggal további személyeket is meghívhat.

12. A Tanács szükség szerint ülésezik. A Tanács üléseit az elnök hívja össze a napirendi pontok megjelölésével.[6]

13. A Tanács működésének részletes szabályait a tagok véleményének kikérését követően a miniszter által meghatározott ügyrend állapítja meg.

14. A Tanács működésével kapcsolatos titkársági teendőket a minisztérium látja el. A Tanács titkárát a Tanács elnöke jelöli ki.[7]

15. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

16. A Tanács az alakuló ülését e határozat hatálybalépését követő hatvan napon belül tartja meg. A Tanács alakuló ülését a Tanács elnöke hívja össze.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök