BH 2024.2.32 I. Ha ugyanaz a személy előbb védőként, majd megbízásának megszűnése után a tanú segítőjeként jár el, a Be. 43. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárási ok fel sem merül, az ugyanis csak akkor zárja ki a védő eljárását, ha a védő e megbízása előtt vagy azzal egyidejűleg jár el tanú segítőjeként is. Ha pedig - erre tekintettel - a terhelttel való érdekellentéte már a védői közreműködése idején is fennállt, az csak akkor valósít meg felülvizsgálati okot, ha a védő az eljárás bírósági szakaszában vett részt, és csak akkor érvényesíthető, ha utóbb jut a terhelt tudomására és azt nyomban bejelenti [Be. 15. § (4) bek., 43. § (1) bek. f) pont és (2) bek., 608. § (1) bek. d) pont].

II. A bírói jogértelmezést igénylő jogkérdések megítélése során a Kúria tanácselnöki értekezletének véleménye nem, ellenben a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozata hivatkozandó [Bszi. 27/A. §].

Pertörténet:

Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.1928/2015/2., Fővárosi Törvényszék B.1341/2016/200., Fővárosi Ítélőtábla Bf.95/2021/51., Kúria Bfv.1328/2022/13. (*BH 2024.2.32*)

***********

[1] A törvényszék a 2020. december 15-én meghozott ítéletével

- az I. r. terheltet felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont] és folytatólagosan, felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap, fegyházban végrehajtani rendelt szabadságvesztésre, 4 év - mint a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója, a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja - foglalkozástól eltiltásra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből az I. r. terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra.

- A II. r. terheltet felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont] és folytatólagosan, felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 3 év, fegyházban végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből a II. r. terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra.

[2] Az ellentétes irányú fellebbezések folytán eljárt ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2022. május 4-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. és a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatta; az I. r. és a II. r. terhére megállapított költségvetési csalás bűntette minősítése köréből a bűnszervezetben elkövetésre utalást mellőzte, ugyanakkor a halmazati büntetést velük mint bűnszervezetben elkövetőkkel szemben tekintette kiszabottnak. Az I. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 3 évre enyhítette és végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg; míg a II. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 év 6 hónapra mérsékelte, végrehajtási fokozatát ugyancsak börtönben megállapítva. Egyebekben a törvényszék ítéletét az I. r. és a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint az egymással baráti viszonyban álló I. r. terhelt és a II. r. terhelt - az I. r. terhelt előzetes elhatározását követően - megállapodtak abban, hogy egy, az irányításuk alatt szervezetten működő, fiktív cégláncolatot hoznak létre, melynek célja, hogy az E. S. C. H. Kft. által végzett értékesítés után fizetendő általános forgalmi adót fiktív belföldi beszerzési számlákkal csökkentve jelentős árelőnyre tegyenek szert a versenytársakkal szemben. Az elkövetési módszer lényege szerint Ausztriában, majd Szlovákiában nettó áron megvásárolt számítástechnikai termékeket valós gazdasági tevékenységet nem végző cégek közötti színlelt értékesítéssel hoznak Magyarországon kereskedelmi forgalomba oly módon, hogy a belföldi értékesítések után fizetendő általános forgalmi adót a számlázási láncolatban részt vevő cégek egyike sem fizeti meg az állami költségvetésnek.

[4] A terheltek a cégláncolaton keresztül a számítástechnikai eszközöket 2013. június és 2013. december közötti időszakban a P. S. G.-től szerezték be, melynek beszállítója a Szlovákiában működő W. T. S.r.o. volt. Ezt követően a beszerzés az I. r. terhelt által 2013. október 31. napján megvásárolt és ténylegesen irányítása alatt álló cseh D. C. S.r.o. társaság közbeiktatásával folyt a W. T. S.r.o.-tól. A számítástechnikai eszközök az O.-A. C. T. Kft. (mint első magyarországi beszerző) - S.-T. H. Kft. - E. S. C. H. Kft. közötti fiktív számlázást követően az E. S. C. H. Kft. útján kerültek értékesítésre a megrendelőknek: az R. N. Kft.-nek, az R. C. Kft.-nek, az U. T. I. Kft.-nek, valamint a H. O. Kft.-nek. A termékek a valóságban, miután a W. T. S.r.o. szlovák cégtől a P. S. G.-hez, illetve később az I. r. terhelt által képviselt D. C. S.r.o.-hoz (névváltoztatás folytán később N+B C. S.r.o.) azokat leszállították, közvetlenül a megrendelőkhöz kerültek leszállításra.

[5] A számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelmi főtevékenységgel rendelkező E. S. C. H. Kft. bejegyzett ügyvezetője az alapítástól (2011. november 8.) N. M., az I. r. terhelt testvére volt, azonban a cég tényleges irányítását az I. r. terhelt végezte a II. r. terhelt közreműködésével.

[6] 2013. év elején, miután N. M. a továbbiakban nem kívánt a cég bejegyzett, de tényleges tevékenységet nem folytató ügyvezetője lenni, az I. r. terhelt megbízása alapján a II. r. terhelt megkereste ismerősét, a III. r. terheltet, és rábírta arra, hogy legyen az ügyvezetője az E. S. C. H. Kft.-nek. A III. r. terhelt a társaság képviseletét elvállalta, 2013. január 23. napjától az E. S. C. H. Kft. ügyvezetője lett. A gazdasági társaság megvásárlásáért a III. r. terhelt ténylegesen ellenértéket nem fizetett, a cégátruházással kapcsolatos valamennyi költséget az I. r. terhelt viselte. A cég könyvelését az I. r. terhelt utasításának megfelelően továbbra is Sz. R. végezte, akihez a könyvelendő iratokat a III. r. terhelt, valamint a II. r. terhelt vitte el.

[7] Az E. S. C. H. Kft. nevében az I. r. terhelt és a gazdasági társaságban alkalmazottként bejelentett a II. r. terhelt tartotta a kapcsolatot a társaság szállítóival és megrendelőivel, ők intézték a megrendeléseket, állították ki a számlákat. A III. r. terhelt az I. r. terhelttől és a II. r. terhelttől kapott konkrét utasításoknak megfelelően a közösségi eladótól az okiratok szerint az O.-A. C. T. Kft. - ténylegesen azonban az E. S. C. H. Kft. - által megrendelt árut az O.-A. C. T. Kft. nevében eljárva, a gazdasági társaság céges bélyegzőjének felhasználásával átvette és leszállította azt az E. S. C. H. Kft. vevői részére.

[8] Ezen túlmenően a III. r. terhelt az I. r. terhelt irányítása alatt álló II. r. terhelttől kapott utasításoknak megfelelően az E. S. C. H. Kft. nevében az M. Bank Zrt.-nél bankszámlát nyitott, és arról a II. r. terhelt utasításai alapján vett fel készpénzt, melyet minden esetben átadott a II. r. terheltnek. Az E. S. C. H. Kft. bankszámláján a netbanki műveleteket nem a III. r. terhelt végezte, hanem az I. r. terhelt, valamint a II. r. terhelt, akik részére az ehhez szükséges banki azonosítókat a III. r. terhelt átadta.