BH 2005.2.49 Üzleti titok megsértését követi el az a terhelt, aki közreműködik a szabadalmazott termék gyártásában, majd egy olyan másik cégnél vállal állást, amely jogosulatlanul felhasználja a termék összetételére és gyártási technológiájára vonatkozó, általa ismert titkos adatokat [Btk. 300. §].

A B.-i Bíróság a 2002. május 29-én kelt ítéletével az I. r. és II. r. terheltet mint társtetteseket, üzleti titok megsértésének bűntette miatt 2-2 évre próbára bocsátotta, emellett V. I. terheltet felmentette a 8 rb. szerzői és szomszédos jogok megsértésének vétsége miatt emelt vád alól.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállásnak a felülvizsgálat szempontjából jelentős része a következő:

K. Á. 1992-ben kikísérletezett egy - később "A" néven forgalmazott - gyógyhatású készítményt, amelyet először 1994-ben kísérelt meg szabadalmaztatni. Ekkor az I. r. terhelt rendelkezésére bocsátotta a készítmény recep­tú­ráját.

Az első szabadalmi bejelentés sikertelenségét követően a készítményre 1995. április 8-án ismét szabadalmi bejelentés történt, ez kizárólag K. Á.-ot jelölte meg feltalálóként.

K. Á. és a szabadalmi bejelentés tárgyát képező készítmény gyártásának és forgalmazásának a szervezésére alakult K. Bt. - amelynek egyik ügyvezetője az I. r. terhelt volt - valamint a forgalmazásra vállalkozó és a II. r. terhelt ügyvezetésével működő G. K. Kft. (előzőleg Cv. G. Sz. Nagykereskedelmi Kft.) között 1995. május 24-én "együttműködési és találmányhasznosítási (licencia) megállapodás" jött létre. Ebben a feltaláló a gyártási eljárás leírásának az átadására, meghatározott szárazanyag mennyiség szolgáltatására és betanításra vállalkozott; a K. Bt. kizárólagos jogot szerzett a készítmény gyártására; a G. Kft. pedig kizárólagos jogot nyert a termék kül- és belföldi forgalmazására.

Az I. terhelt 1997. április 12-én a K. Bt.-ben fennálló jogviszonyát megszüntette, ezután a G. Kft.-nál tevékenykedett. Egy hónappal később (1997. május 12-én) a K. Bt. a felek között létesült együttműködési és találmányhasznosítási megállapodást felmondta. A felmondást elszámolási célú eredménytelenül maradt egyeztetés követte.

A G. Kft. 1997. szeptember 4-én az A. Kft.-vel szerződött az "A" termék gyártására és kiszerelésére. A szerződésben vállalta, hogy a gyártáshoz szükséges tinktúrát, stb. a szükséges mennyiségben a vállalkozó rendelkezésére bocsátja. Ennek teljesítése érdekében az I. és a II. r. terhelt a G. Kft. nevében a S. és Sz. Kft. rendelkezésére bocsátotta az általuk már korábban megismert és a készítmény lényegét alkotó gyógynövény-összetétel felhasználásával készített gyógynövény-alapanyagot. Ekként az "A" termékből 3-4000 db került forgalomba.

Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint az I. és a II. r. terheltek azzal, hogy a szerződéses együttműködés során tudomásukra jutott, a termék anyagösszetételére és gyártási technológiájára vonatkozó adatokat haszonszerzés végett jogosulatlanul, egyben a feltalálónak és a K. R. Bt.-nek vagyoni hátrányt is okozva felhasználták, elkövették az üzleti titok megsértésének a bűntettét. A termék összetételére és technológiájára vonatkozó adatok ugyanis a Btk. 300. § (2) bekezdésében meghatározott üzleti titok fogalmának megfelelnek. Az elsőfokú bíróság a felhasználás jogtalanságát abban látta, hogy az együttműködési szerződés alapján a G. Kft.-nak csak a forgalmazásra, s nem a termék gyártására volt jogosultsága.

A megyei bíróság a 2003. november 20-án kelt ítéletével - a büntetőeljárás szabályainak időközben történt módosításával is összefüggésben - üzleti titok megsértésének bűntettében a terheltek bűnösségét megállapította, és emiatt a terhelteket megrovásban részesítette. Az I. r. terhelt tekintetében a szerzői és szomszédos jogok megsértésének vétségére vonatkozó részében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a büntetőeljárást megszüntette.

A másodfokú bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal érintett üzleti titok megsértésére vonatkozó körben kiegészítette az ítéleti tényállást azzal, hogy az 1995. május 24-én kelt együttműködési és találmányhasznosítási (licencia) szerződés 5. pontja szerint a hasznosító és forgalmazó kötelezte magát a titoktartásra, arra, hogy sem a termék összetételét, sem a gyártási technológiát nem szolgáltatja ki más személynek. A kiegészített adatok alapján is egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával. Kifejtette, hogy az elkövetés időpontjában hatályos Btk. 300. §-ának a (2) bekezdése az üzleti titokhoz fűződő büntetőjogi védelmet nem kötötte ahhoz a feltételhez, hogy a jogosult a titokban tartásához szükséges intézkedéseket is tegyen. Ennek azonban nem tulajdonított jelentőséget, tekintve, hogy a háttérjogszabá­lyok ezt a követelményt tartalmazták. A kiegészített ítéleti tényállásból pedig kiderül, hogy a titoktartási kötelesség kikötésével az ügy sértettjei, K. Á. feltaláló és a K. R. Bt. a szükséges intézkedést megtették az üzleti titok megőrzése érdekében. A terheltek - tekintve, hogy a G. Kereskedőház Kft.-nek a kizárólagos joga pusztán a találmány alapján gyártott termék forgalmazására terjedt ki - a receptúra és technológia haszonszerzési célú engedély nélküli, s vagyoni hátrányt is okozó felhasználással elkövették az üzleti titok megsértésének bűncselekményét.

A háttérjogszabályok - döntően az 1995. évi XXXIII. tv. - vonatkozó rendelkezéseinek ismertetésével kitért a másodfokú bíróság arra is, hogy kizárólag K. Á.-ot lehetett a szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban feltalálónak tekinteni, ám az I. r. terhelt még társ-szabadalmasként sem lett volna jogosult önállóan rendelkezni a találmány egészével. Annak pedig, hogy a K. R. Bt. a találmányhasznosítási szerződést felmondta, a G. Kft. illetőleg a terheltek rendelkezési joga tekintetében nincs jogi jelentősége.

A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. és II. r. terhelt, valamint védőjük nyújtott be felülvizsgálati indítványt, mert az üzleti titok megsértése bűncselekményében a bűnösség megállapítására anyagi jogszabály megsértésével került sor. Álláspontjuk szerint a feltaláló, illetőleg a K. R. Bt. részéről az üzleti titok védelme érdekében nem történt semmilyen intézkedés, s ezáltal a bűnösség megállapításához szükséges Btk. 300. § (2) bekezdésében meghatározott tényállási elem hiányzik.

Hivatkoztak arra is, hogy az ügynek büntetőjogi értelemben vett sértettje nincs, tekintve, hogy K. Á. üzleti tevékenységet nem folytató magánszemély, ezért nem is lehet sérthető üzleti titka, a K. R. Bt. pedig a találmány-hasznosítási szerződés felmondása miatt, az üzleti titoksértés "jogosultja" nem lett.

Az indítvány a szabadalomra vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek, valamint a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseinek a megsértésére hivatkozva felhozta azt is, hogy az I. r. terhelt, mint az "A" termék egyik megalkotója, jogosult volt a termék hasznosításáról rendelkezni, a hasznosítási szerződés 1996. december 13-i módosítása pedig feljogosította a G. Kft.-t e termék gyártására, tehát az üzleti titoksértés ez okból sem valósult meg.