A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21092/2010/7. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.092/2010/7.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kárpáti Miklós ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Szalay Péter ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. április 13. napján meghozott, 19.P.21.487/2010/8. számú ítélete ellen az alperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint + áfa együttes első-és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 63.000 (hatvanháromezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes az alperes által szerkesztett ... című lap ...-i számában a "..." főcímmel, továbbá az alperes által működtetett ... internetes honlapon ...-én "..." főcímmel megjelent közlemények miatt kért helyreigazítást az alperestől, majd annak eredménytelensége folytán igényét keresettel érvényesítette. Olyan tartalmú helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest, amelyből kitűnik, hogy az alperes valótlanul híresztelte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a felperessel szemben nyomozást folytatna, amelynek során "borítékolható" lenne a kihallgatása. Azt a valós tényt, miszerint tavaszig védi a mentelmi jog, abban a hamis színben tüntette fel, mintha csak ez okból nem hallgatták volna meg gyanúsítottként a felperest a ... privatizációjával összefüggésben. Kérte közölni a valóság körében, hogy a cikk elhallgatta, miszerint az egyik önkormányzati képviselő által ellene indított büntetőeljárást a rendőrség megszüntette, és az ügyészség a megszüntető határozat ellen emelt panaszt elutasította. Annak közlésére is igényt tartott, hogy az önkormányzatnál nincs kötelezettségvállalásra és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozóan semmiféle jogköre, így a cikk tárgyát képező ügyben még fogalmilag sem követhetett el bűncselekményt.

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Hivatkozása szerint az adott ingatlanok vonatkozásában igazoltan indultak büntetőeljárások. A cikkben a szerző véleményt, értékítéletet formált a fővárosi főügyész nyilatkozatának okszerű értelmezésével. Súlytalannak tekintette a korábbi eljárás esetleges megszüntetését és utalt arra, miszerint a bíróság a felperes büntetőjogi felelősségének prognosztizálására nem vállalkozhat.

Az elsőfokú bíróság a keresetet részben alaposnak találta és ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett ... című hetilapban, az ugyanott ...-én közzétett "..." illetve "..." című cikkel azonos helyen és betűszedéssel, valamint az általa szerkesztett ... honlapon az ott ...-én közzétett "..." című közleménnyel azonos elérhetőséggel, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül - az internetes közlés esetében azonos elérhetőséggel legalább 30 napra, illetve ha a közlés továbbra is fennmarad, egészen annak fennmaradásáig - tegye közzé az alábbi közleményt. "Helyreigazítás: Lapunk ...-i számában a "...", illetve a "..." című cikkben olyan hamis látszatot keltettünk, hogy felperes neve ... ... ellen a ... körüli ingatlanok értékesítése kapcsán büntetőeljárás zajlana, illetve meghallgatása mentelmi jogának fennállása miatt lenne későbbre várható. A valóságban ellene nem folyik büntetőeljárás, meghallgatására semmilyen minőségben nem került sor".

Az internetes közlés esetén a helyreigazítás első mondata úgy kezdődik, hogy "honlapunkon ...-én közzétett "..." című közleményben.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

A képviselettel kapcsolatos költségekről úgy rendelkezett, hogy azt a peres felek maguk viselik.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 27.000 forint illetékből a felperest, illetve az alperes által szerkesztett lapot kiadó és internetes honlapot üzemeltető kft-t egyaránt 13.500-13.500 forint megfizetésére kötelezte a Magyar Állam külön felhívására.

Ítéletének indokolásában az Alkotmányra, a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény sajtó-helyreigazítási eljárás során irányadó rendelkezéseire, a Ptk. 79. § (1) bekezdésére, 85. § (1) bekezdésére, a Legfelsőbb Bíróság PK 12., 14. és 15. számú állásfoglalásaira, valamint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalmára, természetére és korlátaira vonatkozó alkotmánybírósági határozatokra és a Pp-nek a bizonyításra vonatkozó szabályaira hivatkozott.

A kereset általános szempontok alapján történt konkrét vizsgálata körében a következőkre mutatott rá.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes alappal kifogásolta, hogy személyét büntetőeljárás alanyaként tüntették fel és az alkalmazott címek - utalás rácsokra, záródó ajtókra, börtönválogatottra -, továbbá a ráccsal ellátott metrószerelvény képe olyan látszatot keltettek, hogy gyakorlatilag már meg is állapítható a felperes büntetőjogi felelőssége. Az elsőfokú bíróság a közléseket úgy értelmezte, hogy a szerző szerint a felperes a börtönválogatott reménybeli tagja lehet. Az alperesi védekezésre tekintettel a megkeresett Fővárosi Főügyészség útján a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalosan azt közölte, hogy a felperest sem gyanúsítottként, sem más minőségben nem hallgatták meg, és a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik. Az elsőfokú bíróság a bizonyítás eredményére tekintettel úgy foglalt állást, hogy a szerző feltételezése alátámasztást nem nyert, miként nem merült fel arra vonatkozó adat sem, hogy a felperesnek a büntetőeljárásban való részvételét a még fennálló képviselői mentelmi joga akadályozná. A mentelmi jog felfüggesztése alapos ok esetén kezdeményezhető lett volna, ezért az elsőfokú bíróság e sérelem tekintetében a helyreigazítást elrendelte.

Az elsőfokú bíróság ugyanakkor nem látta indokoltnak azon közlés közzétételének elrendelését, hogy a korábbi büntetőeljárást a felperessel szemben megszüntették, mivel a korábbi döntésnek ma már érdemi jelentősége nincs. Az alperessel értett egyet abban is, hogy a bíróság a büntetőeljárás vonatkozásában az esetleges jövőbeli eseményekről sem formálhat véleményt, ezért a valóság közlésére irányuló kérelmet nem tartotta alaposnak.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezést, míg a felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő.

Az alperesi fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a kereset teljes elutasítására irányult. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállás helytelen megállapításából az adekvát jogkövetkezményekre kiterjedően nem megfelelő következtetést vont le.

Ismételten kiemelte, hogy az ... ... ... ...-i adásában ... ügyészségi szóvivő által elmondottakból nem minden alap nélkül közölte azt a véleményét, hogy a felperes ellen az ingatlanértékesítéssel összefüggésben büntetőeljárás folyhat. Az interpretáció a tényeknek mindenképpen megfelelt és megfelelt a formális logika szabályainak és a jogszabályok rendelkezéseinek is. Kiemelte, hogy a 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 49. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja, valamint a Be. 551. § (1) bekezdése értelmében a mentelmi joggal rendelkező, külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek elleni büntetőeljárás kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészség által indítható.