BH+ 2010.2.91 A gyógyszerek magasabb termelői áron való befogadásáról való döntés az egészségbiztosítási szervek hatáskörébe tartozik [217/1997. (XII. 1.) Korm. r. 7. §]

A felperes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező Unguentum hydrophilicum nonioncum Ph.Hg. Naturland mosdókenőcs készítménye termelői áremelésre irányuló kérelmét 2006 októberében közelebbi dátummal el nem látott úgynevezett "Tájékoztatása" szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyszerügyi Főosztálya nyilvántartásba vette, egyúttal a kérelem elutasításának a terhe mellett hiánypótlásra hívta fel 30 napos határidővel. Az ügyben előterjesztett 198 Ft termelői árnak 221 Ft-ra felemelése iránti kérelmet a hiánypótlás teljesítését követően 2007. január 31-én kelt határozatával az elsőfokú hatóság elutasította. A kérelemhez felperes mellékelte a gyógyszer társadalombiztosítási támogatásához szükséges adatlapot is.

Az alperes az elsőfokú határozatot 2007. április 20. napján kelt határozatával helybenhagyta, mert a készítmény magasabb termelői áron való befogadása ellentétben állna a költségvetési keretek figyelembevétele, a finanszírozhatóság elvével, tekintettel arra, hogy alacsonyabb árú készítmény is forgalomban van.

A határozat felülvizsgálati keresetében a felperes az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Egyebek mellett előadta, hogy kérelme elbírálásának késedelme miatt igényét jogszerűen érvényesítheti az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételüket szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló 89/105/EGK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 3. cikk 1. pontja értelmében.

A Fővárosi Bíróság ítéletével az alperes határozatát a felperes keresetének részben helytadva az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a felperes kérelme áremelés engedélyezésére irányult, holott a perbeli termék nem hatósági áras készítmény, ezért a hatóságnak az új eljárásban a Ket. 22. § (1) bekezdése alapján vizsgálnia kell, hogy pontosan mi a kérelem és van-e hatásköre az ügyben.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben más ügyeket is említve az ügyben előterjesztett kérelme tárgyaként az ítélet hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását, illetőleg a bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint - az ügyben alkalmazott és a felülvizsgálni kért határozataiban is hivatkozott 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet (továbbiakban: R.) alapján - a támogatás mértékéről és az annak alapjául elfogadott árról jogosult rendelkezni, nem a termelői árról. Jogszerűen döntött tehát a közfinanszírozás alapjául szolgáló emelési kérelem elbírálásával a hiánypótlást követően R. 20. § (1) bekezdése és 3. számú mellékletében meghatározott formában előterjesztett támogatás mértékének módosítása iránti kérelem elutasításáról a R. 3. § b) pontjára hivatkozott.

A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével keresetének teljes helyt adását, illetőleg a bíróság új eljárásra utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az említett Irányelv alkalmazhatóságát meg kellett volna állapítani. Az alperes a határozatot megfelelően nem indokolta, a tényállást megfelelően nem tisztázta, a bíróság az ügyet érdemben nem vizsgálta. Jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 111. § (3) bekezdését, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.), az Irányelv vonatkozó rendelkezéseit jelölte meg, hivatkozva a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet vonatkozó rendelkezéseire, továbbá az ügy érdemét nem érintő jogszabályokra. Állította, hogy az alperesi szervnek a határozat meghozatalára nem volt hatásköre.

Az alperes a csatlakozó felülvizsgálatra tett ellenkérelmében saját felülvizsgálati kérelmének megfelelő öntés hozatalát kérte.