422/B/2008. AB végzés

Az indítvány visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Koszovói Köztársaság elismeréséről és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló 2034/2008. (III. 19.) Korm. határozat alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó a Koszovói Köztársaság elismeréséről és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló 2034/2008. (III. 19.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.

A kifogásolt határozat a következőket tartalmazza: "A Kormány, figyelemmel az Európai Unió Tanácsának Koszovóról szóló, 2008. február 18-i Tanácsi Következtetésében foglaltakra,

a) a Koszovói Köztársaságot független államnak ismeri el,

b) felhívja a külügyminisztert, hogy tegyen előterjesztést a köztársasági elnök részére a diplomáciai kapcsolatok felvételéről,

c) felhívja a külügyminisztert, hogy az a) pontban foglaltakról diplomáciai úton tájékoztassa a koszovói felet."

Indokolásul előadja, hogy Koszovóra az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata irányadó, mely többek között elismeri Jugoszlávia, "melynek Szerbia jogutódja" területi integritását, illetve e határozat 18. pontja a régió országaira nézve együttműködési kötelezettséget ír elő a határozat végrehajtásában. Az indítványozó szerint e határozat megsértését jelenti a Koszovói Köztársaság elismerése, mert Koszovó kiválására sem a szerb törvények, sem pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozata szerint nincsen lehetőség.

Koszovó elismerése sérti továbbá az ENSZ Közgyűlése 1974. évi 3314 (XXIX.) határozat 3. cikke e) pontját is, mivel szerinte a szerb hatóságok részben a "magyar csapatok jelenléte miatt vannak akadályoztatva szuverenitásuk védelmében". Az indítványozó szerint a fenti határozatok következtében a magyar államnak tartózkodnia kellene minden olyan lépéstől, ami ezekkel a garanciákkal ellentétes.

Álláspontja szerint tehát a fentiek miatt a Korm. határozat ellentétes az Alkotmány 6. § (1) és 7. § (1) bekezdésével, mivel nem biztosítja a nemzetközi és a belső jog összhangját.

II.

Az Alkotmánybíróságnak az indítvány elbírálására nincs hatásköre.

1. Az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság hatásköre jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára terjed ki.

Az Alkotmánybíróság az 52/1993. (X. 7.) AB végzésében kifejtette, hogy "az állam szerveinek jogalkotó hatáskörét átfogóan az Alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) szabályozza. A Jat. határozza meg azt is, hogy az állami szervek aktusai közül melyek minősülnek jogszabálynak és melyek azok, amelyek az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartoznak. Önmagában véve azonban az, hogy valamely aktust olyan elnevezés alatt bocsátanak ki, amelyet a Jat. a jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei megjelölésére használ, még nem szükségképpen alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó" (ABH 1993, 407, 408.).

Az Alkotmány és a Jat. rendelkezései alapján a Kormány határozata nem tekinthető jogszabálynak. A Jat. 46. § (1) bekezdése alapján a Kormány határozatban szabályozza az általa irányított szervek feladatait, a saját működését, és határozatban állapítja meg a feladatkörébe tartozó terveket. A Jat. 46. § (2) bekezdése szerint e rendelkezés nem érinti a Kormánynak az egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát. A Jat. hivatkozott rendelkezéseit figyelembe véve megállapítható, hogy a Kormánynak csak azon határozata tekinthető az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe sorolható aktusnak, amely a Jat. 46. § (1) bekezdésében szabályozott tartalommal bír.

2. A Korm. határozat nem minősíthető a Jat. 46. § (1) bekezdése alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozó normatív határozatnak, amelynek alkotmányossági vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A Korm. határozat ugyanis bár nemzetközi jogi hatással jár, egyedi jellegű: a Koszovói Köztársaság elismeréséről szóló külpolitikai döntés végrehajtásával kapcsolatos - egyébként kiemelkedő diplomáciai jelentőségű - eseti teendőket határozza meg, ezért nem tekinthető a Kormány által irányított szervek feladatait, a Kormány saját működését, illetve a Kormány feladatkörébe tartozó tervet meghatározó normatív aktusnak, így nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a Jat. 46. § (1) bekezdése az állami irányítás egyéb jogi eszközének minősülő kormányhatározatokkal szemben támaszt.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt Korm. határozat alkotmányellenességének vizsgálatára nincs hatásköre, ezért az erre vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABH 2003, 2065.) 29. §

b) pontjára figyelemmel - érdemi vizsgálat nélkül -visszautasította.

Budapest, 2008. szeptember 29.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró