BH 2019.1.22 Nem állapítható meg a minősített befolyással rendelkező tag konszernjogi felelőssége, ha az ellenőrzött gazdasági társaság veszteséges gazdálkodását nem a tag befolyásoló magatartása és a megfelelő intézkedésének elmulasztása idézte elő [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 63. § (2) bek.; 1952. évi III. tv. (rPp.) 206 § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A 2012. február 14-i kezdő időponttal felszámolás alá került M. L. Zrt. (a továbbiakban: adós gazdálkodó szervezet) az M. L. Vállalat jogutódjaként - átalakulással - jött létre 1992-ben. Az állami vagyon értékesítésére létrehozott Állami Vagyonügynökség, majd az ÁPV Zrt. részvényesként 1999-ben 96,842%-os, 2001-ben 97,923%-os, 2003-tól 99,95%-os tulajdonosi részesedéssel bírt az adós gazdálkodó szervezetben.

[2] Az adós állami tulajdonban levő (99,95%-os) részesedésének értékesítésére 2004-2005 között kiírt pályázatok nem vezettek eredményre.

[3] 2005-ben az adós kiszervezte a földi kiszolgálási, továbbá a műszaki igazgatósági tevékenységet, értékesítette az üzemanyag üzletágat és a H. slot-ját is.

[4] Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) 2006. évi jelentése az ÁPV Zrt. működésével kapcsolatban tartalmazta többek között, hogy az adós likviditása, eladósodottsága folyamatosan romlott, veszteséges gazdálkodásának oka a strukturális hiányosságok, a versenykörnyezetnek nem megfelelő működési hatékonyság fenntartása, a hosszú távú járatok üzemi vesztesége, az informatikai rendszer elavultsága, illetve a létszámfelesleg csökkentésének elmaradása volt.

[5] Az ÁPV Zrt. újabb privatizációs eljárás eredményeként 2007. február 23-án értékesítette az adós jegyzett tőkéjének 99,95%-át megtestesítő részvénycsomagot a legkedvezőbb ajánlatot nyújtó A. Zrt. részére, amelynek 49%-ban külföldi, 51%-ban magyar magánszemélyek voltak a tulajdonosai. A privatizációs szerződésben a vevő vállalta 2008. december 31-ig 50 000 000 euró tőkeemelés végrehajtását, továbbá az adósnak az E. B. Bank, valamint a K. Bank felé fennálló hitelei visszafizetését 2007. december 31-ig, hiteltörlesztési bankgarancia fedezete mellett. Az adósnak az M. F. Bank felé fennálló hiteltartozását (76 millió Ft) - azonos értékű eszközátruházás mellett - átvállalta az újonnan megalapított M. V. Kft..

[6] Az adós 2006. üzleti évi beszámolójának adatai szerint saját tőkéje -5 073 208 E Ft, mérleg szerinti eredménye -10 852 587 E Ft, fizetőképességi mutatója 0,62%, eladósodottságának foka 102,86% volt. 2007. évre az adós saját tőkéje - az új tulajdonos által végrehajtott tőkerendezés eredményeként - emelkedett, az évet a vállalkozási szintű veszteséges működés ellenére, a rendkívüli bevételek miatt nyereséggel zárta. A 2008. üzleti évre az adós saját tőkéje ismét negatív előjelűvé vált, 2009-től az adós szokásos működéséből eredő veszteség növekedett, értékesítési árbevétele, likviditása folyamatosan romlott.

[7] Időközben az A. Zrt. tagjává, ezáltal az adós közvetett tulajdonosává vált a V.-nek.

[8] Az adós 2009-ben adásvételi szerződést kötött az MNV Zrt.-vel leányvállalata, az M. G. H. értékesítésére. Az adásvételi szerződés nem lépett hatályba, a vevő részéről megfizetett előleget, kamatait az adós nem fizette vissza.

[9] A magyar adóhatóság 2007. és 2010 márciusa között több adó- és társadalombiztosítási járulék tekintetében halasztást engedélyezett az adósnak fizetési kötelezettsége teljesítésére.

[10] A 2007. február 23-i privatizációs szerződésben vállalt hiteltörlesztési kötelezettségét az A. Zrt. nem teljesítette, 2010-ig nem járt eredménnyel a kötelezettsége biztosítékául adott bankgarancia lehívása sem a garantőr V.-től (32 000 000 euró). Az adós 2007. évben - a külföldi természetes személy eljárásával - felülgarantálta, visszaterhelte az adósra a V. által nyújtott bankgaranciát. A V. a tőle lehívott bankgaranciát viszontgaranciaként az adóstól lehívta, és mivel azt az adós teljesíteni nem tudta, hitelt nyújtott számára.

[11] Az adós finanszírozására 2010-ben a V. tulajdonosként, stratégiai befektetőként nem volt hajlandó.

[12] Az adós pénzügyi helyzetének megoldására 2010. február 26-án az adós, a V., az A. Zrt., az MNV Zrt., valamint ellenjegyzőként az alperes megállapodást kötöttek (a továbbiakban: ötoldalú megállapodás) az adós fenntartása és átalakításának biztosítása érdekében, amelynek eredményeként az alperes ismét 94,6%-os tulajdonosává vált az adósnak. Az ötoldalú megállapodás rendelkezett 25,4 milliárd Ft összegű tőkeemelésről, amely egyrészt pénzbeli hozzájárulásból (20,7 milliárd Ft), másrészt az M. G. H. megvásárlásához fizetett előleg, annak kamata (4,7 milliárd Ft) tőkévé alakításából állt. Az ötoldalú megállapodás eredményeként sor került az adós és az A. Zrt. közötti hitelszerződések módosítására, a tőkejuttatással az adós teljesíteni tudta adótartozását, az apporttal korábbi tartozása került rendezésre, likviditási problémái - átmenetileg - rendeződtek. A megállapodás kitért arra is, hogy az MNV Zrt.-nek feladata az adós tekintetében megmentési és szerkezetátalakítási terv készítése a nehézséggel küzdő cégek megmentését és átalakítását célzó állami támogatásokról szóló 2004/C244/02 számú közösségi iránymutatásnak (a továbbiakban: közösségi iránymutatás) megfelelően.

[13] Az alperes nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. részvényesként bejegyzésre került az adós cégjegyzékébe 2010. április 26-ával (az A. Zrt. részvényesi adatai egyidejű törlésével), egyúttal az is, hogy szavazati joga minősített többségű befolyást biztosít.

[14] A megmentési és szerkezetátalakítási tervhez a stratégiai terv kidolgozására külső, az R. B. tanácsadó cég kapott megbízást. Az általa 2010 tavaszán elkészített ún. H.-terv három javaslatot tartalmazott a 2010-2012. évekre.

[15] Az adós 2010. május 28-i közgyűlése elfogadta a társaság hároméves, 2010-2012. évekre vonatkozó stratégiai tervét, ami az iparági tanácsadó által készített megmentési és szerkezetátalakítási terven alapult.

[16] Az alperes több ízben nyújtott kölcsönt az adós számára fizetési nehézségei miatt: 2010. április-július hónapokban három évre 9,2 milliárd Ft összegben. 2010 szeptemberében az előző kölcsönt - kamatával emelt 9,4 milliárd Ft összegben - tőkévé alakította, további 5,3 milliárd Ft-tal megemelte az adós tőkéjét, amellyel az állami tulajdon 96,5%-ra emelkedett, és ismét kölcsönt nyújtott részére 5,7 milliárd Ft összegben.

[17] Az Európai Unió Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) előtt bejelentésre 2010 márciusában eljárás indult az adósnak nyújtott állami támogatások vizsgálatára. A Bizottság a 2012. január 9-i határozatában 2003-tól kezdődően összesen nyolc intézkedéssel kapcsolatban állapította meg az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerint az adós tiltott állami támogatását. Idetartozott többek között az adós javára adófizetésre adott halasztás, a 2010. februári tőkeemelés 25,4 milliárd Ft-tal, a 2010. évi 9,2 milliárd Ft összegű kölcsön, annak tőkévé alakítása 9,4 milliárd Ft összegben, a 2010. szeptemberi további tőkeemelés és tulajdonosi kölcsön. A határozat kimondta, hogy az alperesnek kamatával együtt vissza kell fizettetnie a nyújtott támogatást.