A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21515/2010/5. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 228. §, 239. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 157. §, 203. §, 207. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Lente Sándor, Molnár Ambrus, Németh László

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.515/2010/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Csontos Réka ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Czompoly Tamás ügyvéd által képviselt I-II. rendű alperesek ellen, szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. június 8. napján meghozott, 4.P.24.228/2008/28. számú ítélete ellen, az I-II. rendű alperesek részéről 32. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését a per főtárgya tekintetében azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a felperes a ... ... . kerületi ... helyrajzi számú ingatlan 1/8-ad tulajdoni hányadából a II. rendű alperes haszonélvezeti jogának értékcsökkentő hatását figyelembe véve kereshet kielégítését. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alpereseket az első fokú perköltség megfizetésére kötelező rendelkezést mellőzi, továbbá az őket egyetemlegesen terhelő kereseti illeték összegét 45.000 (negyvenötezer) forintra leszállítja, kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 45.000 (negyvenötezer) forint kereseti illetéket.

Kötelezi az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 nap alatt 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá egyetemlegesen térítsenek meg az államnak felhívásra 90.000 (kilencvenezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes több alkalommal, összesen 27.000.000 Ft kölcsönt adott az I. rendű alperesnek. Ebből 16.000.000 Ft kölcsön visszafizetését az I. rendű alperes tulajdonában álló ..., .... kerületi ... helyrajzi számú ingatlanra alapított vételi joggal, míg a további 11.000.000 Ft megfizetését az ugyanerre az ingatlanra alapított jelzálogjoggal biztosították. Az I. rendű alperes a kölcsönszerződéseket lejáratkor nem teljesítette, ezért a felperes a vételi jogát gyakorolta, tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre is került. A bíróság jogerős ítélettel elutasította az I. rendű alperesnek a szerződés - uzsorára és feltűnő értékaránytalanságra alapított - érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetét. A II. rendű alperes az I. rendű alperes előbbiekben nem említett további kölcsöntartozásait kölcsön felvételek útján 2007. január 15. napján kiegyenlítette. Ezt követően az I. rendű alperes 2007. február 1. napján elajándékozta a tulajdonában álló ... ... kerületi ... helyrajzi számú ingatlan 1/8-ad tulajdoni hányadát, továbbá a .... helyrajzi számú ingatlan 442/1009 hányadát a II. rendű alperesnek, aki az érintett ingatlan-illetőségeken özvegyi jogra jogosult volt.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen az alperesek közötti ajándékozási szerződés érvénytelenségének, másodlagosan a vele szembeni hatálytalanságának a megállapítását, és a II. rendű alperes annak tűrésére kötelezését kérte, hogy az I. rendű alperessel szembeni követelését az ingatlanokra vezetett végrehajtás útján elégíthesse ki.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, mivel mind a szerződés színleltségét, mind pedig fedezetelvonó jellegét tagadták.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a 2007. február 1. napján, az alperesek között a két ingatlanhányadra létrejött ajándékozási szerződés a felperes vonatkozásában hatálytalan, és a II. rendű alperest annak tűrésére kötelezte, hogy a felperes a jogerős ítéleten alapuló követelését az ingatlanhányadokból elégítse ki. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, az alpereseket perköltség fizetésére és a kereseti illeték megtérítésére kötelezte. Az elsődleges, a szerződés színleltségére alapított érvénytelenség megállapítása iránti keresetet a Ptk. 207. § (6) bekezdése alapján azért utasította el, mert a felperes az őt terhelő kötelezettség ellenére nem bizonyította, miszerint az alpereseknek az ingatlanhányadok átruházására vonatkozó szerződési nyilatkozata színlelt volt. A másodlagos kereseti kérelem tekintetében a Ptk. 203. § (2) bekezdése szerinti vélelem alapján megállapította, hogy az (1) bekezdés alapján az ajándékozási szerződés fedezetelvonó, ezáltal az a felperessel szemben hatálytalan. Kifejtette, hogy az alperesek személyes előadásukon túl a visszterhesség bizonyítására bizonyítékot nem ajánlottak fel, az általuk kihallgatni kért tanúk a jogvita elbírálása szempontjából közömbös körülményeket tudtak volna bizonyítani. Ezen kívül a II. rendű alperes rosszhiszeműsége mellett fennálló vélelmet az alperesek meg sem kísérelték megdönteni. Megállapította továbbá, hogy az ajándékozási szerződés megkötésekor az I. rendű alperesnek lejárt és nem teljesített kölcsöntartozása állt fenn a felperessel szemben, és az elajándékozott ingatlanok legalább részbeni fedezetéül szolgálhattak volna a követelés kiegyenlítésének. Ezért a II. rendű alperest annak tűrésére kötelezte, hogy a felperes a követelését ezekből az ingatlanhányadokból elégítse ki.

Az első fokú ítélet részbeni megváltoztatása, a kereset teljes elutasítása iránt az alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Az elsőfokú bíróság döntését annak megállapítása miatt támadták, hogy a közöttük létrejött szerződés ingyenes volt. Előadták, hogy az ajándékozási szerződés valójában adásvételi szerződést leplezett, a II. rendű alperes korábban 5.900.000 Ft erejéig egyenlítette ki az I. rendű alperest terhelő kölcsöntartozást, ezzel összefüggésben sérelmezték, egyrészt a becsatolt kölcsönszerződés figyelmen kívül hagyását, másrészt a felajánlott tanúbizonyítás mellőzését. A rosszhiszeműség vélelmének megdöntése körében arra hivatkoztak, hogy az ajándékozási szerződés megkötésekor joggal bíztak abban, miszerint a felperes által, a vételi jog gyakorlásával megszerzett ingatlan értéke fedezi az I. rendű alperes teljes tartozását. Előadták továbbá, hogy a II. rendű alperes perben nem álló másik gyermeke is neki ajándékozta saját tulajdoni hányadát. Mindemellett kifogásolták annak figyelmen kívül hagyását is, hogy az ajándékozást megelőzően a II. rendű alperes haszonélvezője volt a ... .... kerület ... helyrajzi számú ingatlan 1/8-ad részének. Álláspontjuk szerint erre a körülményre figyelemmel a végrehajtás is csak a II. rendű alperes haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanhányadra folyhat.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.

A Pp. 228. § (4) bekezdése alapján jogerőre emelkedett az első fokú ítéletnek a szerződés érvénytelenségének megállapítását elutasító rendelkezése.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés kisebb részben megalapozott.