15/2021. (IV. 23.) HM utasítás

a foglalkoztatási jogviszonyon kívüli tevékenységet ellátó személyek díjazásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] Az utasítás hatálya a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezetre (a továbbiakban: honvédelmi szervezet) terjed ki.

(2) Az utasítás szabályait alkalmazni kell a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményre is.

(3) Az utasítás szabályait

a) a hivatásos és szerződéses katona,

b) a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona [az a)-b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: katonai állomány tagja],

c) a honvédelmi alkalmazott, a kormányzati igazgatás tisztségviselője és a munkavállaló [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: személyi állomány], valamint

d) - ha ezen utasítás megengedi - az (1) bekezdés szerinti szervezet állományába nem tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyon kívüli tevékenységének

díjazására kell alkalmazni.

(4) Az utasítás alkalmazásában a felszámítási alap összege 38 650 forint.

(5) Az utasítás szabályai nem alkalmazhatóak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:88. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társasággal, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóval kötendő szerződésekre.

2. Megbízási és vállalkozási jogviszony alapján végezhető feladatok

2. § (1)[2] A Ptk. 6:272. §-a szerinti megbízási szerződésen és a Ptk. 6:238. §-a szerinti vállalkozási szerződésen (a továbbiakban együtt: megbízási szerződés) alapuló jogviszony (a továbbiakban: megbízási jogviszony) - jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérő rendelkezése hiányában - csak olyan feladat elvégzésére létesíthető, amely ellátására nincs rendszeresítve szervezetszerű beosztás, munkakör vagy álláshely. Ez alól a 4. § (3) bekezdése szerinti összesített előterjesztés jóváhagyásakor a miniszter, más esetekben pedig a Hvt. 3. § 15. pontja szerinti honvédségi szervezet (a továbbiakban: honvédségi szervezet) esetén az elöljáró parancsnok, az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyéb szervezet esetén az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló személy, ennek hiányában a munkáltatói jogkört gyakorló vezető adhat felmentést akkor, ha az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet alaprendeltetési feladatainak zavartalan működése más módon nem biztosítható.

(2)[3] Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet állományába nem tartozó személyeknek delegáció hivatalos tagjaként történő kiutazására megbízási jogviszony létesítésével kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően

a) a nemzetközi és belföldi (hazai) katonai együttműködéssel összefüggő egyes protokolláris és vendéglátási kérdésekről szóló HM utasítás alapján a kiküldött repülőjegy-ellátásra jogosult házastársával, élettársával vagy

b)[4] azzal a személlyel, aki a nemzetközi vagy hazai együttműködési megállapodás, szerződés alapján kerül felkérésre delegáció hivatalos tagjának

nem kell megbízási jogviszonyt létesíteni, és számára személyi jellegű juttatás sem kerül folyósításra.

(4) Nem létesíthető megbízási jogviszony - a 7. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - olyan szolgálati viszonnyal, honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) kapcsolatos kötelezettség körébe tartozó, munkaköri leírásban vagy beosztási okiratban meghatározott feladat elvégzésére, amely

a)[5] a katonai állomány tagja esetében a hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó személyügyi szabályokról szóló 6/2024. (VI. 28.) HM rendelet 17. §-a szerinti megbízással, továbbá helyettesítéssel, vezényléssel,

b) honvédelmi alkalmazott esetében kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében, helyettesítéssel vagy rendkívüli munkavégzés elrendelésével,

c) a Honvédelmi Minisztériumban (a továbbiakban: HM) kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban foglalkoztatott esetén kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében vagy rendkívüli munkavégzés elrendelésével, vagy

d) munkavállaló esetében munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében, helyettesítéssel vagy rendkívüli munkavégzés elrendelésével

elvégeztethető.

3. § Megbízási szerződés kizárólag olyan feladat elvégzésére köthető, amelynek jellege, tartalma és formája - különösen a feladat elvégzésének helyére, idejére, a megbízó vagy megrendelő (a továbbiakban együtt: megbízó) utasításainak jellegére vonatkozó kikötésekre figyelemmel - nem képezi a 2. § (4) bekezdésében meghatározott jogviszonyok jellemző elemeit.

3. A megbízási szerződéshez szükséges költségvetési előirányzat igénylése és jóváhagyása

4. § (1) Az elemi költségvetés összeállítása során, annak részeként, a megbízási jogviszony létesítésére vonatkozó igényeket az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet a tárgyévi, az intézményi, központi és fejezeti kezelésű előirányzatok költségjavaslata elkészítésének és jóváhagyásának rendjét szabályozó, a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) által meghatározott eljárásrend szerinti módon és határidőre küldi meg a HM pénzügyi feladatokat ellátó központi szervezete (a továbbiakban: központi pénzügyi szerv) részére.

(2) A honvédségi szervezet az (1) bekezdés szerinti igény megküldését a szolgálati elöljáró útján hajtja végre, amelynek során a szolgálati elöljáró az igények indokoltságát szakmai és jogszerűségi szempontok szerint felülvizsgálja, és annak eredményéről a központi pénzügyi szervet írásban tájékoztatja. Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyéb szervezet által megküldött igények indokoltságát szakmai és jogszerűségi szempontok szerint a központi pénzügyi szerv vizsgálja felül.

(3) A központi pénzügyi szerv a megbízási jogviszony létesítésére vonatkozó igényeket - az elemi költségvetés részeként - összesített formában a miniszter részére jóváhagyásra felterjeszti.

(4) Az elemi költségvetés jóváhagyását követően megbízási jogviszony az 5. § szerint létesíthető.

(5) A költségvetési év során az új megbízási jogviszony létesítéséhez szükséges pótelőirányzat-igényt a honvédségi szervezet szolgálati úton, az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyéb szervezet pedig közvetlenül küldi meg a központi pénzügyi szerv részére. A pótigények (2) bekezdés szerinti megfelelősége esetén a szükséges pótelőirányzatot a központi pénzügyi szerv vezetője - a költségvetési előirányzatok átcsoportosításának és módosításának rendjét szabályozó HM utasításban meghatározottak szerint - saját hatáskörben rendezi.

4. Megbízási jogviszony létesítése

5. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet képviseletében megbízási jogviszony létesítésére a szervezet költségvetési előirányzattal rendelkező, kötelezettségvállalásra jogosult vezetője (a továbbiakban: vezető) jogosult.

(2) A megbízási jogviszonyt létesítő szervezet pénzügyi ellenjegyzésre jogosult vezetője a megbízási szerződés tervezetét a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően jogi véleményezés céljából megküldi a szervezet jogi és igazgatási szervezeti egysége, a HM esetében jogi ellenőrzés és záradékolás céljából a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt szervezeti egység részére.

(3) A pénzügyi ellenjegyzést az arra jogosult a megbízási szerződés tervezete valamennyi példányának - a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésének rendjéről szóló HM utasítás szerinti - záradékolásával hajtja végre.

(4) Ha a tervezett megbízási szerződés nem vagy nem a jóváhagyott előirányzat teljes felhasználásával kerül megkötésre, a vezető - a feladatok és a rendelkezésre álló szabad előirányzat függvényében, a tervezettől eltérően -év közben az utasításban szabályozott más tevékenység ellátására is köthet megbízási szerződést.

6. § Megbízási jogviszony létesítésekor alkalmazni kell a megbízási jogviszonnyal érintett személyeknek (a továbbiakban: megbízott) és a személyi állomány állományviszonyának megfelelő összeférhetetlenségi szabályokat.

7. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezetnél az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti másik szervezet személyi állományába tartozó személy megbízási jogviszonyban kizárólag akkor foglalkoztatható, ha

a) a megbízni tervezett személy az engedélyeztetési, illetve bejelentési kötelezettségnek eleget tett, a szerződés megkötéséhez a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen írásban hozzájárult, és

b) a 2. § (1) bekezdése szerinti feladat elvégzése a megbízási jogviszonyt létesítő szervezet személyi állományának tagjával a 2. § (4) bekezdése szerinti jogintézmények alkalmazásával csak jelentős költségtöbblettel lenne megoldható.

(2)[6] Magyar állampolgársággal nem rendelkező személlyel megbízási jogviszony - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ), valamint a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) és az alárendeltségébe tartozó szervezet kivételével - csak a HM KÁT engedélyével létesíthető.

(3) A KNBSZ esetében magyar állampolgársággal nem rendelkező személy megbízási jogviszony keretében történő alkalmazásáról a főigazgató saját hatáskörben hoz döntést.

(4)[7] A HVK és az alárendeltségébe tartozó szervezet esetében magyar állampolgársággal nem rendelkező személy megbízási jogviszony keretében történő alkalmazásáról a HVK főnöke saját hatáskörben hoz döntést.

8. § (1) A vezető az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet személyi állományába nem tartozó személlyel megbízási jogviszonyt - a 2. § (1) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevétele mellett - csak akkor létesíthet, ha a feladat

a) megbízási jogviszony keretében felmerülő költségei nem haladják meg a személyi állomány megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező tagjával történő végrehajtásának költségeit,

b) a személyi állomány tagjával történő elvégeztetését jogszabály nem teszi lehetővé, vagy

c) ellátására rendszeresített beosztás, munkakör vagy álláshely tartósan feltöltetlen.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés a) pontja szerinti korlátozást

a)[8] a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (3) bekezdése szerinti politikai felsővezető és a Kit. 3. § (7) bekezdése szerinti szakmai felsővezető, a HVK főnöke és helyettese, a HVK törzsfőnöke, a KNBSZ főigazgatója és helyettese részére végzett személyi tolmácsolás tekintetében, vagy

b) ha a szolgáltatás beszerzése jogszabályban, normatív utasításban vagy szakutasításban szabályozott beszerzési eljárás keretében történik.

9. § (1) A megbízási szerződést írásban kell megkötni. A megbízási szerződésnek tartalmaznia kell a szerződő felek nyilatkozatát arról, hogy a szerződés megkötését, valamint a megbízási vagy vállalkozói díj (a továbbiakban együtt: megbízási díj) folyósítását kizáró feltétel nem áll fenn részükről.

(2) A megbízott előzetes tájékozódáshoz való jogának érvényesülése érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 16. § (1) és (2) bekezdése által meghatározott információkat az adatkezelő által végzett adatkezelési művelet megkezdését megelőzően vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését követően haladéktalanul a megbízott rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A megbízási szerződéssel kapcsolatos adatkezelési műveletek megkezdése előtt a megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó szervezet köteles kikérni a szervezet adatvédelmi tisztviselőjének véleményét.

(4) A megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó szervezet tájékoztatja a megbízottat, hogy

a) a HM esetén a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal által kötött, a nettó ötmillió forintot el nem érő értékű szerződésekre vonatkozó adatok közzétételéről szóló 85/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése,

b) - a KNBSZ kivételével - egyéb honvédelmi szervezet esetén az Infotv. 1. melléklet III. pont 4. alpontja

szerint a szerződés megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait a megbízási jogviszonyt létesítő szervezet a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül a szervezet honlapján közzéteszi.

(5) A megbízási szerződés foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó utalásokat, jellemző elemeket - így különösen munkaidőre vonatkozó utalást - nem tartalmazhat.

5. A megbízottat megillető díjak megállapítása

10. § A megbízási díjak összegének megállapítása a vezető hatáskörébe tartozik.

11. § (1) A megbízási jogviszony keretében végzett tevékenységek díjazását - ideértve a 13. és 14. §-ban, valamint a 16-18. §-ban meghatározott alsó és felső határ közötti, továbbá felső határig terjedő díjazások konkrét mértékeit - a vezető az összes körülmény - így különösen a feladat bonyolultsága és sürgőssége, a végzett munka színvonala - mérlegelése alapján a (2) bekezdésben foglaltak szerint, a feladatra jellemző illetmények, illetve munkabérek, a piaci viszonyok és a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat összege figyelembevételével, saját hatáskörben állapítja meg.

(2) Ha az adott feladatra, tevékenységre sem jogszabályban, sem közjogi szervezetszabályozó eszközben nincs érvényes díjtétel meghatározva, a megbízási díjat úgy kell megállapítani, hogy figyelembe kell venni a feladat jellege által megkívánt elvárások - így különösen az iskolai végzettség, a szakképzettség, a szakmai tapasztalat, az idegennyelv-ismeret - alapján a személyi állomány elvárt kritériumokkal rendelkező tagja teljes szolgálatteljesítési vagy munkaidőben történő foglalkoztatása esetén az egy munkanapra járó bruttó illetmény, illetve munkabér összegét, továbbá a feladat végrehajtásához szükséges időtartamot.

(3) A megbízott tevékenységével kapcsolatban felmerülő költségeknek a megtérítéséről - a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat terhére - a megbízási szerződésben lehet megállapodni.

6. Az egyes, megbízási jogviszony keretében ellátott leggyakrabban előforduló tevékenységek díjazása

12. § Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezetnél a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotások - így különösen a nevelés, oktatás, kiképzés, közművelődés céljait szolgáló tankönyvek, jegyzetek, számítógépes programok, alkalmazott grafikai művek - felhasználásáért vagy a mű felhasználására adott engedély ellentételezéseként a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 16. § (4) bekezdése alapján a szerző részére díjazást kell megállapítani.

13. § (1) Az Szjt. 1. § (4)-(7) bekezdése szerinti szerzői jogi védelem alá nem tartozó munka díjának megállapítása során a kiadvány terjedelmét a leütésszám ("n") alapján kell megállapítani, és egy szerzői ív alatt 40 000 leütésszámot ("n") kell érteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerzői ívenként megállapítható összeg felső határa

a) kiadvány megalkotása esetén a felszámítási alap 100%-a,

b) kiadvány átdolgozása esetén a felszámítási alap 50%-a,

c) kiadvány szerkesztése, lektorálása esetén a felszámítási alap 40%-a és

d) kiadvány elkészítéséhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység, különösen vázlatok, ábrák, fényképek készítése esetén a felszámítási alap 10%-a.

(3)[9] A KNBSZ esetében a szerzői jogi védelem alá nem tartozó munkáért fizetendő díj esetén a felszámítási alap összegét meghaladó kifizetések megállapításáról a KNBSZ főigazgatója a KNBSZ költségvetése terhére saját hatáskörben dönt.

14. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet által szervezett és lebonyolított közművelődési, ismeretterjesztő, oktatási és kiképzési rendezvények, programok, konferenciák előadói részére a vezető - a 10. és 11. §-ban foglaltakra figyelemmel - legfeljebb a felszámítási alap összegét meg nem haladó óránkénti előadói tiszteletdíjat állapít meg, ha az előadás eseti jellegű, továbbá új vagy nem közismert ismeretanyagot tartalmaz.

(2) A KNBSZ esetében a felszámítási alap összegét meghaladó óránkénti előadói tiszteletdíj kifizetésének megállapításáról a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben dönt.

(3) Az előadónak a rendszeresen ismétlődő előadásokkal vagy a nem új vagy közismert anyagot tartalmazó előadással összefüggésben megbízási díjként legfeljebb a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. melléklete szerinti - a Gyakornok vagy a Pedagógus I. fokozathoz tartozó - garantált illetménynek az előadás időtartama és a teljes havi munkaidő figyelembevételével számított arányos részét kell megállapítani. Az illetmény számításának alapjául szolgáló fokozatokba beszámítandó idő alatt e bekezdés alkalmazásában a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 83. §-a szerint figyelembe vehető időt kell érteni.

(4) Ha az előadó az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet személyi állományába tartozik, részére tiszteletdíj az (1)-(3) bekezdés alapján csak akkor állapítható meg, ha az előadás megtartása nem szolgálati, munkaköri vagy álláshelyhez meghatározott kötelezettsége.

15. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet alaptevékenysége szerinti szolgálati feladatok teljesítése során felmerülő fordítói és tolmácsolási feladatokat - különös tekintettel a személyi állomány tagjának folyósított STANAG 6001 pótlékra vagy idegennyelv-tudási pótlékra - elsősorban az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet személyi állományának tagjával kell elvégeztetni.

(2)[10] Ha az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet személyi állományában a fordítás, tolmácsolás végrehajtására alkalmas személy nem áll rendelkezésre, vagy rendelkezésre áll, de vele a feladat a 2. §-ban foglaltakra is figyelemmel a foglalkoztatási jogviszonyból eredő teljesítési kötelezettség keretében nem végeztethető el, - a KNBSZ kivételével - a vezető köteles a fordítási és a tolmácsolási igényt - a feladat teljesítésének helye, ideje, a tolmácsolás szintje és témája megjelölése mellett - írásban a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) rendezvényszervezési feladatokat ellátó szervezetének bejelenteni, amely intézkedik a szakterület nyelvében járatos tolmács vagy fordító biztosítására.

(3) Ha az MH rendezvényszervezési feladatokat ellátó szervezete a felmerülő fordítási, tolmácsolási feladatot nem tudja végrehajtani, a vezető az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló vagy másik ilyen szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személlyel megbízási szerződést köt, és részére a 16. és 17. § szerinti fordítói, illetve a 18. § szerinti tolmácsolási díjat állapít meg.

16. § (1) Fordítási feladatok ellátásáért a vezető alapdíjat és a 17. §-ban meghatározott esetekben pótdíjat állapít meg.

(2) A vezető fordítói alapdíjként oldalanként

a) idegen nyelvről magyar nyelvre történő fordítás esetén a felszámítási alap 2,0-4,0%-a,

b) magyar nyelvről idegen nyelvre történő fordítás esetén a felszámítási alap 3,0-6,0%-a,

c) idegen nyelvről idegen nyelvre történő fordítás esetén a felszámítási alap 4,0-7,0%-a

közötti összeget állapít meg.

17. § (1) A vezető a 16. § szerinti alapdíjon felül - annak legfeljebb 200%-áig terjedő - pótdíjat állapít meg, ha a fordítás körülményei, így különösen a nem latin betűs szöveg, a fordítás sürgőssége, a Magyarországon ritkán használt idegen nyelv, a fordítás minőségével, pontosságával szemben támasztott különösen magas követelmények a fordítást megnehezítik.

(2) A fordítással készített szövegkivonat - ideértve különösen a szinopszist és az összefoglalót - esetén a vezető a szövegkivonat terjedelme alapján a 16. § szerinti alapdíjat és az (1) bekezdés szerinti pótdíjat állapítja meg, amely nem lehet kevesebb, mint a teljes szövegterjedelemre számított fordítási díj 10%-a.

(3) Ha a megbízási szerződés a díjazás mértékét oldal/Ft-ban határozza meg, akkor egy oldal alatt 32 soros, soronkénti 60 leütést (1920 "n") tartalmazó szöveget kell érteni, amelyet a megbízási szerződésben fel kell tüntetni.

(4) Fordított szöveg lektorálásáért a vezető a fordítótól eltérő személy részére a fordítói alapdíj legfeljebb 50%-át állapítja meg.

(5) A KNBSZ esetében az (1), (2) és (4) bekezdés, valamint a 16. § alapján meghatározott összegen felüli díjazás megállapításáról a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben dönt.

18. § (1) A tolmácsolási feladatok ellátásáért a vezető alapdíjat és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben pótdíjat állapít meg.

(2) A tolmácsolási alapdíj mértéke óránként a felszámítási alap 8%-a.

(3) A tolmácsolási pótdíj mértéke

a) a ritkábban használt európai nyelvek esetében az alapdíj 10-30%-a, azzal, hogy ritkábban használt európai nyelvnek minősül valamennyi európai nyelv az angol, a német és a francia nyelv kivételével,

b) a nehezen elsajátítható nyelvek esetében az alapdíj 30-50%-a, azzal, hogy nehezen elsajátítható nyelv a nem latin betűket alkalmazó nyelv.

(4) Szinkrontolmácsolás esetén a vezető a tolmács részére pótdíjként az alapdíj 100-200%-a közötti összeget állapít meg.

(5) A KNBSZ esetében a tolmácsolás szokásos körülményeitől eltérő, így különösen az éjszaka felmerülő, sürgős vagy azonnali igénybevétellel járó feladatellátás esetén vagy bonyolult szövegű, magas szakmai követelményeket, felelősséget követelő tolmácsolási megbízás esetén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó pótdíj megállapításáról a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben dönt.

7. A műveleti tervben meghatározott és kijelölt földrajzi területen vagy a felette lévő légtérben végzett fordítói, tolmácsolási és egyéb feladatokra, tevékenységekre vonatkozó sajátos szabályok

19. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet által a műveleti tervben meghatározott és kijelölt földrajzi területen vagy a felette lévő légtérben (a továbbiakban: műveleti terület) - a személyi állományba nem tartozó - fordítási, tolmácsolási és egyéb tevékenység ellátására szerződtetett személyek megbízási jogviszonyára és e tevékenységek díjazására az utasítás szabályait - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 20-23. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A műveleti területen végzett feladatok megbízási jogviszony keretében történő végzésére a 7. § (2) bekezdését, a 15. § (2) bekezdését és a 18. §-t nem kell alkalmazni.

(3) A műveleti területen végzett feladatok ellátására, ha a fordítói, tolmácsolási feladatok során megismerhető információk, adatok szükségessé teszik, csak nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett, érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személlyel köthető megbízási szerződés. A nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése szükségességének megállapítása érdekében a megbízási jogviszonyt létesítő szervezet a megbízási szerződés megkötése előtt megküldi a KNBSZ részére a megbízásra tervezett személyre és a műveleti területen ellátandó feladatokra vonatkozó információkat. Megbízási szerződés kizárólag a KNBSZ egyetértésével köthető a műveleti területen végzett feladatok ellátására.

20. § (1) A műveleti területen végzett feladatok ellátására csak olyan megbízási szerződés köthető meg, amely tartalmazza, hogy a megbízott

a) a fordítási és tolmácsolási feladatokat kizárólag a műveleti területen végezheti,

b) a műveleti területen belül a konkrét helyhez kötött feladatok kivételével a teljesítés helyét szabadon megválaszthatja,

c) a megbízási szerződés szerinti feladatokat időkorlátozás nélkül - a szerződésben meghatározott érvényességi időtartamon belül - a megbízó vagy az általa meghatalmazott személy iránymutatásai szerint önállóan, a megbízó érdekeinek megfelelően végezheti.

(2) A megbízó vagy annak képviselője a fordítástól vagy tolmácsolástól eltérő feladat megbízottal történő elvégeztetésére nem intézkedhet.

21. § (1) A műveleti területen végzendő feladatra kötött megbízási szerződésnek - a sajátos viszonyokra tekintettel az általános tartalmi elemeken túlmenően - tartalmaznia kell különösen

a) a megbízott kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a fordítási és a tolmácsolási feladatokat kizárólag megbízási jogviszony keretében kívánja elvégezni,

b) azt a kikötést, hogy a megbízott e tevékenysége keretében almegbízottat, alvállalkozót, valamint alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, közreműködőt nem vehet igénybe,

c) a feladat konkrét meghatározását, azzal a kiegészítéssel, hogy a fordítást és a tolmácsolást esetenként, alkalomszerűen, a szükséges időpontokban, meghatározott határidőre kell teljesíteni,

d) a fordítás és a tolmácsolás elvárható követelményeinek, színvonalának meghatározását,

e) azt, hogy a fordítási és a tolmácsolási díj a megbízási szerződésben nettó, közterhet nem tartalmazó vagy bruttó összegben - a megbízott kérésére akár külföldi pénznemben - kerül megállapításra,

f) a közterhekre vonatkozó kikötéseket,

g) a megbízott részére a feladat ellátásához térítésmentesen vagy térítés ellenében rendelkezésre bocsátott eszközöket, infrastruktúrát, ellátást, utazási és egyéb vállalt költségtérítéseket, továbbá azok igénybevételének feltételeit és eljárási rendjét,

h) a fordítási és tolmácsolási feladat biztonságos végzésének követelményeit,

i) a hibás vagy hiányos teljesítés esetén a megbízottat terhelő kötelezettségeket és a megbízó jogosultságait és

j) a megbízott által okozott károk rendezésére vonatkozó kikötéseket, ami történhet a megbízási díjból való levonással is, amely esetben azonban rendelkezni kell arról, hogy a külföldi pénznemben folyósított fordítási vagy tolmácsolási díjból a kár összege milyen átváltási árfolyam alkalmazásával kerül kiszámításra és levonásra.

(2) Ha a megbízási díj az (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel a szerződésben nem magyar pénznemben kerül megállapításra, vagy a megállapított pénznemtől eltérő pénznemben kerül kifizetésre, a szerződésben rögzíteni kell annak feltételeit és az átváltási árfolyam alkalmazására vonatkozó szabályokat. Ha a megbízási díj, az annak terhére folyósított előleg vagy ezek egy része a megbízott kifejezett kérésére készpénzben kerül kifizetésre, a szerződésben rögzíteni kell a kifizetés teljesítésének helyét és időpontját.

22. § (1) A tolmácsolási díjat - a fordítási díjtól és az egyéb tevékenységek díjától elkülönítve - átalány formájában kell meghatározni, amelyet a teljesítési igazolás alapján utólag, legkésőbb a megbízási szerződés érvényességének utolsó napján - a nemzetközi szerepvállalás költségvetési előirányzata terhére - kell folyósítani.

(2) A tolmácsolási átalánydíj és a fordítási díj összegének megállapításakor súlyozottan kell figyelembe venni a teljesítés helye szerinti körülményeket, a munkaerőpiaci viszonyokat és a biztonsági kockázatot. A megbízott kérésére tartós megbízás esetén havonta - feladatteljesítés- vagy időarányos összegű - megbízási díjelőleg folyósítható. A megbízási díjat vagy az annak terhére kifizetett előleget a szerződésben meghatározott pénznemben kell folyósítani.

23. § A megbízott által ténylegesen tolmácsolással eltöltött időről, annak helyéről és színvonaláról, eredményességéről személyenkénti nyilvántartást kell vezetni, amelyet a kötelezettségvállalásra jogosult elöljáró által kijelölt személy legalább hetente aláírásával hitelesít. A nyilvántartást - amelyet a kötelezettség teljesítéséről szóló igazoláshoz kell csatolni - helyileg elkészített formában, az ügyviteli szabályoknak megfelelően kell összeállítani és kezelni, annak adatai azonban e §-ban foglaltakon túl más információkkal is kiegészíthetőek.

8. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépését megelőzően kötött megbízási szerződések vonatkozásában az utasítás hatálybalépését megelőző napon hatályos, a szolgálati viszonyon, a közalkalmazotti jogviszonyon és a munkaviszonyon kívüli tevékenységek díjazásáról szóló 34/2015. (VII. 21.) HM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. §[11]

Dr. Benkő Tibor s. k.,

honvédelmi miniszter